A mértékadó francia balközép újság budapesti tudósítása szerint miután Magyarország nyugtalanságot okozott Európában, most a befektetők megnyugtatására tesz erőfeszítéseket. "Pedig annak ellenére, hogy az ország elismerte, hogy az elmúlt hónapokban elkövetett "kommunikációs hibákat", Budapest továbbra is a miniszterelnök huszáros stílusát folytatja" - állapítja meg a cikkíró.

"Aznap, amikor az Európai Bizottság eléggé puha nyomása alatt a magyar kormány elfogadta, hogy módosítja azt a médiatörvényt, amelynek ellenzői attól tartanak, hogy az kizárólag az ellenzék szájkosarazására szolgál, a szoros sorban felállított magyar zászlók előtt Orbán Viktor bemutatta gazdasági harctervét: az Európai Unió, amelynek elnökségét január óta Magyarország látja el, feltűnően hiányzott a magyar újjászületésnek szentelt ódából" - fogalmazott Joelle Stolz.

A szerző szerint Orbán jól tudja, hogy amennyiben nem sikerül fellendítenie a gazdaságot, nem fogja tudni megtartani a jelenlegi kétharmados többségét. Legalább 6 százalékos növekedést (a dupláját az idénre tervezettnek) kell elérni ahhoz, hogy a választóknak megígért "tíz év alatt egymillió munkahely" megvalósulhasson. Fő célként jelölte meg Orbán a szuverenitás visszaszerzését is, amelyet korlátoznak  a szocialista és a liberális elődök által vállalt kötelezettségek - hívta fel a figyelmet a lap.

Idézte a miniszterelnököt, aki szerint miközben "Görögország elhasalt, Írország térdre esett", Magyarország "a maga ura akar lenni". Megemlítette a cikkszerző azt is, hogy Orbán hangsúlyozta: visszautasítja a Nemzetközi Valutalap és az Európai Unió "infúzióit", valamint két nappal korábban a nagyobb gazdasági mozgástér érdekében 2020-ig kitolta Magyarország belépésének lehetséges időpontját az eurózónába.

A Le Monde emlékezetett arra, hogy a 2008-as pénzügyi válság idején Magyarországot a nemzetközi intézmények 20 milliárd eurós készenléti hitele mentette meg a csődtől. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára pedig megerősítette a lapnak, hogy most már Magyarország külső segítség nélkül is képes a piacokról finanszírozni az adósságát, s a kormány ezért nem hívta le a hitelek utolsó részletét.

A lap szerint Budapest a megszorító gazdaságpolitika fojtogató kényszereit elutasítva "kevéssé ortodox kezdeményezésekkel" próbál kimászni az adósságspirálból, például a 10 milliárd eurónyi magánnyugdíj-pénztári megtakarítás visszaterelésével az újraelosztó állami rendszerbe. Török Ádám akadémikus, a feloszlatott Költségvetési Tanács volt tagja úgy nyilatkozott a lapnak, hogy a módszert "durvának" tartja, de az újraelosztáson alapuló nyugdíjrendszer konszolidálása "legitim" törekvés.

Orbán beszédében jelezte, hogy az idei évben a fő cél az államadósság leküzdése. A Le Monde szerint Magyarországnak valószínűleg sikerülni fog egyszerre csökkentenie eladósodottságát és a 3 százalék alá vinni a GDP-arányos költségvetési hiányt, mivel 2012 végéig bankadót és válságadókat vetett ki. Ezen adók elsöprő többsége  - jegyzi meg a Le Monde  - a külföldi vállalatokat sújtja, míg a magyar alaptőkéjű CBA üzletlánc (a Fidesz egyik legfőbb szponzora) például mentességet élvez alóluk. Vincent Roussel, a francia külkereskedelmi tanácsadók (CCE) magyar szekciójának elnöke azt mondta a lapnak, hogy a befektetőket megdöbbentette az a bejelentés múlt októberben, hogy a válságadók január 1-jétől érvényesek, és decemberben az egész éves mérleg után kell befizetni. A francia üzletember a lap szerint sokakhoz hasonlóan elítéli az eljárás erőszakos voltát, amely külföldön sokkal negatívabb képet mutat, mint ami a valóság.

A kormány ugyanis mindezt a 16 százalékos személyi jövedelemadóval és a 10 százalékos társasági adóval kompenzálja, amely egyszerre élénkíti a munkahelyteremtést, a fogyasztást és a pénzügypolitikát. A forgatókönyv optimista, az IMF viszont legutóbbi jelentésében nagyon kockázatosnak ítélte meg a magyar kormány gazdaságpolitikáját - zárta írását a Le Monde.