Pálinkás kijelentette: "nincs támadás a filozófusok ellen". Mint mondta, egy rutin belső ellenőrzéskor derültek ki tavaly év elején azok a szabálytalanságok, hogy a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól elnyert 70 millió forintos támogatásból a filozófiai intézet igazgatója az önmaga által tulajdonolt és ügyvezetett céggel kötött szerződést a kutatások elvégzésére; továbbá, hogy az igazgató a helyettesével és más intézeti és nem intézeti dolgozóval is kötött ilyen szerződést.

"A kutatás tudományos értékét megítélni kizárólag a tudomány művelői jogosultak" - idézte a cikk Pálinkás Józsefet. Ezzel egyrészt reagált arra is, amikor a filozófuspályázatokkal elnyert kutatási összegek kapcsán több újságíró azt mondta, hogy "ezek a kutatások semmit sem érnek".

Pálinkás József elmondta, hogy korábban is volt példa 50 millió forintos nagyságú támogatásra. Csak úgy lehet eldönteni, hogy az adott kutatási feladat arányos volt-e a kifizetéssel, ha konkrétan megnézik, mi szerepelt a pályázatban, milyen munka elvégzését vállalták, ehhez hány embert vettek igénybe. Ezt szakértők tudják megítélni - tette hozzá.

Arra a kérdésre, miszerint elképzelhető-e, hogy nem szándékosság, hanem információhiány okozta a szabálytalan szerződéskötést, az MTA elnöke úgy válaszolt: "egy ilyen szerződéskötés mindig szándékos". "Általában azért járnak el így, mert így jutnak több anyagi forráshoz" - tette hozzá.

Az fn.hu-nak adott interjúban Pálinkás József arról is beszélt, hogy az egyeztetési folyamatban részt vevő akadémia elnökeként, valamint volt oktatási miniszterként hogyan látja a módosuló köz- és felsőoktatási törvényeket.

Pálinkás József szerint részben a sajtó, részben a politika nagyította fel a közte és Hoffmann Rózsa közti véleménykülönbségeket, amelyek nem ritkák a törvény-előkészítések egyeztetési eljárási szakaszaiban. Több dologban egyetértettek, de maradt néhány ügy eset is, amelyben eltértek az álláspontok, "de ez nem jelent feloldhatatlan ellentétet" - tette hozzá.

Különböző véleményen vannak például a bolognai rendszer kapcsán. Pálinkás József szerint óvatosabbnak kellene lenni a kétciklusú képzés egyciklusúvá történő visszafordításával. Szerinte vannak olyan szakok, ahol a bolognai rendszer jól működik. Bizonyos szakokon viszont "nem ijedne meg" az osztatlan képzés alkalmazásától sem, például matematika szakon, illetve azokon a szakokon, ahol egyértelmű, hogy az alapdiplomával semmit nem tud kezdeni a hallgató. Hozzátette: a tanárképzésben - meghatározott szakpárokon - kifejezetten jónak tartaná, ha megengednék az osztatlan képzést, de szerinte nem kellene kötelezővé tenni, engedni kellene az átjárást.

Pálinkás a kétszintű érettségi hibájának nevezte, hogy követelményrendszerét tekintve a két érettségi messzire került egymástól, ezeket szerinte közelebb kellene hozni. Kiemelte azt a problémát is, hogy Magyarországon sok intézményben nem tudnak emelt szintű érettségire felkészíteni.

Az MTA elnöke szerint hosszabb távon elérhető, hogy az emelt szintű érettségi a továbbtanulók vizsgája legyen, akik pedig ezt nem tudják teljesíteni, vagy nem akarnak továbbtanulni, azok számára legyen a közoktatást lezáró vizsga a nem emelt szintű érettségi.

A pedagógus-életpályamodellről az MTA elnöke elmondta: a mostani javaslatot bonyolultnak találja, egyszerűbb rendszert és fokozatos bevezetést javasolna.   

Pálinkás József kiemelte ennek kapcsán a szakmai konszenzust, amely szerinte különösen fontos az olyan összetett szakmai kérdésekben, mint például hogy ki értékelje a tanárokat.