Több ezren tüntettek a szervezők becslései szerint a BKV székházánál kedden a cég dolgozóit sújtó megszorítások miatt. A demonstrálók hét pontból álló petíciót adtak át a BKV vezérigazgatójának, aki szerint a demonstráció politikai tüntetés volt. Ha nem változik a helyzet, a szakszervezetek szerint márciusban sztrájk is jöhet.
"Sok a Mekk Elek a Akácfa utcában!", "Ti ellopjátok, mi kifizetjük!" - többek között ilyen feliratú transzparensekkel demonstráltak a BKV-dolgozók a közlekedési vállalat Akácfa utcai székháza előtt. A szervezők szerint több ezren vettek részt a demonstráción, amely fesztiválhangulatban indult, többek között a 8 óra munka című dalt is lejátszották a gyülekező tömegnek.
Az első felszólaló, Jáger István, a Fővárosi Közlekedési Dolgozók Demokratikus Szakszervezétnek (FKDDSZ) elnöke a BKV-dolgozók egészségtelen munkakörülményeire hívta fel a figyelmet, kiemelve például, hogy a metróvezetők munkaidejét az eddigi 6 óráról 8 órára emelnék. Őt egy buszszofőr követte a felszólalók között, aki a tömegnek többek között azt mondta, "ti viszitek a hátatokon a céget".
Szintén felszólalt Nemes Gábor, a Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetsége (KEKSZ) alelnöke és Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) elnöke, akik szerint a BKV vezetősége a céghez való lojalitásként akarja definiálni a megszorításokat, "de egy dolog a lojalitás, és egy dolog, ha hülyének nézik az embert". Gyulás Attila hozzátette, ha a politikusoknak fázik a kezük, dugják a saját zsebükbe, ne a másokéba. A szakszervezeti vezetők szolidaritásukat fejezték ki a Malév dolgozóival és hiányolták a BKV vezetőinek kiállását a tömegközlekedési cég dolgozói mellett.
A demonstrálók hét pontos petíciót adtak át Várszegi Gyulának, a BKV vezérigazgatójának. Ebben azt követelték, hogy maradjanak érvényben a korábban felbontott kollektív szerződéssel megszerzett eddigi jogok, illetve hosszabbítsák meg a szerződés hatályát július elsejéig.
A BKV tartsa be a szakszervezetekkel kötött megállapodásait, illetve vonja vissza az "indokolatlan és a munkakörülményeket negatívan befolyásoló" intézkedéseket, például az alkatrészek beszerzésének felfüggesztését - írták még a petícióban, amelyben az is szerepel, hogy a demonstrálók szerint a BKV dolgozói számára újra meg kell szervezni a biztonságos munkába járást (a dolgozói bérleteket, illetve a szolgálati járatokat korábban felfüggesztették). Ki kell dolgozni a közösségi közlekedés rövid és hosszú távú finanszírozási modelljét és a BKV vezetése tegyen azonnali intézkedéseket - akár jogi lépéseket is - azért, hogy rendezni lehessen a BKV hátralékait és adósságát - tették még hozzá.
A petíció átadása után Nemes Gábor újságíróknak azt mondta, ha nem mozdulnak el rövid időn belül az álláspontok, akkor újabb, "vonuló demonstrációt" tartanak, azt követően pedig márciusra sztrájkot fognak bejelenteni, ha nem változik a helyzet.
Várszegi Gyula vezérigazgató a demonstráció után megtartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a vezetés és a dolgozók érdekei megegyeznek, de az utcán nem lehet szakmai vitát folytatni. Szerinte a keddi demonstráció inkább politikai tüntetés volt. Azt mondta, a kollektív szerződés felbontása tulajdonosi döntés volt és az új Munka törvénykönyvének életbe lépése miatt volt rá szükség. Szerinte egy új kollektív szerződés körvonalai egyelőre "nem rajzolódnak ki" és várhatóan nem is fognak, amíg nem tudni, milyen fedezettel működik tovább a cég.
A tüntetést a BKV szakszervezeti szövetségei szervezték a cég székháza elé a dolgozókat érintő megszorítások ellen tiltakozva. A KEKSZ és a VTDSZSZ képviselői szerint a BKV vezetői semmibe veszik a dolgozókat, nem folytatnak érdemi tárgyalásokat a kollektív szerződésről, és a bértárgyalások sem komolyak. Gulyás Attila, a VTDSZSZ elnöke a demonstrációt bejelentő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, "minősíthetetlen", hogy a kormány és a főváros folyamatosan a csőd szélén tartja a BKV-t, ami szerinte azzal is jár, hogy az utasok egyre rosszabb szolgáltatást kapnak, mert bár a dolgozók mindent megtesznek, csodákra ők sem képesek.