A civil szektort érintő legfontosabb változások közül Latorcai Csaba azt emelte ki: a törvényjavaslat elfogadásával Magyarországon "kiteljesül" az egyesülési szabadság. Létrejöhet egy olyan új szervezeti forma, a civil társaság, amely "mindenfajta bírósági regisztráció nélkül", személyek közös elhatározása mentén alakulhat meg - mondta.

Latorcai Csaba közölte, a törvényjavaslat egyszerűsíti a civil szervezetekre vonatkozó különböző gazdálkodási szabályokat. A támogatási rendszer kapcsán a kormány javasolja, hogy az Országgyűlés hozza létre a Nemzeti Együttműködés Alapját. Ez az alap biztosítana a jövőben támogatást a civil szervezeteknek "egy rendkívül egyszerű pályázati rendszeren keresztül" - mondta.

Latorcai Csaba szerint az új civil törvény egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a civil szervezetek működését, s mint fogalmazott, "ezzel is erősítve a kormány és a civil szektor közötti partneri együttműködést".

A közreadott sajtóanyag szerint a már említett civil társaság az egyesülési jog alapján létrehozott olyan szervezet (szerveződés), amelyet természetes személyek nem gazdasági érdekű közös céljaik előmozdítására és közösségi célú tevékenységük összehangolására, vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak. A civil társaságra a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a társaságot a társasági szerződésben ügyvitelre kijelölt tag kivételével bármely tag azonnali hatállyal indokolás nélkül felmondhatja, a tag halála, illetve felmondása esetén a társaság pedig csak akkor szűnik meg, ha ezáltal a tagok száma egy főre csökken.

Mint olvasható, a törvényjavaslatban szerepel a Civil Információs Portál létrehozása. Ez ismerteti majd a nyilvántartásba vett civil szervezeteket. A nyilvántartáshoz való hozzáférés biztosított lesz azzal is, hogy a civil szervezet, valamint a párt nyilvántartásba bejegyzett adatai - ide értve a törölt adatokat is - nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, és azokról feljegyzést készíthet. A közlés szerint a Nemzeti Együttműködési Alap céljainak megvalósítására vonatkozó elvi, irányító és koordináló döntéseket a tanács hozza meg.

A tanács kilenc főből áll majd, három tagját a törvény szerinti civil jelöltállítási rendszeren keresztül bejelentkezett szervezetek képviseletére jogosult elektorok közvetlenül választják meg, három tagját az Országgyűlés az illetékes szakbizottsága útján jelöli ki, három tagját a civil szervezetekkel megkötött stratégiai partnerségi megállapodás alapján, a szervezetek személyi javaslatára a miniszter saját hatáskörében kéri fel. Az elnököt a miniszter a tanács tagjai közül nevezi ki.

Az új rendszerben - a múlt gyakorlatától eltérően - a testületi tagok érdekeltségébe tartozó szervezetek nem részesülhetnek támogatásban. Lehetőség lesz visszatérítendő pályázatok kiírására és elnyerésére is, így a civil szektor nagyobb része juthat támogatáshoz.

A Nemzeti Együttműködési Alap útján, a 2012-es költségvetési évtől kezdődően a - az ország mindenkori gazdasági és pénzügyi teljesítőképességéhez mérten - a bejegyzett civil szervezetek költségvetési forrást kapnak működésük, szakmai programjaik megvalósításához, valamint a szomszédos, európai uniós tagállamok civil szervezeteivel folytatott együttműködés, illetve a Kárpát-medencében kifejtett civil társadalmi aktivitás támogatására.

A sajtóanyagban azt írták: a törvényjavaslat mögött több mint tizenhat hónapos szakmai előkészítés, több mint száz szakmai találkozó és közel kétezer írásban is megfogalmazott javaslat feldolgozása áll.