Itthon hvg.hu 2011. augusztus. 29. 14:26

A selejt bosszúja: hulladékban túltermel a tatabányai gumigyár

Továbbra is a tervezettet többszörösen meghaladó mennyiségben keletkezik selejt gumiabroncs a Bridgestone tatabányai gyárában – értesült a hvg.hu. Az üzem 2009-ben négyszer, tavaly majdnem nyolcszor annyi „termékként tovább nem használható gumiabroncsot” gyártott, mint amennyire eredetileg készültek. Idén még nőhet a mennyiség.

A jelek szerint továbbra sem sikerül hatékonyan alkalmazni a Bridgestone milliárdos állami támogatással megépített tatabányai üzemében az Európában egyébként egyedülálló, teljesen automatizált BIRD gumigyártási technológiát. Mint a Hírszerző tavaly megírta, 2008-ban és 2009-ben is rengeteg selejtet termelt a tatabányai üzem, ahol az említett két évben több mint négyezer tonna hulladék keletkezett, miközben termelésből származó árbevétele papíron nem volt a cégnek, legalább is a közzétett eredménykimutatás melléklete szerint. Igaz, a Bridgestone szerint ez hibás kimutatás, de az is igaz, hogy máig ez érhető el online.

A beruházáshoz csatolt 2006-os környezetvédelmi engedélykérelemben a cég a várható teljes évi hulladékkibocsájtást 936 tonnában jelölte meg, ehhez képest 2008-ban 2510 tonna hulladék keletkezett a cégnél, ebből 559,8 tonna „termékként tovább nem használható gumiabroncs”, míg 2009-ben 1605 tonna hulladékból 566,4 tonna volt a selejt. Az eredeti tervek szerint ez a hulladéktípus (amit az engedélyben EWC 160103-as kód jelöl) a gyár teljes kapacitása mellett sem haladhatta volna meg az évi 130 tonnát. Az elözetes adatok szerint 2010-ben a gyárban 2009 tonna hulladék keletkezett, ebböl 989 tonna „termékként tovább nem használható gumiabroncs”.

Egyre több

Korántsem  biztos, hogy ezzel elérte a gyár a hulladékkibocsájtási csúcsértékét, legalább is erre utal a Bridgestone által a hulladékkezeléssel megbízott AVE Zrt. 8850-14/2010 iktatószámú hulladék begyűjtési és előkezelési engedélye, amely már évi maximum 2000 tonna selejt abroncs feldolgozásával számol.

AP

A gyárban 2011-ig keletkezett selejt abroncsok tömege így már elérte a 2200 tonnát, ami – ha ebből gumiabroncs készült volna - átszámolva meghaladhatja a 2,64 milliárd forintot, ha abból indulunk ki, hogy abroncs nettó értéke 1200 forint kilogrammonként. Ez egy 16 collos Bridgestone gumi minimumárából (bruttó 16 000 Ft) visszaszámolt nettó érték. Vagyis körülbelül 210 ezer darab gumiabroncsot selejteztek le.

Az ok – mint a Hírszerzö tavaly megírta – az lehet, hogy Tatabányán egy Európában egyedülálló technológiát próbál meghonosítani a cég, teljesen automatizálnák a gyártást. Az új módszer bevezetése azonban a jelek szerint nehezebben megy, mint korábban gondolták.

A Bridgestone Europe legújabb, 5600 abroncs/nap volumenű kapacitásbővítése nem Magyarországon, hanem a gumicég hagyományos technológiáját használó poznani gyárában valósul meg. A cég brüsszeli központjának tavaly áprilisi döntése alapján a poznani gyárban 200 új munkahely jön létre, amelynek tervezett beruházási értéke 105 millió euró (kb. 28 milliárd Ft).

A tatabányai gyárban az automatizált BIRD gyártócellák kiszolgálását közel 400 munkavállaló végezte 2010-ben, amikor is a gyár elérte a napi 5800 darabos termelését. Ez az eredetileg tervezett 8000 db/napos kapacitás 73%-a.

Több termelés, több selejt?

A gyár részéről kérdéseinkre azt a választ kaptuk, hogy, a selejt azért is több, mert a „2008. április 3-i hivatalos megnyitó óta folyamatosan növelték a tatabányai termelőkapacitást, így a Bridgestone BIRD technológiájával 2011-ben az előrejelzések szerint 15 000 tonnányi személygépkocsi gumiabroncsot fognak gyártani a tatabányai gyárban, szemben a 2008-as, még ötezer tonna alatti mennyiséggel”.

„A BIRD rendszert folyamatosan finomhangolják a gyártási kapacitás növelésével párhuzamosan. A Bridgestone tatabányai gyára már megközelíti más gumiabroncsgyárak teljesítményét és várhatóan alacsonyabb selejtarányt fog elérni, mint a hagyományos termelési rendszert alkalmazó üzemek. A beinduláskor normálisan tapasztalt magas selejtarány után a tatabányai üzemben a selejt aránya jelenleg 10% alatt van és hamarosan eléri a többi, hagyományos technológiával dolgozó európai gyárakban elért 5% körüli hulladék arányt” – írták megkeresésünkre.

Vizsgálat

A Bridgestone szerint „a hulladék arányba nemcsak a leselejtezett gumiabroncsok számítanak bele (normál körülmények között ez elenyésző aránya a teljes hulladék mennyiségének), hanem a gumiabroncsgyártás során keletkezett összes hulladék is (pl.: nyersanyagok csomagolására használt anyagok, elhasználódott alkatrészek stb.)”. Tatabányán a selejt abroncsok tömege a teljes hulladékmennyiség 49%-a volt 2010-ben.

AP

A Hírszerző korábbi cikkében, és elküldött kérdéseinkben is kifejezetten az EWC 160103-as kódjelű „termékként tovább nem használható gumiabroncsra” kérdeztünk rá, a többi hulladék – mint az az AVE Zrt. engedélyéből is kitűnik – más kódszámon szerepel – és az általunk megjelölt mennyiségeken felül keletkeztek.

A gyár szerint európai üzemeik folyamatosan más gumigyártók selejtaránya alatt termelnek, ennek illusztrálására át is küldtek egy grafikont, ahol a Bridgestone 2003-2010 közötti, tonnánkénti 45-65 kilogrammos selejt mennyiségét hasonlítják össze két meg nem nevezett gyártóéval, melyek 100-145 kilogramm közötti értékben állítottak elő selejt gumit.

A Hírszerző hivatkozott/korábbi cikke nyomán a parlamentben tavaly Szilágyi László LMP-s képviselő kérdést intézett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárához, Fónagy Jánoshoz, a hasonló beruházások állami támogatásának felülvizsgálatát kérve. A képviselő lapunknak elmondta, nem kapott konkrét válaszokat a kérdéseire a minisztériumtól.
Hirdetés