A Hetek cikke szerint a romagyilkosságok ártottak Magyarország nemzetközi megítélésének, mivel egy "kisebbséggyűlölő, erőszakos ország benyomását keltette" a külföldi sajtóból tájékozódó személy számára. A lap úgy tudja, kormányzati szervek vizsgálják, hogy nem külföldi titkosszolgálatok állnak-e a gyöngyöspatai események mögött.
A kormányzati szervek vizsgálják, hogy nem külföldi titkosszolgálatok állnak-e a gyöngyöspatai események mögött - tudta meg a Hetek. Jobboldali körökben egyébként a 2001-es zámolyi roma kivándorlás - ami az akkori Orbán-kormány rossz hírét keltette -, illetve a brutális romagyilkosságok kapcsán is elhangzik az „idegen érdek" eshetősége.
A romagyilkosságok gyanúsítottjainak elfogását követően került fel az internetre 2009 augusztusában egy háromoldalas anyag, amely szerint Kiss Istvánt, a romagyilkosságok egyik feltételezett elkövetőjét 2004 és 2008 között megfigyelte a Nemzetbiztonsági Hivatal, de két hónappal az első romákat ért támadás előtt megszüntették a szélsőséges férfi szoros felügyeletét. A másik gyanúsított, Csontos István pedig a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) „titkos kapcsolata" volt, holott a Bocskai dandárhoz való belépése előtt a Nemzetbiztonsági Hivatal átadta róla a KBH-nak azokat a dokumentumokat, amelyek arról tanúskodtak, hogy a férfi kifejezetten szélsőséges beállítottságú. Az írás ráadásul azt állította, hogy a romák elleni támadások gyanúsítottjainak támogatói lehetettek, mivel a gyanúsítottak szerény anyagi körülmények közt éltek, így nem lehetett pénzük a komoly logisztikát igénylő támadások finanszírozására. Emellett a négy nacionalista férfi szellemi képességei sem tették volna őket alkalmassá arra, hogy önállóan előkészítsék és végrehajtsák a támadásokat.
A lap emlékeztetett: az akkori szakminiszter vizsgálatot indított, és bár a szerzőt nem leplezték le (vagy ez nem derült ki), az iromány adatait sem cáfolták. A Nemzetbiztonsági Iroda közleménye szerint a névtelen írás nem hivatalos dokumentum, hanem az NBH belső információiból, valamint a cikk szerzőjének ezekből levont következtetéseiből álló „kompiláció".
A Hetek birtokába most került feljegyzés - amelyről a lap forrássa azt állítja, hogy az a korábban nyilvánosságra került háromoldalas dokumentumhoz tartozik - azt sejteti, hogy a romagyilkosságok mögött „idegen érdekek is állhattak", hiszen „a romagyilkosságok ártottak Magyarország nemzetközi megítélésének, mivel egy kisebbséggyűlölő, erőszakos ország benyomását keltik a külföldi sajtóból tájékozódó személy számára". A szerző szerint „az elkövetők irányítását külső, nem a baráti körhöz tartozó személy láthatta el, aki szintén rendelkezik katonai tapasztalatokkal", de a „gyilkosságok valódi kitervelőjét és támogatóját a letartóztatás után már nagyon nehéz megállapítani, minthogy alaposan feltehető, hogy a kapcsolattartó személy elhagyta Magyarországot".
A háromoldalas papiros 2009-ben alaposan megbolygatta a politikai életet is, a gyilkosságsorozatot ugyanis új megvilágításba helyezte: Gulyás József szabaddemokrata képviselő vezetésével eseti vizsgálóbizottság alakult. A képviselő összegzésében azt állította, hogy a magyar titkosszolgálati szervek hibáztak.
A lap szerint "érdekes", hogy a külföldi szálat 2009-ben Simicskó István, a nemzetbiztonsági bizottság akkori elnöke forszírozta. Véleménye szerint a gyilkosságokat jellemző profizmus vagy valamilyen szervezett bűnözői körből jöhet, vagy valamelyik titkosszolgálatból. Simicskó a kormányváltást követően egyébként a Honvédelmi Minisztérium államtitkára lett. A tárca felügyelete alá tartozó Katonai Biztonsági Hivatal vezetőjét pedig azonnal leváltották.
