Angyal Zoltán a kajak-kenu válogatott szövetségi kapitánya idén is a sikerekben lubickolt, mint az elmúlt kilenc év szinte mindegyikében. A racicei Eb-n és a szegedi vb-n most összesen 22 arany-, 6 ezüst- és 8 bronzérmet lapátoltak össze a magyarok. Sokan a szerencsefiának tartják, mint olyant, aki csak learatja a mások által felnevelt babérokat. Csakhogy erről szó sincs. Az Angyal által meghonosított válogatási módszerek, illetve a sok érdektől szabdalt sportágban alkalmazott diplomatikus vezetési stílusa fényesen beváltak. Nehogy azt gondoljuk, hogy egy sikersportban kevesebb a vita, a fúrás-faragás, az önjelölt törtetés és a sértődöttség, mint másutt. És ne feledjük, olimpiai és világbajnok versenyzői bizonyították, hogy edzőnek sem volt utolsó, amikor 1997-ben lehetőséget kapott a szövetségtől. Neki is nagy szerepe van abban, hogy a hagyományos magyar sikersportágak közül a rendszerváltás óta csak a kajak-kenuban nőtt az igazolt versenyzők száma. A tavalyi év egyedüli nyilvános Angyal-kudarca talán csak az volt, hogy részt vállalt Schmitt Pál MOB-elnök sikertelen megbuktatási kísérletében. (Fotó: hvg.hu)

Aba Botond BKV-vezér esetében nem az az esemény, hogy idén menesztették, hanem hogy ennyi ideig, ennyi vihar után a helyén maradhatott. A 13 éven át a közlekedési vállalatot vezérigazgató Abának soha nem volt könnyű dolga, a BKV-t szidni kb. annyira evidensnek tetszik, mint szapulni a kormányt, a magyar focit vagy a rendőröket. Különösen azok járnak benne élen, akik sohasem tömegközlekednek, vagyis a döntéshozók. Pedig a BKV semmivel sem rosszabb színvonalú közszolgáltatás, mint bármelyik más e hazában, sőt megkockáztatjuk, hangyányit jobb is az átlagosnál. Ám még mielőtt Abát a politika áldozatának tekintenék (a többség szerint Demszkyé, Demszky szerint viszont a kormányé), az idei Combino-malőrök után, még ha a közlekedési dugókat kézrátétellel rutinszerűen húsvéti körmenetté tudná is változtatni a vezérigazgató, akkor is távoznia kellett volna posztjáról. Elegánsabb lett volna persze, ha önszántából mond le, de így legalább időt adott az utód kiválasztására. Aba egyébként szívesen maradna más beosztásban a cégnél. Végállomás, megy tovább?

Goda Krisztina filmrendező nevét már tavaly megismerte a közönség, amikor a Csak szex és más semmi című opuszát négyszázezren nézték meg. Bár a Szabadság, szerelem című film bemutatója kapcsán elsősorban a producer Andy Vajna arca villogott vakufényben, a filmet mégiscsak Goda Krisztina rendezte. Hogy miért éppen őt vettük be a nyerők közé, s nem a zseniálisat alkotó Pálfi Györgyöt, vagy az idén Európa-filmdíjat kasszírozó Kenyeres Bálintot? Ki tudja. Mindenesetre a fiatal direktor nő tizenkét hónapon belül már a második kasszasikert (avagy közönségfilmet) szállította megbízóinak. A Csak szexből ötvenezer DVD-t adtak el, ráadásul nemrég a tévében is megnézték vagy kétmillióan. Ha hozzávesszük az ugyancsak fölöttébb sikeres, s fogyaszható 1956-os szerelmes filmet (meg persze mellé a Pálfi rendezte Taxidermiát, s Hajdú Szabolcstól a Fehér tenyért), akkor az az érzésünk támad, hogy rendezőink megtáltosodtak. Aztán amikor az utunkba kerül Bacsó Péter vagy a Gyöngyössy–Kabay-kettős újabb fércműve, akkor kiderül, nem kell azért túlzásba esnünk. Úgyhogy nézzük inkább Goda, Pálfi és társaik filmjeit. (HVG-fotó: Fazekas István)

Bozsik Péter focitréner se sok sót evett meg a válogatottnál. Fél év alatt végzett vele csapata. A négy Eb-selejtezőből egyet nyertünk meg, s hármat vesztettünk el. A magyar foci jelenlegi állapotát ismerve bártorság ilyet mondani, de honi labdarúgásunk egyik mélységesen mély mélypontja mindenképpen a Máltán elszenvedett 2–1-es vereség. Igaz, ezzel legalább néhány embert boldoggá tettünk a kis szigeten, hiszen Eb- vagy vb-selejtezőn még sohasem győztek derék házigazdáink. Bozsik se tett tehát csodát. De hányan reménykedhettek egyáltalán, ha az NB I első és második helyezettjének „rangadójára” mindössze hétszázan „zarándokoltak ki” minden idők legenyhébb decemberében? Kit érdekel ma még a „magyarfoci” (sic!), és kit izgat ma már, hogy ki égeti magát magyar kapitányként? – Komolytalan játék miatt le kéne fújni az egész vircsaftot – búsongunk, aztán a távkapcsolóért nyúlunk, hogy tájékozódjunk, mi van a Wigannel meg a Palermóval. (Fotó: MLSZ)

Gegesy Ferenc tizenhat éve vezeti Ferencvárost, ennyi pedig ugyebár gombócból is sok. A kerületben példaértékű tömbrehabilitáció folyik, komótosan, de kiszámíthatóan. Ez azért elég gyanús. A szabaddemokrata polgármester ráadásul nem csak a szocialistákkal, hanem a fideszes képviselőkkel is együtt tud működni, időnként alpolgármesteri poszttal is megkínálja őket. Ez felettébb gyanús. Gegesynek idén az a sikerélmény is megadatott, hogy miután tavaszi győzelmével a parlamentbe került be, ősszel egy fideszes és egy szocialista indulóval szemben (utóbbi maga Kökény Mihály volt) is megőrizte polgármesteri posztját. Népszerűségének mit sem ártottak a kormány megszorító intézkedései, vagy az őszi zavargások. Még az a képtelenség is megesett, hogy a hvg.hu munkatársa a helyi Fidesz egyik erős emberével folytatott beszélgetés során hirtelen ráeszmélt: az ellenzéki politikus már percek óta Gegesyt dicséri. Megmagyarázhatatlan. Gegesy, attól tartunk, integráló személyiség. Beválogattuk hát. (HVG-fotó: Horváth Szabolcs)

Császár Attila újságírót, a HírTv fürge riporterét elhíresült tudósítása óta már százszor kicikizték, erre nem tennénk rá egy lapáttal, csupán felelevenítjük a történteket. Az egykori köztévéssel megfordult a világ szeptember 18-án: a szokásos hőzöngős, borgőzös, tojásdobálós demonstrációk után a Fradi- és Újpest-huligánok, s a köréjük gyűlő szélsőjobbosok vandál tombolásának közepébe csöppent hősünk. Bár ő maga nem vette észre, miről van szó, próbált felnőni a haditudósítói feladathoz – abszolút sikertelenül. A szokatlan helyzet szokatlan bakikra késztetheti az embert, de azért egy valamire való tudósító nem néz forradalmároknak utcai huligánokat, pláne, ha évtizedek óta abból él, hogy felismerjen helyzeteket, összefüggéseket. A nevével fémjelzett tudósítás a médiahatóság szemét is csípte, egymillió forintra büntette a csatornát, amiért Császár majdhogynem a rendőrök támadóinak szurkolt. A tévéostrom estéjén szedegette fel a földről azokat a töltényhüvelyeket, amely néhány sarokba szorított, a levegőbe tüzelő rendőr fegyveréből származott, s amely akkor is a riporter dzsekijében lapult, amikor a Parlamentbe kívánt bejutni. A rendőrség – ahogy szokása, túlkompenzálva – eljárást indított ellene lőszerrel való visszaélés miatt. (Fotó: hvg.hu)

Kovács Tamás legfőbb ügyész öthónapos interregnum után októberben foglalhatta el Polt Péter megüresedett helyét. Előtte még a köztársasági elnök és az Országgyűlés kölcsönösen megleckéztette egymást, és Sólyom László a pártok által előzetesen nem támogatott eredeti jelöltje, Horányi Miklós simán elvérzett a parlamenti szavazáson. Ugyan az elnök később Kovácshoz sem kért párttámogatást, őt nagy többséggel megszavazta a plénum. Bár az új főállamügyész korábban katonai ügyész volt, most az uniformisát is odahagyja az új stallumért, igaz, várhatóan a hat helyett csak négy évig, mert akkor eléri a kötelező nyugdíjat jelentő 70. életévét. A prokurátorok új főnöke éppen belecsöppent az őszi politikai krízisbe, így aztán némileg meglepő, hogy eddig egyik politikai oldal sem pécézte ki magának. A zavargásokat követő gyorsított eljárások után is elsősorban a bírákat „vérbírózták”, s nem az ügyészeknél emlegették „Visinszkij szellemét”. A nagy próbatétel persze elsősorban brutális rendőrök elleni eljárásoknál vár Kovácsra, s vigyáznia kell, ha nem akar a gereblyére lépni. (HVG-fotó: Müller Judit)

Gyenge Zsolt terézvárosi önkormányzati képviselő a kevesek egyike az idei lehalászásból, aki annak dacára, hogy politikus, mégis helyet kap összeállításunkban. Hősünk SS-egyenruhában fényképeztette magát, amit az erényes Blikk felháborodva kolportált. Mire Gyenge magyarázkodni kezdett, hogy hát ő csupán vonzódik az uniformisokhoz és a II. világháborús emléktárgyakhoz, éppen ezért a Vörös Hadsereg ruháját is magára öltötte (az általa küldött fenti képen éppen ebben látható). Elmondta, hogy az SS-egyenruha drága dolog, így nem vásárolhatta meg, ezért csak lefotóztatta magát benne. Tagadta viszont, hogy vonzanák a náci eszmék, és elnézést kért azoktól, akiket akaratlanul megsértett. Pártja ezzel együtt kizárta soraiból, amivel Gyenge is egyetértett. A Fidesz hajdani VI. kerületi alelnöke azonban nem mondott le képviselői mandátumáról, ma is részt vállal a kerület irányításában. Gyengét egykori gyűjtőtársa „dobta fel”, akinek állást ígért, de végül nem tudta őt pozícióhoz juttatni. Kis magyar pornográfia.