Feljelentés-kiegészítést rendelt el a Budapesti Nyomozó Ügyészség, hogy eldöntse, indítsanak-e nyomozást vagy utasítsák-e el a feljelentését annak a magánszemélynek, aki szeptember 19-én kifogásolta a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara nyilvántartásba vételét – közölték a hvg.hu-val a Fővárosi Főügyészség sajtóirodájáról. A határidő október 19. A hvg.hu információi szerint a feljelentés közokirat-hamisítást, hivatali visszaélést és hűtlen kezelés gyanúját veti fel az MBVK működésével kapcsolatban.

Azért is érdeklődtünk minderről az ügyészségen, mert a hétvégén a kilakoltatások ellen küzdő Fehér Kéményseprők Szövetsége (FKSZ) jogtalannak mondta a mintegy hétszáz önálló bírósági végrehajtó tevékenységét, mivel szakmai szervezetük, a végrehajtói kamara hivatalosan nincs bejegyezve. Márpedig a törvény az FKSZ szerint kötelező kamarai tagságot ír elő a végrehajtóknak. Mivel azonban nincs bejegyezve a kamara – amelynek évi 1,2 milliárd forintos a költségvetése –, a testület "nem létezik" és a a végrehajtók működése jogellenes. Legalábbis a civilek így okoskodnak.

Az FKSZ azonnali vizsgálatot kér az ügyben, illetve azt, hogy annak idejére a végrehajtók függesszék fel tevékenységüket. Emellett az adóhatóság rendeljen el vagyonosodási vizsgálatot az állami költségvetésből "elcsalt" bevételek miatt.

Krejniker Miklós, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke nem tartja megalapozottnak a civilek álláspontját, mert – mint a hvg.hu-val közölte – a társadalmi szervezeteket nyilvántartó bíróság 1995-ben, a kamara megalakulását követően annak nyilvántartásba vételét elutasította, mivel az 1994. évi LIII-as törvény szerint az MBVK jogi személynek számít, ezért "a kamara bejegyzése szükségtelen és nem is lehetséges".

Igaz, de mégsem úgy

Zoltán Hunor Csaba, a Magyar Végrehajtók Országos Egyesületének (MVOE) elnöke a hvg.hu-nak elmondta, hogy 1995-ben valóban nem lehetett bejegyezni a kamarát, azonban 2001-ben törvényileg köztestületté minősítették. A törvényességi felügyeletet gyakorló minisztérium fel is hívta a szervezet vezetőinek figyelmét arra, hogy be kell jegyeztetniük magukat a bíróságon, ám a kamara annak nem tettek eleget. „A 2001. szeptember 1-jével módosult jogszabályok ugyan semmit sem mondanak a bejegyzésről, de a Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint a köztestületekre azokat a szabályokat kell alkalmazni, amelyek az egyesületekre vonatkoznak, ha a törvény ettől eltérően nem rendelkezik. A Ptk. pedig kimondja, hogy az egyesület a nyilvántartásba vétellel jön létre. A törvény a köztestületek létrehozását rendeli el, azaz azt, hogy meg kell alakulniuk és nem azt, hogy létre is jöttek” – hangsúlyozta a szakember.

Rakodók egy kilakoltatásnál. Keretes szerkezet

Túry Gergely

„Egyébként, ha Krejniker Miklósnak igaza lenne, akkor nem kellett volna bejegyezni más köztestületet sem, márpedig többek között a Budapesti Közjegyzői Kamara, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Szabványügyi Testület szerepelnek a Fővárosi Bíróság Társadalmi szervezetek és alapítványok nyilvántartójában” – mondta az egyesület elnöke.

Mi lesz?

Amennyiben kiderül, hogy a végrehajtói kamarát be kellett volna jegyezni, de azt elmulasztották, érdekes helyzet alakulhat ki. „Egy nem létező kamara ugyanis nem jogképes, jogokat nem szerezhet és kötelezettségeket sem vállalhat, illetve az így kötött szerződések semmisek” – állította Zoltán Hunor Csaba. Mindezek alapján felvetődik, hogy történhetett-e hűtlen kezelés a kamarai pénzek kifizetésénél; illetve közokirat-hamisítás a kamara mint nem is létező szervezet nevében kiállított közokiratok kapcsán. „Különösen aggályos az évi 120 millió forint nagyságrendű tiszteletdíj kifizetése, amit a kamarai tisztségviselők vesznek fel” – jegyezte meg az MVOE elnöke.

Így vitathatóvá válhat a tartós helyettesek működése – vélekedett Zoltán Hunor Csaba. Őket akkor rendeli ki a kamara – az elnök által kiállított okirattal –, amikor megüresedik egy bíró által kirendelt végrehajtói megbízás, ha a végrehajtót hivatalából felfüggesztették, illetve ha a végrehajtó tartósan távol van. A tartós helyettesek ingatlanokat árvereznek és kilakoltatást is végeznek. Ha az ő kirendelésükről egy nem legitim vezető rendelkezett – hívta fel a figyelmet az elnök –, akkor a tartós helyettesek és az általuk elvégzett eljárási cselekmények – főként az árverezések és kilakoltatások– törvényessége is megkérdőjeleződhet, és kiszámíthatatlan lesz, hogy hová vezet mindez.

Zoltán Hunor Csaba úgy véli, hogy a fentiek fényében különösen érdekes a végrehajtási törvény készülő módosítása. A tervezet ugyanis a kamara részére rendkívüli jogosítványokat biztosítana, amellyel az évek óta feltehetően jogszerűtlenül működő kamara minden adós és végrehajtást kérő adataihoz korlátozás nélkül hozzáférhetne.

A minisztériumnak is kínos

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálata adatai szerint a kamara valóban nem szerepel a cégnyilvántartásban – tájékoztatták lapunkat a tárca sajtóirodájáról. A fentiekkel egybehangzóan megállapítja, hogy az 1994-es bírósági végrehajtókról szóló törvény által megalakított kamarát a 2001. szeptember 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás tette meg köztestületnek. Álláspontja szerint mivel törvényileg hozták létre, így nem kell bíróságnak bejegyezni.

A minisztérium illetékesei ugyanakkor a válaszukban hangsúlyozták, hogy "az egyes kamarákra vonatkozó törvények nem rendelkeznek egyformán a kamara mint köztestület létrehozásáról (…) és jelenleg nem egyértelmű, a kamarák esetében szükséges-e azok cégnyilvántartásba vétele”. Értelemzésük szerint: „a kamarákat létrehozó törvények rendelkezései azt mutatják, hogy amennyiben a jogalkotó kifejezetten elvárja az adott kamara bírósági nyilvántartásba vételét, akkor arról rendelkezik az adott jogszabályban”. Ezek szerint van olyan kamara, amelyet bíróság vesz nyilvántartásba, de az MBVK nem ilyen.

A helyzet rendezését a KIM is szükségesnek tartja, és úgy tervezi, decembertől egyértelműbb lesz a helyzet. „A joggyakorlat következetessé tétele végett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egy jelenleg közigazgatási egyeztetés alatt lévő törvénytervezetében (a cégnek nem minősülő szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló) az 1994. évi végrehajtásról szóló törvény 250. § (1) bekezdését a következő mondattal egészíti ki: „A kamarát a megyei bíróság nem veszi nyilvántartásba”. Amennyiben a jogszabálytervezetet elfogadják, az 2011. december 5. napján léphet hatályba.

Kérdés, hogyan számol majd el a kamara az 1995 és 2001 közötti időszakkal, illetve az azt követő tíz évvel. A nyomozó ügyészek fogós jogi problémával néznek szembe.