Éveket csúszhat az önkormányzati reform egyik legjelentősebb fejezete a főpolgármester és a Fidesz befolyásos kerületi polgármestereinek egyre durvább konfliktusa miatt. Míg Tarlós István a sajtóban üzenget ellenfeleinek, a 2014-re készülő Rogán Antal, Pokorni Zoltán és a társult polgármesterek egy júniusban létrehozott önkormányzati szövetséggel, a BÖSZ-szel zsarolják a főpolgármestert. A kormány egyelőre távol tartja magát a vitától, így a legújabb reformkoncepcióból kimaradt a főváros és a kerületek viszonyának átalakítása.
„Az egész ügyet körülbelül négy polgármester erőlteti, akiknek persze nem fogom elmondani a nevét. Nem kell tovább kavarni, ami amúgy is büdös” – bírálta a vele szemben álló fideszes kerületi vezetőket Tarlós István a Heti Válasz e heti számában. A főpolgármester – aki tavaly ősszel a nagyobbik kormánypárt színeiben, de párton kívüliségét hangsúlyozva nyert az önkormányzati választásokon – azért kritizálta a kerületi polgármestereket, mert közülük többen egy olyan közigazgatási reformkoncepciót szorgalmaznak, amely jelentősen gyengítené a fővárosi önkormányzat jogosítványait.
Kormányzati és fővárosi fideszes források egybehangzóan azt mondták a hvg.hu-nak, hogy a Tarlós és a vele szemben álló polgármesterek vitája miatt akadt meg az önkormányzati reform fővárosra vonatkozó részének előkészítése. A kormányzati koncepció második verziójából – melyet Tállai András belügyminisztériumi államtitkár ismertetett csütörtökön – már kimaradt a főváros és a kerületek viszonyára vonatkozó fejezet. Az államtitkár a sajtótájékoztatón a hvg.hu-nak mindössze annyit mondott, hogy a kérdés nem került elő a koncepciót megvitató kormányülésen.
Pedig az ország lakosságának közel egyötödét érintő ügyben a Belügyminisztérium (BM) májusban még több javaslatot is felvetett (erről lásd keretes írásunkat). A tárca három verziót bocsátott vitára, majd Tarlós több nyilatkozatában is jelezte, hogy csak azzal a javaslattal ért egyet, amely meghagyná a 23 kerületet, de több jogosítványt és feladatkört a fővárosi önkormányzathoz csoportosítana át. A főpolgármester május közepén a Tv2 Mokka című műsorában azt mondta, ha nem ez a koncepció valósul meg, akkor 2014-ben nem indul újra. Ezzel szemben a 23 kerületet összefogó, június 15-én létrehozott Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) lényegében minden fontos hatáskört elvonna a fővárostól.
A hvg.hu-nak több, egymástól független forrás is megerősítette, hogy a főpolgármester és a fideszes kerületi vezetők közötti konfliktus miatt a fővárosi közigazgatási reform előkészítése megtorpant, ezért a kérdéskört várhatóan kiemelik az önkormányzati törvényből, Budapest pedig külön törvényt kap majd, melyet csak akkor terjesztenek a parlament elé, ha a vitatkozó felek közös nevezőre jutnak. „Eredetileg nem ezt terveztük, sokat elárul a helyzetről, hogy a kabinet őszi törvényalkotási programjában nincs Budapest-törvény” – mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyik munkatársa.
Akik 2014-re utaznak
„Van néhány kerületi polgármester, aki attól fél, hogy az új rendszerben sem országgyűlési képviselő, sem polgármester nem lehet. Ők hozták létre a BÖSZ-t; és ők javasolták, hogy szűnjön meg a főváros és csak kerületi önkormányzatok legyenek. Ez irreális” – mondta a hvg.hu-nak egy városházi forrásunk.
A Tarlóstól és a főpolgármesterrel szemben álló polgármesterektől egyaránt távolságot tartó kormánypárti forrás szerint a BÖSZ elsősorban négy-öt fideszes kerületi vezető alkalmi koalícióján alapul, és köztük is vannak érdekellentétek. A szövetség megalakulását a főpolgármesterrel a fonódó villamos-hálózat ügyében többször konfrontálódó Láng Zsolt II. kerületi polgármester jelentette be, de a belvárost irányító – és Tarlóssal többek között az idegenforgalmi adó, illetve az V. kerületi beruházások ügyében megütköző – Rogán Antal is fontos szereplő a BÖSZ-ben. Az elnöki posztot egy évig Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester tölti be, az elnökségben Rogán és Láng mellett Riz Levente, a XVII. kerület vezetője is helyet kapott. A szervezet megalakulását követően Tarlós úgy nyilatkozott, „a főváros vezetése sajnos nem tudja komolyan venni a szerveződést”.
A névtelenül nyilatkozó fővárosi fideszes politikus szerint a BÖSZ-t kitaláló polgármesterek két csoportra oszthatók. „Többen úgy gondolják, hogy a 2014-ben a csökkenő népszerűségű Fidesz bajosan tudja majd megszerezni a főpolgármesteri posztot, az általuk vezetett kerületeket viszont igen. Ők komolyan gondolják a főváros gyengítését, és a maguk pozícióját erősítenék. Ilyen Láng, Riz vagy Nagy Gábor Tamás” – mondta a kormánypárti politikus.
Bár a BÖSZ most egységesnek tűnik, de szerinte Rogánnak és Pokorninak más céljai vannak. Azt több forrás is megerősítette, hogy a két polgármester a párton belül többször jelezte, 2014-ben indulna a főpolgármesteri posztért. „Nekik nem érdekük a főváros hatásköreinek gyengítése, Tarlóssal szemben viszont szövetségesekre van szükségük” – mondta az egyes erőcsoportoktól egyenlő távolságot tartó kormánypárti politikus.
„Zsarolási potenciál”
Erre utalt Tarlós István is, aki a Heti Válasznak azt mondta, hogy „a karriervezérelt” polgármesterek „legyenek óvatosak a zsarolási potenciál gyakori emlegetésével”, mert a Fideszben „nem önmagukat szokták jelölni egy-egy választáson, hanem jelölik őket”. A főpolgármester az interjúban azt is megerősítette, hogy ő is „gondolkodik 2014-ről”.
A kerületi polgármestereknek jelenleg komoly erő van a kezükben. A fővárosi Fidesz-frakció 17 tagjából hat kerületi polgármester vagy alpolgármester. A BÖSZ tagjai közül pedig 14 az országgyűlési képviselőcsoportnak is tagja, nélkülük nincs kétharmad – márpedig ősszel a kormány több sarkalatos törvényt készül elfogadni.
Több forrásból is megerősített információink szerint a BÖSZ két legbefolyásosabb politikusa, Rogán és Pokorni csak addig fogja szorgalmazni a főváros gyengítését, amíg Tarlós nem enged azokban az ügyekben, melyek most konfliktust okoznak Budapest és az általuk vezetett kerületek között. Az egyik névtelenséget kérő kerületi fideszes politikus szerint az sem zárható ki, hogy a Tarlós által is emlegetett „zsarolásnak” egyetlen célja van: el akarják érni, hogy a 63 éves főpolgármester 2014-ben vonuljon vissza. „Kisebb összeget tennék rá, hogy ennek elérése után már nem lesz olyan fontos Rogánék számára a főváros gyengítése” – mondta az egyik forrás.
A hvg.hu-nak nyilatkozó fővárosi fideszes politikusok szerint kérdéses, hogy a BÖSZ vezetői meddig tudják maguk mellett tartani a politikai játszmában nem érdekelt kerületi vezetőket. Az egyik forrás szerint több kerület – így a III., a XI., a XVIII., a XXI. és a XXII. – nem érdekelt a vita elhúzódásában, nyitottak a kompromisszumra. Más forrásokból a hvg.hu úgy értesült, hogy Orbán Viktor sem támogatja a fővárost gyakorlatilag 23 darabra szakító ötletet, amely nemzetközi példákkal sem támasztható alá.
További viták, további csúszás
Információink szerint a kerületi polgármesterek egy jelentős részét zavarja, hogy a szakmai kérdések háttérbe szorultak a politikai kötélhúzás miatt. Ők némi változtatással el tudnák fogadni Tarlós koncepcióját, ugyanis a főpolgármester letett arról, hogy visszavágja a kerületek jogosítványait. Többségük elismeri, hogy a jelenlegi rendszer nem tartható fenn, túl nagy káoszt okoz.
A főpolgármester koncepciója szerint a parkolás, a várostervezés és az építési hatósági jogkörök egységesen a fővároshoz kerülnének, míg a helyi lakosságot érintő feladatokat a kerületek látnák el. Ez már valóban kétszintű közigazgatást jelentene, a jelenlegi rendszerben ugyanis a főváros és a kerületek nem alá-, sokkal inkább mellérendelt viszonyban állnak.
Az Újpestet irányító Wintermantel Zsolt – aki a Tarlós és a fideszes polgármesterek közti vitát nem kívánta kommentálni – a hvg.hu-nak azt mondta, a központosítás nem jelent mindenre gyógyírt, egyes jogköröket a fővároshoz fel-, másokat le kéne utalni a kerületekhez. „Ma a főváros dönthet arról, hogy egy pici lakópark utcáját egyirányúsítsuk-e, míg egy nagyobb ipari zóna kialakításánál a kerületeknek kell megegyezniük”. Újpest polgármestere egyébként híve az önálló Budapest-törvénynek, mert szerinte a közel kétmilliós város nem hasonlítható össze más településekkel.
Az Origo információi szerint a BM legújabb koncepciója csak egyetlen fővárosi kérdést érint, ám várhatóan ez is vitát fog gerjeszteni a kerületek és a főváros között. A tervezet szerint a fővárosi közgyűlésnek automatikusan tagjai lehetnének a polgármesterek és csak a maradék 10 helyet töltenék fel a választásokon. Tarlós egyik munkatársa azt mondta, Budapest vezetése nem támogatja ezt az elképzelést, mert ezzel ellehetetlenítenék a testület munkáját. „A közgyűlés így arról szólna, hogy minden polgármester lobbizna a saját kerületéért, érdemi döntéseket viszont nem lehetne meghozni. A fejlesztéseket ez biztosan megbénítaná” – mondta a hvg.hu-nak a névtelenséget kérő városházi forrás.
„Valamilyen formában meg kell oldani, hogy a kerületek képviselve legyenek a közgyűlési döntéshozatalban” – mondta Kocsis Máté. A VIII. kerület fideszes polgármestere szerint 1994 óta tanácskozási joggal részt vehetnek a kerületek küldöttei, ám a többség nem jár el, vagy nem szól hozzá a vitákhoz. Kocsis úgy véli, a jelenlegi rendszer nem hatékony.
A hvg.hu-nak nyilatkozó fővárosi fideszes politikusok szerint a felek egyelőre kivárnak. Tarlós abban bízik, hogy a kormányfő és a kérdés rendezésében érdekelt kerületi polgármesterek előbb-utóbb mellé állnak, a BÖSZ befolyásos politikusai pedig abban bíznak, hogy az ősz folyamán a számukra fontos ügyekben a főpolgármester engedni fog. Ez elvezethet oda, amire Tarlós is utalt a Heti Válasznak adott interjújában: a budapesti közigazgatási reform két ciklust is igénybe fog venni.
| Nagy tervek, nagy ötletek |
Mit akart a BM?
A BM-ben májusban kidolgozott koncepció egyik javaslata szerint egyszintűvé teszik az irányítást, megszüntetik a kerületeket, így Budapest egyes részeiben csak „megfelelő üzemméretű”, úgynevezett igazgatási kirendeltségek, esetleg a főváros által meghatározott feladatokat teljesítő, minimális hivatallal rendelkező „elöljáróságok” működnének. Egy másik variáció szerint a kerületek megmaradnának, de jelentős mértékben átalakítanák a főváros és a kerületek közötti feladatmegosztás. A főváros végezné az összes műszaki, infrastrukturális feladatot, fejlesztést, közlekedést, míg a kerületeknél elsődlegesen a humánszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok, továbbá a lakásgazdálkodás, vagy egyes kulturális és sport feladatok maradnának. A harmadik megoldási javaslat szerint az összevonások után legfeljebb 2-3 kerület maradhatna meg. E ponton belül a BM májusi koncepciója három lehetőséget vázol fel, melyeknek közös eleme a belső városmag kialakítása. Azaz létrehoznának egy belső kerületet (a „city”-t), amit több külső kerületi egység venne körbe. Esetleg a külső kerületeket is egyetlen közigazgatási egységbe vonnák össze. A harmadik alvariáns a city-koncepció egyik változataként: a három részből álló főváros, az egy „city”-vel és a Duna mentén megosztott két nagy önálló egységgel, Budával és Pesttel.
Mit javasolt korábban Tarlós?
A mostani főpolgármester Debrecen vezetőjével, Kósa Lajossal együtt 2009-ben már bemutatott egy tervezetet. A koncepció első változata szerint megmaradna a 23 kerület, de elvonnák egyes hatásköreiket a főváros javára, például nem lennének kerületi szabályozási tervek. A második változat, hogy Budán három, Pesten négy-öt kerületet hoznak létre, amelyek megőriznék jogaikat. A harmadik, úgynevezett city-koncepció szerint Budapest belső kerületei olvadnának össze, a külsőket pedig négy-öt kerületbe tömörítenék. A negyedik lehetőség, hogy a 23 kerület önállósága megszűnne, a városrészeket csak elöljárók képviselnék. A két politikus a 2009-es koncepció bemutatásakor nem jelezte, melyiket tartja a legjobbnak. |
A kormány egyszerűen átnyúlt Tarlós feje felett
Tarlós: "eszem ágában sincs felszámoltatni a kerületeket"
