Megjelent a végrehajtó a Magyar Államkincstárnál
Üres kézzel távoztak az IO Számítástechnikai Kft. képviselői a Magyar Államkincstárból, hiába volt velük a bírósági végrehajtó is annak ellenére, hogy jogerős bírósági végzéssel rendelkeztek bizonyos szoftverek és dokumentumok lefoglalására.
Érkezik egy végrehajtó és három rendőr, velük a végrehajtást kérő cég képviselői, bírósági ítélettel és végrehajtási határozattal a kezükben. Mindennapos eset. Az már furcsább, hogy aki ellen a végrehajtást elrendelték, az a Magyar Államkincstár (MÁK).
A kincstár Váci úti székháza előtt szerdán délelőtt kisebb incidens vonta magára a járókelők figyelmét. A biztonsági őr nem akarta beengedni a cég képviselőit. Schmidt Zoltán végrehajtó határozott fellépésének köszönhetően végül az IO Kft. egyik képviselője is bemehetett a kincstár épületébe. A sajtó munkatársait viszont kizárták.
Az IO Kft. és a MÁK még 2002 áprilisában szerződött számlavezető rendszer üzemeltetésére és továbbfejlesztésére. A megállapodás értelmében a szoftver valamennyi átdolgozási joga a kft.-t illeti meg, vagyis amíg a kincstár használja a programot, nem módosíthat rajta önhatalmúlag. A MÁK azonban 2007 elején felbontotta a szerződést, ám a programokat tovább használta. Az IO Kft. olyan információkat kapott, hogy a szoftvereket átdolgozták. Ezért szerettek volna meggyőződni arról, hogy a Magyar Államkincstár betartja-e a megállapodást, és valóban nem módosít a programon. Ezért 2007-ben bírósághoz fordultak, és kérték bizonyos programok és dokumentumok kiadását.
Az Államkincstár bejárata. A végrehajtó és a rendőrök benn, a sajtó kint © Molnár Anikó |
Államtitoksértés veszélye?
A szoftvert a MÁK-ban egészen 2006 szeptemberéig az IO Kft. három kisebbségi tulajdonosa (és egyben alkalmazottja) működtette, akik 2006 szeptemberében alkalmazottként felmondtak az IO Kft-nél. Ekkor a cég három új embert állított a helyükre, egyeztetve a Magyar Államkincstárral. A cég tulajdonosa, Kövér Hedvig a hvg.hu-nak elmondta, hogy a a Kincstár saját maga tette lehetővé a kollégák munkába állását, amikor számukra jogosultságot adott, amellyel hozzáférhettek a rendszerhez.
A Magyar Államkincstár viszont azt állítja: azért bontotta fel a szerződést, mert a cég olyanokkal akarta elvégeztetni a feladatot, akik nem estek át a kötelező nemzetbiztonsági átvilágításon. Erre pedig szükség van, mivel a kincstár a nemzetgazdaság számlavezetője, így rendszerének adatai államtitkot és szolgálati titkot képeznek. „Fennállt az államtitoksértés veszélye, ebből következően a társaság súlyos szerződésszegést követett el. A Kincstár 2007 februárjában az államtitoksértés megelőzése érdekében kényszerült a szerződés felmondására” – tudatja a MÁK hivatalos közleménye. Nem érdektelen, hogy kikkel váltották fel a cég munkatársait:a szerződésbontás után: azzal a három operátorral, akik még mint kft. alkalmazottai mondtak fel, ám felvették őket a kincstár állományába.
A cég többségi tulajdonosa, Kövér Hedvig, határozottan állítja, nincs tudomása arról, hogy cégének minősített adattal lett volt dolga. Ennek megfelelően a céggel kötött szerződésben nem is szerepelt olyan kikötés, hogy tevékenységük államtitkot érinthet, vagy hogy azoknak, akik az operatív munkát végzik, nemzetbiztonsági átvilágításon kell átesniük. A tulajdonos szerint egyébként sem a vállakozásuk dolga lett volna a nemzetbiztonsági átvilágítást elvégeztetni, hanem a titokgazdának, vagyis az Államkincstárnak, illetve felettes szervének, a Pénzügyminisztériumnak.
A hvg.hu megkereste ez ügyben a Magyar Államkincstárt, s ott azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a három új embernek nem volt nemzetbiztonsági átvilágítása, s ezzel a Kft. szerződést sértett. Mint a hvg.hu birtokába került dokumentumból kiderül, a három új kolléga „C” típusú nemzetbiztonsági ellenőrzése ekkor már folyamatban volt, ez pedig nem is történhetett volna meg a titokgazda tudta nélkül. A munkatársak belépésük után kitöltötték a Nemzetbiztonsági Hivatal kérdőívét, amelynek további sorsáról nem tudtak, mert intézésük már nem a kft. hatáskörébe tartozott. Amikor ezt firtattuk a Kincstár magát megnevezni nem akaró képviselőjénél, az közölte, hogy „egy ideig hiányzott az átvilágítás, és ez éppen elég”.
Kövér Hedvig, jobbján cégtársa © Molnár Anikó |
Különös módon az eredeti három munkatárs esetében nem számított veszélyforrásnak és szerződésszegésnek, hogy nem volt „C”-típusú átvilágításuk. Legalább is a IO-nak nem tud arról, hogy egykoron átvilágították volna munkatársait. Az állományba vett három emberről azt az információt adta a MÁK, hogy azok időközben átestek a szükséges átvilágításon. Azt azonban nem tudták megmondani, hogy nemzetbiztonsági ellenőrzésüket ki és mikor kezdeményezte? Ez alátámasztani látszik az IO azon állítását, mely szerint nem a MÁK által jelzett nemzetbiztonsági átvilágítás hiánya miatt éltek a rendkívüli felmondással, hanem indoklás nélkül, rendes felmondással szüntették meg a szerződést.
Mikor a végrehajtó és a cég képviselője ismét előkerült, közölték: a végrehajtás eredménytelen volt, dolgavégezetlenül kellett távozniuk, miután a kincstár vezetője - államtitokra hivatkozva - megtagadta a bírósági végzésben foglalt anyagok kiadását. A MÁK ezzel kapcsolatban közleményt adott ki, amelyben ez áll: “A kft. a Magyar Államkincstárral szemben több bírósági eljárást indított, amelynek során a bíróság ideiglenes intézkedésével elrendelte a rendszer egyes adatainak kiadását. Tekintettel az adatok titkos minősítésére, a kincstár ennek a bírósági döntésnek nem tud eleget tenni, mert ezzel bűncselekményt követne el. Ezért kezdeményezte a kincstár már a múlt év folyamán a bíróság határozatának felülvizsgálatát. E kérdésben az eljáró bíróság azonban még a mai napig nem döntött.”
Kövér Hedvig a hvg.hu-nak elmondta: a Magyar Államkincstárral szemben 30 millió forintot meghaladó követelésük van a szerződéses munka elvégzéséért. A munkájukért számlázott összegek szerinte messze nem érték el a piaci szintet és azok megállapításakor figyelembe vették, hogy az átadott fejlesztések továbbfeldolgozási jogával ők rendelkeznek. Az IO továbbra is nyitott a megállapodásra, hiszen két éve arra várnak, hogy - mint Kövér mondja - “üzletember módjára” megállapodjanak.
Megtudtuk, a bíróság elutasította a MÁK-ot képviselő ügyvéd, Jegesy András (Lamperth Mónika volt férje) beadványát, és ez ellen fellebbezésnek helye nincs. Tehát az adatokat az Államkincstárnak változatlanul ki kell adni. A következő lépés - a végrehajtásról szóló törvény értelmében - az lehet, hogy pénzbírságot szabnak ki, nemcsak a MÁK-ra, hanem – a törvény értelmében – a szervezet vezetőjére is.
Molnár Anikó
