2007. november. 19. 13:04
MTI
Utolsó frissítés: 2007. november. 19. 13:28
Itthon
135 milliárd a legfejletlenebb kistérségekre
Elindult a leghátrányosabb helyzetű 33 kistérség számára kidolgozott Új Magyarország Felzárkóztatási Program - jelentette be Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter hétfőn a hátrányos helyzetű kistérségek és önkormányzati szövetségek vezetőivel folytatott megbeszélésen, Budapesten.
A programra a 2007-2013. évi uniós tervezési ciklusban - árfolyamtól függően - 125-135 milliárd forint áll célozottan rendelkezésre - tette hozzá a miniszter.
Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) további 310 milliárd forint keretű pályázatoknál a leghátrányosabb helyzetű kistérségekből jelentkezők kedvezőbb feltételekkel indulhatnak.
Budapest fejlettségi szintje az EU-átlag 125 százaléka, míg az Észak-Alföld, Észak-Magyarország és Dél-Alföld régiók fejlettsége 42 százalék körül van, kistérségi szinten még nagyobb mértékű leszakadás is kimutatható.
Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter emlékeztetett arra, hogy a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben a lakosság 10 százaléka, 1 millió ember él.
A miniszter elmondta: a program célzott humánerő-forrásfejlesztést, térségi gazdaságfejlesztést valamint környezeti és infrastruktúra fejlesztést kíván megvalósítani.
Bajnai Gordon hangsúlyozta: a kormány azt szeretné, ha a meghatározott pénzügyi és szabályozási keretek között az érintett kistérségek alakítanák ki programjaikat. Létrehozzák december 15-éig a kistérségi fejlesztési bizottságokat, amelyekbe a térség gazdasági szereplői, a civiltársadalom, a kisebbségi önkormányzatok is helyet kapnának.
Meghatározott uniós pályázatoknál kedvező feltételek mellett indulhatnak már most is a leghátrányosabb helyzetű térségekben. Példaként említette, hogy a kiírás alapján többletpontot szerezhetnek, a támogatási intenzitás magasabb, illetve enyhített feltételek mellett pályázhatnak.
Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) további 310 milliárd forint keretű pályázatoknál a leghátrányosabb helyzetű kistérségekből jelentkezők kedvezőbb feltételekkel indulhatnak.
Budapest fejlettségi szintje az EU-átlag 125 százaléka, míg az Észak-Alföld, Észak-Magyarország és Dél-Alföld régiók fejlettsége 42 százalék körül van, kistérségi szinten még nagyobb mértékű leszakadás is kimutatható.
Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter emlékeztetett arra, hogy a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben a lakosság 10 százaléka, 1 millió ember él.
A miniszter elmondta: a program célzott humánerő-forrásfejlesztést, térségi gazdaságfejlesztést valamint környezeti és infrastruktúra fejlesztést kíván megvalósítani.
Bajnai Gordon hangsúlyozta: a kormány azt szeretné, ha a meghatározott pénzügyi és szabályozási keretek között az érintett kistérségek alakítanák ki programjaikat. Létrehozzák december 15-éig a kistérségi fejlesztési bizottságokat, amelyekbe a térség gazdasági szereplői, a civiltársadalom, a kisebbségi önkormányzatok is helyet kapnának.
Meghatározott uniós pályázatoknál kedvező feltételek mellett indulhatnak már most is a leghátrányosabb helyzetű térségekben. Példaként említette, hogy a kiírás alapján többletpontot szerezhetnek, a támogatási intenzitás magasabb, illetve enyhített feltételek mellett pályázhatnak.
