A jelenlegi állás szerint Tarlós István nem lesz polgármester 2014-től, olyan budapesti közigazgatás formálódik ugyanis a Fideszben, ami a főpolgármester számára elfogadhatatlan. A kerületi polgármesterek erősítenék ugyan a főpolgármesteri posztot, de azzal a feltétellel, hogy a következő választáson ők, és ne a szavazópolgárok választhassák meg Tarlós utódát.
„Bár nem szavaztunk a kerületi polgármesterek által felvázolt koncepcióról, az érvelésük szerintem meggyőzte a frakció nagy többségét, nagy valószínűséggel ez a javaslat kerül majd be az önkormányzati törvénybe” – mondta a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő kormányzati, hogy miről vitatkoztak órákon át a csütörtökről péntekre virradó hajnal a fideszes parlamenti képviselők a hajdúszoboszlói frakcióülésen.
A kormánypártok képviselőinek csütörtök éjjel mutatta be Riz Levente, a XVII. kerület vezetője, hogyan szeretné átalakítani a kerületi polgármestereket tömörítő Budapesti Önkormányzati Szövetség (BÖSZ) a fővárosi közigazgatást.
A hvg.hu-nak nyilatkozó fideszes képviselők szerint tervezetében a BÖSZ azt javasolta, a főpolgármestert ne közvetlenül a választópolgárok, hanem a fővárosi közgyűlés válassza. A csütörtökön bemutatott koncepció szerint a budapesti közgyűlésnek a kerületi polgármesterek is automatikusan tagjai lehetnének, sőt az egyik alvariáció szerint a 23 polgármester mellett további képviselőket küldhetnének a kerületek a 33 tagú testületbe.
A vitát a hajdúszoboszlói frakcióülésen a kormánypárti képviselők úgy folytatták le, hogy Tarlós István főpolgármester – aki tavaly ősszel lemondott a mandátumáról, így nem tagja a képviselőcsoportnak – nem volt jelen a tanácskozáson.
Megőrizve megszüntetnék
„A budapesti polgármesterek arra hivatkoztak, hogy a főváros és a kerületek között már évtizedek óta háború folyik, amit csak így lehet tompítani” – mondta egy neve elhallgatását kérő kormányzati forrás, aki szerint a kerületi vezetők arra is figyelmeztettek, nem várhatják, hogy feladják az érdekeiket és egy olyan koncepciót támogassanak, amely a kárukra erősítené a főpolgármester jogosítványait.
Tarlós István – aki a BÖSZ júniusi megalakulása után „semmire sem jó” gittegyletnek nevezte az új szervezetet – az utóbbi hónapokban több interjújában is azt hangsúlyozta, csak egy olyan javaslatot tud támogatni, amely meghagyná a 23 kerületet, de több jogosítványt és feladatkört a fővárosi önkormányzathoz csoportosítana át. A főpolgármester május közepén a Tv2 Mokka című műsorában azt mondta, ha nem ez a koncepció valósul meg, akkor 2014-ben nem indul újra.
Információink szerint a kerületi vezetők – köztük Rogán Antal, az V. kerület polgármestere – a frakcióülésen azt hangsúlyozták, hogy erősíteni akarják a főpolgármesteri posztot a kerületek rovására, de csak azzal a feltétellel, ha a budapesti közgyűlés választhatja meg a főváros első emberét. Cserébe számos jogosítványt – többek között a parkolási, engedélyeztetési, építési jogköröket – átengednének a főpolgármesteri hivatalnak, igaz, a tervezet szerint a döntéseket megelőzően szinte mindig ki kellene kérni a közgyűlés véleményét. „Rogán elismerte, valóban elfogadhatatlan, hogy 5 méteren belül 5 féle kompetencia van, ezt a káoszt meg kell szüntetni” – mondta a frakcióülés egyik résztvevője.
Fideszes források szerint a csütörtöki tanácskozáson a BÖSZ nem tisztázta egyértelműen, kikből, milyen kiválasztási metódus szerint állna össze a közgyűlés, de az biztos, hogy a kerületek küldöttei adnák a többséget. A hvg.hu-nak több fideszes forrás is megerősítette, a frakció végül nem szavazott a koncepcióról, melyről tovább egyeztetnek, viszont a kormány képviselői jelezték – a képviselőcsoport pedig elfogadta –, hogy a korábbi tervekkel ellentétben nem lesz különálló Budapest-törvény, a végső verziót majd az ősszel elfogadandó önkormányzati törvénybe fogják belefoglalni.
„Karriervezérelt” polgármesterek
Tarlós és a nyáron létrejött BÖSZ között korábban jelentős viták voltak, a hvg.hu korábban arról írt, hogy ezen érdekellentétek miatt került ki az augusztus 18-án bemutatott belügyminisztériumi javaslatból a fővárosra vonatkozó fejezet – és merült fel, hogy az ügy lezárását 2012-re tolják, és önálló törvény alkotnak a fővárosi közigazgatásról.
A főpolgármester a Heti Válasznak adott interjújában élesen támadta a BÖSZ-t, amit szerinte a „karriervezérelt” kerületi polgármesterek hoztak létre vele szemben. „Az egész ügyet körülbelül négy polgármester erőlteti, akiknek persze nem fogom elmondani a nevét. Nem kell tovább kavarni, ami amúgy is büdös” – fakadt ki a főpolgármester a hetilapnak adott interjújában.
Úgy tudjuk, hogy a tervezetet már a városházán is ismerik, és nyomon követik a szabályozás alakulását. Információink szerint nagyjából beletörődtek, hogy – a főpolgármester kárára – a kerületi polgármesterek erősödhetnek meg, már csak azért is, mert az ügyben a végső szót a Fidesz frakciója mondja ki, itt pedig a kerületi polgármesterek könnyen maguk mellé állíthatják a településvezető képviselőtársaikat.
„A kétszintű önkormányzati rendszer felé megyünk, a kerületek fognak megerősödni, a főváros cserébe keretszabályozási jogokat kaphat még” – mondta a hvg.hu-nak egy budapesti fideszes képviselő. A politikus szerint „ezt azok erőltetik, akik még nem láttak belülről működni egy ilyen önkormányzatot, mint a budapesti”, bár szerinte a szakmai érvek és a magyar hagyományok is szemben állnak egymással: a hatékony városvezetési gyakorlat kialakítása szerinte egy „bécsi modellt” kívánna (itt egy erős, közvetlenül választott polgármester mellett kerületi elöljáróságok vannak, az ő feladatuk viszont inkább adminisztratív, tisztségüket kinevezés útján nyerik), de a magyar önkormányzatiság jellege miatt sok érv szól a kétszintűség megőrzése mellett.
„Itt az elmúlt húsz évben mindenki azt mondta, hogy 23 széthúzó, ’önálló város’ működik Budapesten, és semmit nem lehet megoldani, holott ez nyilván nem így van: hiába vannak az abszurd példák a parkolás körül, azért számos ügy jól működik, a meglévő problémákat kell megoldani, azt pedig meg lehet úgy is, hogy a kétszintűséget megőrizzük” – mondta.
Orbánt is meggyőzhetik
A hvg.hu augusztus közepén kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a miniszterelnök nem támogatja a fővárost gyakorlatilag 23 darabra szakító BÖSZ-féle ötletet, amely nemzetközi példákkal sem támasztható alá. Az új koncepció viszont már erősítené a főpolgármesteri posztot, több területen központosítást javasol, ami egy neve elhallgatását kérő kormányzati forrás szerint akár meg is kaphatja a kormányfő támogatását.
Több szocialista forrás is azt mondta a hvg.hu-nak, hogy a párt fővárosi vezetése a BÖSZ koncepcióját támogatja – a szövetségnek az MSZP polgármesterek is tagjai. „Arra számítanak, hogy Tarlós gyengítésével nagyobb esélye lesz a párt főpolgármester-jelöltjének 2014-ben. De ez nagy tévedés, mert alig hiszem, hogy három év múlva vissza tudjuk hódítani a kerületeket és akkor megint a Fidesz vezetheti Budapestet” – kritizálta a legnagyobb ellenzéki párt fővárosi vezetésének hozzáállását az MSZP egyik befolyásos politikusa, aki szerint náluk is komoly vitákat fog kiváltani az ügy.
Tarlós István a BÖSZ új, Hajdúszoboszlón bemutatott koncepcióját nem kívánta kommentálni. A Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója a hvg.hu-nak azt mondta, a főpolgármester az önkormányzati törvény benyújtásáig, illetve elfogadásáig nem kíván nyilatkozni az ügyben.
| 23 kiskirály vagy egy polgármester mind felett |
Az elmúlt években több koncepció is született a fővárosi közigazgatás átalakításáról. A mostani főpolgármester, Tarlós István Debrecen vezetőjével, Kósa Lajossal együtt 2009-ben már bemutatott egy tervezetet. A koncepció első változata szerint megmaradna a 23 kerület, de elvonnák egyes hatásköreiket a főváros javára, például nem lennének kerületi szabályozási tervek. A második változat, hogy Budán három, Pesten négy-öt kerületet hoznak létre, amelyek megőriznék jogaikat. A harmadik, - az egykor Demszky Gábor által pártolt - úgynevezett city-koncepció szerint Budapest belső kerületei olvadnának össze, a külsőket pedig négy-öt kerületbe tömörítenék. A negyedik lehetőség, hogy a 23 kerület önállósága megszűnne, a városrészeket csak elöljárók képviselnék. A két politikus a 2009-es koncepció bemutatásakor nem jelezte, melyiket tartja a legjobbnak. A BÖSZ mostanáig nem hozta nyilvánosságra a saját változatát, de egyes interjúkból, nyilatkozatokból arra lehetett következtetni, hogy a szövetség nyáron kidolgozott, korábbi koncepciójában a főpolgármesteri hatalom erőteljes gyengítése és a kerületek jogköreinek erősítése mellett foglalt állást. A Hajdúszoboszlón bemutatott koncepció viszont erősítené a főpolgármesteri jogosítványokat, de azzal a feltétellel, hogy Tarlós utódát 2014-ben már a kerületi vezetőkből álló közgyűlés választaná. A Belügyminisztériumban májusban kidolgozott változat egyik javaslata szerint egyszintűvé teszik az irányítást, megszüntetik a kerületeket, így Budapest egyes részeiben csak „megfelelő üzemméretű”, úgynevezett igazgatási kirendeltségek, esetleg a főváros által meghatározott feladatokat teljesítő, minimális hivatallal rendelkező „elöljáróságok” működnének. Egy másik variáció szerint a kerületek megmaradnának, de jelentős mértékben átalakítanák a főváros és a kerületek közötti feladatmegosztás. A főváros végezné az összes műszaki, infrastrukturális feladatot, fejlesztést, közlekedést, míg a kerületeknél elsődlegesen a humánszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok, továbbá a lakásgazdálkodás vagy egyes kulturális és sport feladatok maradnának. A harmadik megoldási javaslat szerint az összevonások után legfeljebb 2-3 kerület maradhatna meg. E ponton belül a BM májusi koncepciója három lehetőséget vázol fel, melyeknek közös eleme a belső városmag kialakítása. Azaz létrehoznának egy belső kerületet (a „city”-t), amit több külső kerületi egység venne körbe. Esetleg a külső kerületeket is egyetlen közigazgatási egységbe vonnák össze. A harmadik alvariáns a city-koncepció egyik változataként: a három részből álló főváros, az egy „city”-vel és a Duna mentén megosztott két nagy önálló egységgel, Budával és Pesttel. |
Mégsem szúrnának ki Tarlóssal a fideszes polgármesterek
