A fideszes Varga József a jövő évi költségvetéshez benyújtott indítványában a Költségvetési Tanács 835 millió forintos támogatásából csupán tízmillió forintot hagyna a testületnél, a többit pedig a Magyarországi Cigányokért Közalapítványhoz irányítaná át. Varga javaslatát kedden a parlament gazdasági bizottsága is megszavazta, Rogán Antal, a Fidesz-frakció gazdasági munkacsoportjának vezetője pedig korábban jelezte, hogy a képviselőcsoport támogatni fogja az indítványt. Navracsics Tibor már a testület átalakításának tervét is felvázolta. Eszerint elképzelhető, hogy visszatérnek ahhoz a korábbi Fidesz-javaslathoz, amelynek értelmében a Költségvetési Tanács három tagból állna: az ÁSZ elnöke, a jegybankelnök, továbbá egy, az államfő által jelölt harmadik személy lenne benne, és nem lenne hivatala. A kormány szerdán tárgyalja a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító indítványokat.

A piac nem örül a terveknek

A Költségvetési Tanács (KT) esetében két fontos szempont van: milyen hatást gyakorol tevékenysége a piacokra és a piaci elemzőkre, illetve magának a kormánynak a fiskális politikájára – hangsúlyozta a hvg.hu-nak Krekó Péter, a Political Capital vezető elemzője, akit a tanács átalakításának politikai hatásairól faggattunk. „Ami a piacra gyakorolt hatást illeti, a Költségvetési Tanács megszüntetésének híre már igen rossz reakciókat szült – a Merryll Lynch elemzője bírálta a döntést, de foglalkozott ezzel a Bloomberg is –, és kérdés, hogy ezt a kárt a részleges visszakozás orvosolni tudja-e. A befektetők szemében többnyire a kormány és a politikai pártok képviselik a "populista", "felelőtlen" politikai logikát a költségvetési politikában és a gazdasági döntésekben, és ezért különösen kényesek szoktak lenni a "független", többnyire nem választott gazdasági intézmények függetlenségére, melyek véleményük szerint gátat szabnak a politikai voluntarizmusnak. Nem véletlen, hogy a jegybank elleni támadások is felfokozott reakciókat eredményeztek a piaci elemzők részéről” – mutatott rá Krekó Péter.

Arra a kérdésünkre, hogy piacnak milyen politikai üzenetet visz a KT átalakítása, Krekó Péter elmondta: éppen a Költségvetési Tanács Támadásával értékeli fel a Fidesz magát az intézményt. „A piaci szereplők éppen azért fogják komolyan venni a Költségvetési Tanács kritikáit, mert a kormánynak ez volt a válasza rájuk” – fogalmazott.

Az Orbán-kormány költségvetési politikájában a Költségvetési Tanácsnak láthatóan nem volt szerepe, azt viszont nem tudhatjuk, hogy az újonnan felállított testület milyen aktivitást fog benne kifejteni. „Nem sok jel mutat arra, hogy sokban befolyásolná majd a kormányzat fiskális politikáját” – mondta Krekó Péter. Emlékeztetett arra, hogy a szóba került tervek szerint a három tervezett tagból kettő (a köztársasági elnök által jelölt tag és Domokos László ÁSZ-elnök) közvetlenül kötődik majd a kormányhoz, így ők várhatóan nem fogják „szétszedni” a büdzsé tervezetét. „Az esetleg kritikus harmadik tag, az MNB elnöke pedig kisebbségben lesz, és az eddigi tapasztalatok alapján a kormány jó eséllyel nem elsődlegesen Simor András intelmeit követi majd a büdzsé összeállításakor” – magyarázta Krekó Péter.

„A Fidesz minden kritikát ki akar kapcsolni”

Az elemző szerint jól látszik, hogy a Fidesz minden területen biztosra akar menni, de ezen a ponton szerinte ez egyértelműen visszaüthet. Mint mondta, a Költségvetési Tanács szerepe ugyan marginális, de a befektetők mégis nagyon komolyan veszik az ilyen intézményeket: létezésük a bizonyítéka számukra annak, hogy létezik kontroll a gazdaságpolitika felett, még ha ténylegesen ez nem is érvényesül. „Ennek a lépésnek a másodlagos üzenete, hogy a Fidesz minden kritikát ki akar kapcsolni, mikor ilyen parlamenti többséggel és ellensúlyok nélküli környezetben igazán megtehetné, hogy néhány 'független' intézményt megtart, hogy ezzel is deklarálja: működnek a demokratikus intézmények” – fogalmazott az elemző.

MTI - Beliczay László

Bár többen annak a véleménynek adtak hangot, hogy a Költségvetési Tanács átalakításával a kormány egy újabb gazdaságpolitikai kontrollt iktat ki a rendszerből, Krekó Péter ezt másképp látja. Az elemző szerint nem szabad elfelejteni, hogy a Költségvetési Tanácsnak csak véleményező szerepköre volt, ami ilyen kérdésekben nem túl erős jogosítvány. „Gazdaságpolitikai kontrollt tehát eddig sem gyakorolt. Jelentőségében ez a lépés messze elmarad például attól, hogy a kormány gyakorlatilag elvonta az Alkotmánybíróságtól az alkotmányossági kontrollt a költségvetéssel összefüggő törvények esetében” – mondta Krekó. Szerinte éppen azért a kormánynak felesleges volt belemennie egy ilyen konfliktusba: a KT tevékenységének tétje ugyanis alacsony, de a megszüntetésére tett kísérletek politikailag visszaüthetnek, és nagyon rossz üzenetet küldenek a piacnak. „A Merrill Lynch elemzője például úgy fogalmazott: ez a lépés felveti a kérdést, hogy Orbán Viktor vajon elkötelezett-e a felelős fiskális politika iránt.”

Érdemi munkát nem tud majd végezni

Jóllehet a Fideszen belül felmerült, hogy az átalakított KT erősebb jogosítványokat kapna, Krekó Péter szerint erre korántsem lehet mérget venni. „Egyelőre nagyon ellentmondásos terveket hallani a Költségvetési Tanács jövőbeli szerepéről, és mást kommunikál ez ügyben a kormány és a frakció. Igaz, ebben lehet politikai taktika is: a végén a kormány 'védi meg' a frakció által elsöpörni kívánt intézményt. Nem tudni, lesz-e végül Költségvetési Tanács, és milyen jogosítványokkal. A Fidesz eddigi politikája alapján azonban bizonyosan el akarja kerülni, hogy erősítse a testületet mint ellensúlyt. Hogy az összetétellel akarja magát bebiztosítani, vagy a jogosítványokkal, még nem tudni” – mondta.

Többen úgy vélik, hogy a csökkentett büdzsével „impotenssé” teszik a külsős szakértőket is alkalmazó KT-t. Ezzel Krekó Péter is egyetért. „Tízmillió forintból nem lehet érdemi elemző munkát végezni, pedig eddig a KT olyan részletes elemzéseket készített a költségvetésről, amelyet a minisztériumi apparátus, az Állami Számvevőszék vagy a jegybank nem, tehát munkája hiánypótló volt” – mondta. S bár szerinte nem lenne alaptalan vitát folytatni a tanács támogatásának esetleges csökkentéséről, a baj inkább azzal van, hogy a költségcsökkentési terv megint csak egy kormánnyal szembeni kritikus véleményre adott reakcióként jelent meg – ahogy történt ez az Alkotmánybíróság esetében is.

A Költségvetési Tanács független szervezet, feladata részben, hogy az állami költségvetés készítésének folyamatát felügyelje. Bár nincs vétójoga költségvetési kérdésekben, saját számításokat végez, javaslatokat tesz, és feladata, hogy tekintélye súlyával őrködjön az állami költségvetések magalapozottsága és átláthatósága felett. A testület felállítása része volt a Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közt 2008 őszén kötött megállapodásnak. Az IMF vállalta, hogy a Világbankkal és az Európai Unióval együtt összesen 25,1 milliárd dolláros hitelkeretet bocsát Magyarország rendelkezésére, hogy ezzel eloszlassák az ország rövid távú külső fizetőképessége miatt jelentkező befektetői aggodalmakat. Magyarország cserébe azt vállalta, hogy tovább csökkenti az államháztartás hiányát, illetve a költségvetési fegyelmet erősítő jogszabályokat vezet be. Egyébként magát a független felügyelőtestület létrehozását már évek óta sürgette az akkor még ellenzékben lévő Fidesz is, miután 2006-ig Magyarország rendre jelentősen túllépte az éves költségvetésekben meghatározott államháztartási hiánycélokat, az Európai Unió legmagasabb deficitjeit produkálva ezzel.