Gigor Attila kissé megilletődötten osont ki cigizni barátaival a februári filmszemle egyik vetítését követően. Odabent a teremben még alig ült el a vastaps, ami a rendező fiatalember első filmjének, A nyomozónak szólt, amely aztán a szemle legjobb legjobb zsánerfilmjének és forgatókönyvének járó díját is elhozta. De nem állt meg itt: december végéig 16 filmes versenyen hat díjat kapott, a varsói fesztiválon például a filmkritikusok nemzetközi szövetségének díját. A kritika idehaza is áradozik a friss, eredeti hangvétel miatt, ezért döntöttünk mi is úgy, hogy a Deltával fődíjas, Cannes-ban kritikusi díjat kapó Mundruczó Kornél helyett őt szerepeltetjük összeállításunkban. Sajnos, a hazai kultfilmmé válás dacára az emberek nem tolongnak a jegypénztáraknál, hogy láthassák Anger Zsoltot vagy Rezes Jucit. Esetleg majd megnézik az amerikai remake-et: a film forgatókönyvére a hírek szerint már külföldi érdeklődők is akadnak. (Fotó: Stiller Ákos) 

Horváth Ágnes alighanem karakter-öngyilkosság áldozata lett. Távol áll tőlünk, hogy a volt egészségügyi minisztert olyan szalonképtelen gúnyolódások céltáblájává tegyük, amilyennel az ellenzék és sajtója gyakorta élt az elmúlt időkben, azt mégis el kell ismerni, hogy sok érdeksérelemmel járó egészségügyi reform levezényléséhez nem éppen illő karakter volt az övé. Idehaza alacsony a toleranciaküszöb: aki pénzt kér egy szolgáltatásért, s hozzá még a stílusa is kioktató, ráadásul fiatal, szőke nő, s ezekért még csak nem is szégyelli magát, az nemigen maradhat a helyén. Ezt bizonyára a szocialista tagság is így látta, máskülönben aligha fogadták volna üdvrivalgással a szabaddemokrata miniszter menesztését. A leszavazott tandíj miatt az oktatási miniszter, Hiller István félreállítása természetesen fel sem merülhetett. A kormány, pontosabban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök személyesen tette meg bűnbakká Horváth minisztert. Bűnbaknak tán jobb is, mint kormánytagnak. Bizarr, hogy éppen az ő menesztése szolgáltatta az ürügyet a koalíciós szakításhoz. A volt miniszter ősszel újra felkínálta magát kilövésre a TV2 celebshowjában. Lehet ugyan, hogy csak a népszerűséget kereste, de az egész legfeljebb arra lehetett jó, hogy aki tavasszal kihagyta a népszavazást, az most vehessen jelképes revansot azért a sok-sok vizitdíjért: emelt díjas sms-ével küldhette a melegebb égtájról haza Horváth Ágnest. (Fotó: Túry Gergely)

Kemény Dénes vízilabdaedző lett az év szövetségi kapitánya. A nagyszerű elődöknek, Komjádi Bélának, Rajki Bélának vagy Gyarmati Dezsőnek kijár a legmélyebb tisztelet, ám egyikük sem nyert kapitányként három olimpiai aranyat, Kemény viszont igen. A harmadik megszerzésébe sokan nem bíztak, a négyéves olimpiai ciklusban ugyanis semelyik elsőkategóriás tornát, vb-t vagy Eb-t sem sikerült megnyerni. Igaz, a csapat mindannyiszor érmet szerzett. Többen csak kincstári optimizmusnak tartották a kapitány szavait, hogy ő olimpiai ciklusban gondolkodik. És lám, neki lett igaza. A fiatalok beértek, és nagyszerűen pótolták a kiöregedett vagy kiégett egykori csillagokat. Eközben a legnagyobb ellenfélnek tartott délszláv csapatok az olimpiára kifulladtak, és az aranyért a meglepetésdöntős amerikaiakkal kellett meccselni. A pekingi játékok újfent igazolták, mennyire hatékony az a kiválasztási rendszer, amelyben az utánpótlást a kapitány édesapja, Kemény Ferenc felügyeli. Kemény Dénes megérdemelten kényelmes helyzetbe jutott, díjakkal elhalmozva maga dönthetett jövőjéről: kapitány marad, esetleg a szövetség elnökségére pályázik, elfogad valamilyen pénzes külföldi edzői ajánlatot, vagy pedig hátat fordít a sportnak, és már az eddig is sikeres üzleti tanácsadói, csapatépítői karrierjét teljesíti ki. Néhány napja tudjuk, marad kapitánynak. Fel, hát, Londonra! (Fotó: MTI)

Kárpáti György egykori pólólegenda dühbe gurult. Az ok: a Hírszerző dokumentumokkal alátámasztva azt állította, hogy a háromszoros olimpiai bajnok „Halasi” fedőnéven 25 éven át együttműködött a kommunista állambiztonsággal. A hírportál beszerezte az ügynökügyeknél perdöntőnek számító, a beszervezést bizonyító 6-os kartont is, amely szerint „Halasinak” azért mondtak fel, mert 1987-ben bűncselekményt követett el. Kárpáti eleinte tréfálkozva, aztán egészségi panaszait emlegetve tagadta a lap állításait. Majd pert indított a Hírszerző ellen, az exsportoló politikai okokat lát „rágalmazása” hátterében. „Amíg a per le nem zárul, az ügyről nem nyilatkozom” – közölte a HVG-vel, így nem tudni, hol áll a pör. Kárpátinak nem ez az első kétséges sajtóügye a közelmúltból. „Jóban vagyok Kárpátival, de hazudik” – mondta 2006-ban az Origónak Gyarmati Dezső, az örök barát. „Gyurika egy kicsit túlpörgette az ügyet” – enyhítette később szavait annak kapcsán, hogy Kárpáti a szintén olimpiai bajnok Zádor Ervin nem létező levelét „továbbította” a Magyar Nemzethez, miszerint azért nem jön haza 1956 évfordulóján, mert „még mindig ugyanazok vannak hatalmon, akik évtizedekkel ezelőtt az ország elhagyására kényszerítettek”. Tényleg nem egyszerű dolog a múlt.

Lovász László matematikust 1966-ban egy ország zárta szívéve. Akkoriban a szórakoztató vetélkedők nem a celebek bogárfogyasztásáról szóltak, hanem valódi, sokszor szellemi teljesítményekről. A Fazekas-gimnázium IV. c osztályos tanulója osztálytársával, Pósa Lászlóval küzdött az elsőségért a Ki miben tudós? versenyében. S miután az utolsó gráfelméleti kérdésnél gyorsabb volt riválisánál, győzött. Ezek után sportszerűen elismerte, nem igazán igazságos, hogy ő nyert, mert a feladványt ismerte, a gráfelméletbe pedig éppen Pósa vezette be. Szédületes karrier indult útra, 31 évesen akadémikus, majd a legjobb egyetemek (Princeton, Yale) mellett a Microsoft kutatóintézetének is a főmunkatársa lett. 1999-ben kombinatorikai és számítástechnikai kutatásaiért a matematika Nobel-díjának számító Wolf-díjjal tüntették ki. A világsiker dacára néhány éve itthon is munkát vállal, az ELTE Matematikai Intézetét vezeti. Idén a hatvanéves professzor elsőként és eddig egyedüliként megkapta a kivételes elismerésnek számító Széchenyi-nagydíjat is. (Fotó: Végel Dániel)

Kiss Bálint nevét egy éve még aligha ismerték, a MÁV-ÁBE biztosító exelnöke azonban 2008-ban már mint a visszaélések nagymestere, mint a pökhendi elit megtestesítője csörtetett be a közéletbe. Idei nyilvános szerepléseinek minden egyes pillanatáról süt az a meggyőződés, hogy a törvények és szabályok felrúgásának semmilyen következménye nincs. Ebbe a számításába csúszott hiba, ha minden igaz. Előbb az luxusautóját mozgáskorlátozott kártyával parkírozó Kiss Bálintot láthattuk a tévében, amint dühöngve ront rá a kocsi szélvédőjét filmező stábra. Utána milliárdos sikkasztásért vették őrizetbe Kisst, aki eközben rosszul lett, de kórházba szállítása után nyoma veszett. Miután újra kézre került, azzal állt elő: összezavarodva eltévedt a kórház kertjében. Kiss alól megszűnt a MÁV-ÁBE, amelynek pénzeiből a családi kasszát töltötte fel, őt magát pedig sikkasztás és pénzmosás miatt előzetes letartóztatásba helyezték. A Columbo-hívek örvendezhetnek: a nagyhatalmúak nálunk is ráfaraghatnak. (Fotó: ATV.hu)

Muzsikás a neve annak a zenekarnak, amely voltaképpen egyetlen személyiségnek tekinthető. Sipos Mihály, Porteleki László, Éri Péter és Hamar Dániel együttese igazi „muzsikás”, nem csak tehetséges, nem csupán elmélyült, de öntörvényű is. Magának valónak is nevezhetnénk, ha nem lenne annyira népszerű világszerte. A biztos zenei háttér csak az egyik jellemzője, ám a Muzsikásnál mindig többről van szó, mint szép régi, tradicionális gyökerű zene megszólaltatásáról. Bátran nyúl kortárs, pop és klasszikus muzsikákhoz, szívesen „passzítja” zenei világát más együttesekéhez, előadókéhoz. Bartók, az erdélyi cigányok zenéje vagy éppen a klezmer a Muzsikás hatására új minőséget nyer, a jól ismert fordulatok átlényegülnek. A 35 éves zenekar idén elnyert a világzene legfontosabb elismerését a WOMEX-díjat, más európai előadó eddig nem részesült az elismerésben. S miközben a Muzsikás a legnevesebb koncertpódiumok csillaga, a táncházaktól sem szakadt el, és még rendhagyó énekórát is tart iskolásoknak.

Kóka János ma a legnépszerűtlenebb vezető magyar politikus a Medián felmérése szerint, decemberben 13 százalékon állt indexe. Pedig az év elején még nyeregben érezhette magát: elnökként vezette a kisebbik kormányzó pártot és a liberálisok parlamenti frakcióját. Az SZDSZ-es küldöttbotrány után megismételt idei elnökválasztáson már Fodor Gábor győzött, s ez még akkor is komoly bukta, ha a pártban az egy év után leköszönő elnökök csaknem hagyományt teremtettek. Kóka utolsó elnöki húzásai egyike a koalíciós szakítás volt, amelytől ugyan lehetett azt remélni, hogy felfrissíti a párt politizálását, de egyelőre csak az látszik, hogy az SZDSZ népszerűtlenebb, mint a Jobbik, és a parlamenti küszöbtől egyre messzebb áll. „A rendszerváltás óta 2008 volt Magyarország legkevésbé sikeres éve” – nyilatkozta nemrég a szabaddemokrata politikus. Sejthetjük, hogy miközben Kóka Magyarországról beszél, elsősorban talán magára és pártjára gondol. (Fotó: MTI)