2011. április. 19. 09:45 MTI Utolsó frissítés: 2011. április. 19. 09:49 Itthon

Átmeneti rendelkezéseket akar a bírói egyesület

A bírói nyugdíjkorhatárban bekövetkező változások hatályba lépéséhez és az ezt követően szükségessé váló intézkedések megtételéhez olyan átmeneti rendelkezések meghozatala szükséges, amelyek biztosítják az igazságszolgáltatás további zavartalan működését és orvosolják a bírói kar egy részét érintő hátrányos intézkedéseket – írta a Magyar Bírói Egyesület.

A szervezet korábbi álláspontját fenntartja, de tényként kezeli, hogy az országgyűlés elfogadta az alaptörvényt. A Magyar Bírói Egyesület, mint érdekképviseleti szervezet, kötelességének és feladatának tekinti megfogalmazni kifogásait az új rendelkezések fokozatos bevezetésének hiánya miatt – emelték ki. A testület szerint az alaptörvény e rendelkezései csak a sarkalatos törvényekben rögzített egyéb nem mellőzhető szabályozással együtt felelnek meg az európai értékrendnek, és csak így szolgálhatják az igazságszolgáltatás hatékonyságának javítására irányuló erőfeszítéseket.

A Magyar Bírói Egyesület meggyőződése szerint "a nyugdíj korhatárra vonatkozó új, immár alaptörvényi szintű rendelkezések – a nyugállományba vonuló bírák méltányolható érdekeinek figyelembevételével – csak akkor garantálják a nemzetközileg elfogadott és irányadó ajánlások érvényesülését, ha a nyugdíjba kényszerülő bírák megfelelő egzisztenciális védelemben részesülnek".

A szervezet rámutatott: a nyugdíjkorhatár csökkenése a bírói karban generációváltást is eredményez. "A színvonalas és hatékony igazságszolgáltatás megköveteli, hogy a legkiválóbb jogászok válasszák élethivatásul a bírói pályát, ami indokolttá teszi a titkári és a bírói életpálya felülvizsgálatát is" – írták. A Magyar Bírói Egyesület – alapszabályában foglalt kötelezettsége alapján – a bírák érdekében igényli a bírák helyzetét érintő jogszabályok, így a sarkalatos törvények véleményezésében történő részvételt – áll a közleményben.

A hétfőn elfogadott és január 1-jén hatályba lépő alaptörvény rögzíti, hogy a bírák - akik a jelenlegi szabályok szerint 70 éves korukig dolgozhatnak - 30 éves koruktól az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhatnak szolgálati jogviszonyban. A nyugdíjkorhatár-betöltéssel megszűnő jogviszony vonatkozik majd az ügyészekre is, akik eddig ugyancsak 70 éves korukig végezhették munkájukat. A Kúria elnöke és a legfőbb ügyész ugyanakkor mentesül az alól, hogy szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor az alaptörvény erejénél fogva megszűnjön.

Az új alkotmánynak a nyugdíjkorhatár csökkentésére vonatkozó passzusát csütörtökön közleményben bírálta  a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, az öt ítélőtábla és tizenöt megyei bíróság elnöke. Nyilatkozatukban felelőtlennek, átgondolatlannak és szakmailag megalapozatlannak tartották a bírák nyugdíjba vonulásának határidejét lecsökkenteni. A közlemény aláírói között nem szerepelt a Bács-Kiskun, a Békés, a Pest és a Vas Megyei Bíróság, valamint a Fővárosi Bíróság vezetője; utóbbi két intézménynek jelenleg nincs elnöke. Ugyancsak tiltakozását fejezte ki pénteken a Magyar Bírói Egyesület Pesti Központi Kerületi Bírósági Alapszervezete az alaptörvény ezen része ellen.

Hirdetés
hvg360 Lőrincz Tamás 2025. január. 06. 06:30

A választás időpontjánál is fontosabb, telik-e osztogatásra a Fidesznek, miközben a kilátásoknál csak a közhangulat rosszabb

A Tiszának az előrehozott választás témájának napirenden tartása – ezzel együtt leginkább annak elkerülése – mellett a pártépítés lesz a legfőbb feladata 2025-ben, a Fidesznek pedig a gazdaság felpörgetése és saját táborának megtartása. Mi vár a magyar politikára és a választókra a most kezdődő évben?