2007. december. 17. 20:26 MTI/hvg.hu Utolsó frissítés: 2007. december. 17. 23:48 Itthon

Elfogadták az egészségbiztosítási törvényt, lesz népszavazás

Az Országgyűlés név szerinti szavazással elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt. 204-en voksoltak igennel, 168-an nemmel, Gyenesei István független képviselő pedig egyedüliként tartózkodott. A szavazás zaklatott körülmények között zajlott. A T. Ház lényegében egységesen fogadta el a tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról szóló népszavazási kezdeményezéseket jóváhagyó országgyűlési határozatokat.

Elfogadták az egészségbiztosítást. Galéria, kattintson!
© Stiller Ákos
A törvényjavaslatról a képviselők név szerint nyilvánítottak véleményt. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke - aki korábban a zárószavazás elhalasztását kezdeményezte - nem szavazott, mivel ő elnökölt, és ilyenkor nem voksolhat. A név szerint szavazást pfújolás és bekiabálások kísérték, Kontur Pál (Fidesz) hangos véleménynyilvánítása miatt rövid ideig állt a szavazás. A zárószavazás után Kóka János, az SZDSZ elnöke külön gratulált Horváth Ágnes egészségügyi miniszternek.

A parlament a törvény sürgős kihirdetést is támogatta, a miniszter indítványát 204 igennel, 156 nem és egy tartózkodás mellett fogadta el.

Az Országgyűlés hétfői ülésén elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt, amelynek értelmében 2008. január elsejével a magyar állam zártkörű részvénytársasági formában, egyenként 20 millió forintos tőkével 22 egészségbiztosítási pénztárat alapít - négyet a fővárosban és Pest megyében, 18-at a többi megyében.

Év végi hajsza
Az Országgyűlés egyébként is sűrű napot bonyolított. Így elfogadták a 2008. évi költségvetéséről szóló törvényt 206 igen, 167 nem szavazattal, tartózkodás nélkül. A jogszabály a központi költségvetés 2008. évi bevételi főösszegét 7899,542 milliárd forintban, kiadási főösszegét 9017,138 milliárd forintban, hiányát 1117,596 milliárd forintban állapítja meg.
Megszavazták a Fidesz által kezdeményezett, a tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról szóló népszavazás elrendelésére vonatkozó határozatot. A tandíjról szóló népszavazási határozatot 345 igen, 2 nem és 1 tartózkodás mellett, a vizitdíjról szólót 349 igen, 1 nem és tartózkodás nélkül, a kórházi napidíjról szólót 347 igen, 2 nem és 3 tartózkodás mellett fogadták el.
Nem választotta meg az ombudsmanjelölteket az Országgyűlés: sem Nagy Boldizsár, sem Péterfalvi Attila nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást. Ahogy azt már előre lehetett sejteni, a két nagy párt, a Fidesz és az MSZP nem állt a köztársasági elnök a pártokkal való egyeztetés nélkül megnevezett ombudsmanjelöltek mögé. A jövő nemzedékek ombudsmanjának jelölt Nagy Boldizsár megválasztását  98 igen, 245 nem szavazattal utasította el a Ház, Péterfalvi Attila eddigi adatvédelmi biztost 207 igen, 143 nem voks mellett nem választották újra.
Az SZDSZ-es Gusztos Péter azt tudakolta az azonnali kérdések és válaszok órájában, milyen indokkal kérte a Fővárosi Főügyészség a Magyar Gárda feloszlatását a bíróságtól. Kovács Tamás legfőbb ügyész válaszában elmondta: a látszólag törvényes célokra létrehozott egyesület tényleges tevékenysége megmutatta, hogy valójában - visszaélve az egyesülési joggal - intézményesített kereteket kívántak teremteni olyan tevékenységhez, alkotmányellenes nézetek terjesztéséhez, amely mások jogainak és szabadságának sérelmével jár.
Bárt több ellenzéki képviselő bírálta a kormány sietségét, és azt, hogy nem volt társadalmi vitája az Európai Unió lisszaboni szerződésének, a parlament mégis jóváhagyta azt. A szerődés elfogadásához módosítani kellett az alkotmányt is. Egyedül a KDNP jelezte előre, hogy képviselői közül többen a javaslat ellen fognak szavazni. Az Országgyűlés 325 igen és 5 nem szavazattal, 14 tartózkodással fogadta el a szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. A parlament nagy többséggel - 325 igennel, 6 nem mellett - szintén elfogadta a megállapodáshoz kapcsolódó határozati javaslatot a kisebbségek jogainak védelméről. A T. Ház 318 igen, 5 nem szavazattal és 20 tartózkodással megszavazta azt az alkotmánymódosítást is, amelynek értelmében senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan bűncselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy a "szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásában közreműködő" más állam joga szerint nem volt bűncselekmény. Így a magyar parlament az uniós tagállamok közül elsőként hagyta jóvá a lisszaboni szerződést.
A törvény értelmében a pénztárak működésüket 2009. január 1-jén kezdik meg. Részvényeiknek 49 százalékát pályázaton értékesítik, ezt a részt vehetik meg a szakmai befektetők, 51 százalék azonban állami tulajdonban marad. Amennyiben valamely pénztárban nincs kisebbségi tulajdonos, a meghatározott jogosítványokat az állam gyakorolja. A pályázaton a licit lakosonként 12 ezer forintos kikiáltási árról indul; a pénztárak 49 százalékos tulajdonrészének értékesítéséből befolyó, mintegy 120 milliárd forintot az ágazatban kell tartani.

Az előminősítés és a pályázati szakasz lezárása után - várhatóan júliusban - kezdődhet meg a tagtoborzás, amelynek során egy-egy pénztárnak el kell érnie a minimum 500 ezres lakosságszámot. Ha valaki nem választ pénztárat, akkor automatikusan a lakhelyén működő pénztárhoz tartozik majd. A biztosítottak az ország teljes területén élhetnek a választási lehetőséggel: bárki bármelyik pénztárat választhatja, és egy évben egyszer - október 15. és november 15. között - lehetősége lesz minden biztosítottnak átlépni másik pénztárba. A toborzási időszakban a jelentkezők egy egyszerű belépési lapot töltenek ki, amelyen nevük, lakcímük, születési idejük és helyük, társadalombiztosítási azonosító jelük (taj) szerepel. Sem a toborzás, sem a későbbi átlépés során a biztosítottól semmilyen - az egészségi állapotára vonatkozó - adat nem kérhető. A pénztáraknak a pénztártagok részére értesítést kell küldeniük a nyilvántartásba vételről, a tagi jogviszony létrejöttéről.

A törvény szerint a pénztárak átvállalhatják a vizitdíj fizetését, ha a biztosított rész vesz prevenciós, egészségfejlesztő programokban. A vizit- és kórházi napidíjakból befolyó összeg 30 százalékát az egészségügyi intézmény munkavállalóinak javadalmazására kell fordítani.

Az új egészségbiztosítási rendszerben megalakul majd a díjtétel és a fejkvóta bizottság. Előbbi az ellátási csomagokat és a hozzájuk rendelt költségeket határozza meg, utóbbi pedig a fejkvótát (a biztosított után járó összeget nem, kor, lakóhely és egyéb tényezők függvényében) állapítaná meg, amelyet minden évben korrigálnának. A kormányhivatalként működő Nemzeti Egészségbiztosítási Központ lesz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár utódszervezete.

Az egészségbiztosítási járulék mértékét továbbra is a parlament határozza meg, és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szedi be. A járulékot nem közvetlenül kapják meg a pénztárak, az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása a fejkvóta alapján történik. (A fejkvóta fedezetét a járulékbevételek és a jogosultak utáni állami befizetések biztosítják.) A nagy értékű egészségügyi ellátások, mint például a transzplantációk finanszírozását az Országos Kockázatközösségi Alap biztosítja majd. A törvény továbbra is biztosítja a szabad háziorvos- és gyermekorvos-választást is. A létrejövő egészségbiztosítási pénztáraknak kezdetben minden egészségügyi intézménnyel szerződést kell kötniük.
Hirdetés