Mikor léphet le a gyalogos és mikor adhat gázt a sofőr?
Az autósok egy része udvraias, míg mások egyszerűen bizonytalanok. Ahogy a gyalogosok is.
„Végül is milyen alapon várhatnánk el, hogy a gyalogosok ismerjék a KRESZ-t?” – tehetik fel magukban a kérdést azok az autósok, akik elé (időnként majdnem alá) nap mint nap tökéletesen szabálytalanul lépnek a járókelők. A Budapesten saját lábon közlekedők jórésze egy-egy forgalmasabb úton az egyértelmű előnyt jelző zebránál is békésen kivárja míg elfogynak az átrobogó kocsik, ha pedig amazok megállnak, hálálkodva szaladnak át az úton. Ugyanakkor az ábrán látható szituációban gondolkodás és szemkontaktus nélkül továbblépdelnek.
A HVG által megbízott NRC közvéleménykutatása meglepő eredményt produkált. A nagyvárosban naponta autót vezetők több mint kétharmada (68 százaléka) szintén úgy véli, hogy ebben a helyzetben a gyalogosoké az előny (A férfiaknál, illetve a budapestieknél az arány még magasabb, 71, illetve 73 százalék). Ezt a tévedést akár örvendetesnek is tekinthetjük, hiszen azt jelezheti, hogy az autósok odafigyelnek közlekedő társaikra. Sokan közülük a gyalogosokhoz hasonló azt gondolhatják: úgyis lassítani kell, hogy elsőbbséget adhassanak a főútvonalon haladóknak. Ami persze kissé sánta érvelés: lehet, hogy éppen abban a pillanatban tudnának kényelmesen besorolni a balról-jobbról áramló kocsisorba, amikor eléjük battyognak.
No persze az is lehet, hogy a megfelelő szabállyal kapcsolatban amúgy bizonytalan autózók a teszt kedvéért igyekeztek figyelmesnek látszani. Utóbbi esetben viszont az az aggasztó, hogy a 2. ábrát kézbe kapva a 21 százalékuk (a vidékiek, illetve a nők 24, illetve 27 százaléka) azt hitte, övé az elsőbbség. Márpedig ez – mivel a gyalogossal fordulás után találkoznának – még akkor sem lenne így, ha a főútvonal a haladási irányuknak megfelelően szintén kanyarodna.
A magyar közlekedési morálról olvasson még több érdekességet a legfrisebb HVG (2010/28) Nagyvárosi leckék című cikkében.
