2006. június. 25. 11:15 MTI Utolsó frissítés: 2006. június. 25. 09:20 Itthon

Családi alapú juttatássá alakul át a szociális segélyezés

A szociális törvény decemberi módosításával a rendszeres szociális segély családi alapú támogatássá alakul át július elsején.

Az új rendszerben a juttatás megállapításánál az eltartott gyermekek számát is figyelembe veszik, emellett megjelenik a munkaösztönző segélyezés is – közölte Veres Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) főosztályvezető-helyettese. Szerinte a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, azaz tartósan munkanélküli, aktív korú személyek és egész családjuk részére nyújtott szociális támogatás összege átlagosan nyolc-kilencezer forinttal lesz több, mint a megszűnő szociális segély.

A segély nem fix összegű lesz, hanem a jogosultsági jövedelemhatárig, a nyugdíjminimum 90 százalékáig egészíti ki a család meglévő jövedelmét.

A jogosultságot és a segély összegét fogyasztási egységre jutó jövedelem alapján határozzák meg. A fogyasztási egységre eső segély alapja a nyugdíjminimum kilencven százaléka, 23220 forint lesz, amit a család nagyságától függő szorzóval szoroznak.

A családi alapú segélyezést a rendszeres szociális segélyben részesedők és az egészségkárosodottak vehetik igénybe.

Az esélyegyenlőségi minisztérium korábbi tájékoztatása szerint a változás 160 ezer családot érint és 7,5 milliárd forint többletforrást vontak be a fedezetére. Az új típusú szociális segélyt július elsejétől vehetik igénybe az érintettek.

Ezenkívül július elsején lép életbe a munkaösztönző segélyezés is: a frissen elhelyezkedett, előzőleg szociális segélyben részesült munkavállalóknak további három hónapig 50 százalékát, majd még három hónapig 25 százalékát folyósítják a járadéknak, elismerve a munkába állással járó költségeket. A munkaösztönző segélyezés alkalmi munkavállalás mellett is járni fog.

Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2025. január. 09. 19:30

Századfordulós bűnügyek – Az országbíró titokzatos halála

Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.