2007. október. 10. 16:00 hvg.hu Utolsó frissítés: 2007. október. 10. 16:28 Itthon

Felkészülés a katasztrófákra és a terrorista támadásokra

Közművek, kommunikációs cégek, úgynevezett kritikus infrastruktúrák védelméről kezdődött szerdán két napos konferencia a Magyar Tudományos Akadémián. Az Európai Fórum a Városi Biztonságért (EFUS) és a Fővárosi Közgyűlés Városrendészeti Bizottsága szervezésében zajló rendezvény célja az, hogy Európa minden nagyobb városa felkészüljön biztonságpolitikailag a különböző természeti katasztrófákra, illetve terrorista-támadásokra.

A biztonság alapvető jog mindenki számára – hangzott el az „Európai Konferencia a Kritikus Infrastruktúrák Védelméről” című rendezvény nyitónapján többször is. Ez számos fizikai és egyéb infrastruktúrától függ, amelyek zavartalan működése biztosítja a biztonságos lakókörnyezetet és a városok, települések működését. Ezért fontos az, hogy a nagyobb veszélynek kitett, ún. kritikus infrastruktúrák védelmére kidolgozott megelőzési és felszámolási programok álljanak a városi vezetés számára a természeti és civilizációs hatásokkal szemben.

A konferencián résztvevők egyébként közös nyilatkozatot fogadnak majd el, amelyet elfogadásra ajánlanak az Európai Unió és az érintett nemzetek számára is. A köszöntők után az első előadás Danielisz Bélától, Budapest bűnmegelőzési tanácsnokától, az EFUS alelnökétől hangzott el, aki arról beszélt, hogy az önkormányzatoknak milyen felelőssége van a kritikus infrastruktúrák védelmében. „A nagyvárosok egyértelműen célpontjai és ideális terepei a terroristáknak. Kis helyen nagyszámú népesség koncentrálódik, infrastrukturális függőségük minden korábbinál nagyobb.” A tanácsnok szerint ebben a fenyegetett helyzetben a nemzeti kormányoknak még jobban kellene támogatniuk az önkormányzatokat, amelyek a helyi problémák megoldására leginkább képesek.

Szabó János, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektora előadását azzal kezdte, hogy a biztonság megvalósításához vezető utat konfliktusok szegélyezik. „Az emberek egyszerre akarnak prosperitást és biztonságot, és ezt a kettős elvárást nem tudják megoldani a szakszolgálatok” – hangsúlyozta a rektor. A rektor kiemelte azt, hogy a kritikus infrastruktúra összeomlása más rendszerek bedőléséhez vezethet. Tavaly a karibi térségben pusztító tájfun egyik következménye lett a helyi rendvédelmi szervek vezetőinek a lemondása. Ezt az ellátási rendszer összeomlása követte, majd a biztonságé, és jelentősen megugrott a bűnözés is. Végül csak külső, az USA által nyújtott segítséggel tudták rendbe hozni a dolgokat.” Szabó János ezt követően a megfelelő képzés, oktatás szükségességére helyezte a hangsúlyt, hozzátéve, hogy az intézmény ebben szívesen közreműködik.

A konferencia második napján, október 11-én a részt vevők workshopok – egészségügy, közszolgáltatások, frekventált helyek biztonsága, kereskedelem, oktatás és sport – révén kicserélik tapasztalataikat különböző katasztrófa-helyzetekről vagy megtörtént tragédiákról. Az esemény fővédnöke Mandur László, a Magyar Országgyűlés alelnöke, Bajnai Gordon, Önkormányzati és Területfejlesztési miniszter, Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, és Szabó János, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektora.
Hirdetés
hvg360 Horn Andrea 2025. január. 15. 19:50

Még viszi a szél a lángokat, hogyan lesz ebből olimpia Los Angelesben?

Még meg sem fékezték a pusztító tüzeket, el sem kezdődhetett az egyébként gigászi összegűre becsült károk felmérése, Los Angeles vezetésének már amiatt főhet a feje, hogyan tudja mindössze három és fél év múlva a nyári olimpiára érkező emberek millióit fogadni. Az egyébként is deficites költségvetésű városnak meg kell találnia az egyensúlyt abban, mennyit költ a természeti katasztrófa utáni helyreállításra, és mennyit az olimpiai felkészülésre. Nem könnyíti a helyzetét, hogy anyagi felelősséget vállalt arra az esetre, ha a 6,9 milliárd dollárosra becsült büdzsé túlszalad.