A nyugdíjkorrekciós programról szólva az államtitkár közölte: az idénre tervezett lépést jövőre halasztották, de folytatják a programot. Azaz jövőre az 1992-1995 között megállapított nyugdíjakat a rendes januári emelésen felül plusz 4 százalékkal emelik, ez a lépés 480 ezer embert érint.
   
Az 1988-89-90-ben megállapított nyugdíjaknál plusz kettő, ez 320 ezer embert érint, az 1997-98 között nyugdíjba vonultak pedig plusz 4 százalékos emelést kapnak, ez 170 ezer nyugdíjast érint. Korózs Lajos szerint a korrekciós program mintegy 1 millió nyugdíjast érint majd kedvezően.
   
A 13. havi nyugdíj eltörlése kapcsán az államtitkár azt mondta, államháztartási kiadások elkerülhetetlen mérséklése miatt hozták meg ezt a lépést. Kiemelte, hogy ez a juttatás nem nyugdíj volt, járulékfizetés nem állt mögötte. Mint mondta, a gazdaság teljesítménye tette lehetővé, hogy elmúlt öt évben kifizessék, most azonban ezt nem lehet finanszírozni.
   
A szocialista politikus megismételte, hogy a nyugdíjprémiumot a gazdasági növekedéshez igazítja a kormány, ha a GPD-növekedés eléri 3,5 százalékot, akkor plusz 1 heti nyugdíj jár (maximum 20 ezer forint összegben), további 1-1 százalékos bővülésnél pedig újabb hetekkel nő az összeg, míg el nem éri az egyhavi járandóságot, illetve maximum 80 ezer forintot. 
   
Az indexálásról szóló parlamenti döntés szerint a kormány garantálni kívánja a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését, és ha gazdaság teljesítménye lehetővé teszi, akkor minden évben pluszjuttatást kapnak az érintettek - közölte Korózs Lajos. Megismételte: ha 3 százaléknál kisebb a gazdasági növekedés, akkor is garantált a nyugdíjak összegének növekedése, ebben az esetben ugyanis az minden éven az infláció mértékével emelkedik a járandóság. 
   
Ha 3-4 százalék közé esik a GDP-növekedés, akkor 20 százalékban a béreket, 80 százalékban pedig az inflációt követi a nyugdíj, ha 4-5 százalék a gazdasági növekedés, akkor ez az arány 40-60 százalék, míg 5 százalékos növekedés felett visszatér a svájci indexálás, ahol 50-50 százalék a bérnövekedés és az infláció aránya.
   
Korózs Lajos kiemelte: a nyugdíjkorhatár fokozatos, 62-ről 65 évre való felemelése alkotmányos és kellő felkészülési időt ad. Mint mondta, az emelés célja, hogy közelítsék korhatárt a korcentrumhoz, hiszen ma Magyarországon 100 ember közül 91 hamarabb megy nyugdíjba.
   
Az új szabályok szerint 2012-től évente fél évvel emelkedik a korhatár, a nők és férfiak esetében eltérő korcsoportokkal indítva, eltolva. Korózs Lajos elmondta: az előrehozott nyugdíj esetében, ha a szükséges szolgálati idő megszerzése előtt egy éven belül megy el valaki nyugdíjba, akkor a mai 0,1 százalékos elvonás helyett a jövőben 0,3 százalékot kell elvonni a nyugdíjából; ha szolgálati ideje 1-3 évvel kevesebb, akkor 0,4 százalékot vonnak majd le.
   
Az előrehozott nyugdíjkorhatárról szólva Korózs Lajos kifejtette: az 1952 első felében született férfiak esetében 60,5 év lesz az előrehozott korhatár, ami 2012 második félében lesz esedékes. Az 1952-ben született nők 59 éves korukban mehetnek el előrehozott nyugdíjba, 2011-ben. Az 1952. második félévében született férfiak 2013 első félévében vonulhatnak nyugdíjba,  60,5 korukban. Az 1953-ban született férfiaknál 61 év lesz az előrehozott nyugdíj korhatára, ezt 2014-től érvényesíthetik, a szintén 1953-ban született nők pedig  59 évesen, 2012-ben.
   
Kérdésre válaszolva Korózs Lajos elmondta: négyszázalékos inflációval számolva 80 ezer forintos juttatásnál jövőre ennek összege 83.200 forint, 150 ezer forintnál pedig 156 ezer forint lesz. Hozzátette: a kormány célja azonban, hogy 3 százalék alatt maradjon a pénzromlás üteme.