A tömegközlekedési eszközök fejlesztésével kapcsolatban a budapestiek kedvezően ítélik meg a villamosvonalak meghosszabbítását és összekötését - áll a Studio Metropolitana legújabb tanulmányában, amely a Podmaniczky Program közcélú közlekedéssel, valamint a lakó- és közterületi fejlesztésekkel kapcsolatos elemeinek megítélését vizsgálta. 

A tömegközlekedési járműállomány folyamatos cseréjét szinte az összes budapesti igényelné, a Nagykörúti villamosok cseréjét pedig a fővárosi lakosság több mint kétharmada érzi fontosnak.

Megérkezett az első Combino Lassú típusváltás © bkv.hu

Az 1-es villamos vonalának meghosszabbítását az Etele térig a megkérdezettek háromnegyede, a 3-as villamos meghosszabbítását Pesterzsébet-felsőig, majd Csepelig a megkérdezettek több mint fele tartja fontosnak. Összefüggő villamosvonal létrehozását a budai Dunaparton a válaszadók fele, míg a Bajcsy-Zsilinszky úti villamos visszaépítését és a 14-es vonal Nyugati térig történő meghosszabbítását, majd a két szakasz összekötését szintén a fővárosiak fele támogatja.

A 4-es metró építésének jelentőségét jelzi, hogy szinte minden fővárosi támogatja azt. A 2-es metró felújítása már két éve tart a budapestiek nagy megelégedésére, s a további felújításokat is a megkérdezettek háromnegyede helyesli. Az 5-ös metró megépítését – feltehetően a távolabbi jövő miatt – kevesebben, a megkérdezettek fele szorgalmazza.

Közismert, hogy a fővárosi lakosságot erősen foglalkoztatják a parkolási problémák. A megkérdezettek több mint háromnegyede egységes parkoláspolitika kialakítása melett érvel, és több parkolóhely kialakítását látják szükségesnek. A P+R rendszer fejlesztése, azaz, hogy az autók a külvárosokban kialakított nagy parkolókban parkoljanak és vezetőik onnan tömegközlekedéssel közelítsék meg a belvárost, szinte teljes körű támogatottságot élvez. 
 
Budapesten még megoldásra vár a repülőtérhez való gyors eljutási lehetőség is, ennek megfelelően a válaszadók háromnegyede szorgalmazza, hogy a Ferihegyi repülőtér és a város között gyorsvasuttal lehessen közlekedni. A fővárosban egyre többen közlekednének szívesen biciklivel; sokakat a nem megfelelően kiépült kerékpárút-hálózat tart vissza biciklijük használatától.

A lakó és közterületi fejlesztésekkel kapcsolatos programelemeket is üdvözli a többség. Fontosnak ítélik a városrehabilitáció kiterjesztését, az elöregedett, lepusztult városnegyedek életre keltését.

Néhány városrésszel kiemelten is foglalkozik az említett program: a Moszkva tér és az Orczy kert átépítése, valamint a régi pesti „zsidónegyed”, vagyis a Dohány utca és környékének felújítása. A Moszkva tér jelenlegi állapota a budapestiek kétharmadát zavarja, míg az Orczy kert átépítését a fővárosiak közel fele tartja fontosnak. A régi pesti „zsidónegyedet” a megkérdezettek fele keltené életre.

Bazársor helyett park A többség helyesli

A budapestiek többsége hallott már arról, hogy lebontották a Károly körúti bazársort, negyedük pedig már járt is a területen. Azon megkérdezettek közel háromnegyede, akik ismerték a bazársort, egyetért a lebontásával, míg csupán a megkérdezettek tizedének volt ellenére az intézkedés. Közülük néhányan nosztalgikus érzéseket tápláltak az épület iránt, mások szerint inkább fel kellett volna újítani, míg egyesek hiányolják az így megszűnt üzleteket. Szinte minden válaszadó helyeselte, hogy parkot létesítettek a területen, csupán 6 százalékuk érezte úgy, hogy mást kellett volna a területen építeni – számos felvetés született: egyesek áruházat, buszpályaudvart, kulturális létesítményt, esetleg lakóházakat javasoltak volna a területre.

Hasonlóképp pozitívan vélekednek a hasznosítatlan, leromlott állagú ipartelepek, volt katonai létesítmények hasznosításának elősegítéséről, amelynek fontosságával a megkérdezettek több mint négyötöde ért egyet, azaz szinte teljes körű a támogatottság.

Az aluljárók állapotát különösen kritikusnak érzik, így nem meglepő, hogy szinte minden fővárosi fontosnak tartja a frekventált aluljárók felújítását. A másik nagy probléma a budapestiek számára a város tisztasága, azaz anank hiánya: szívesen látnának fokozott köztisztasági beavatkozásokat, mint páldául graffiti-mentesítést.

Budapest nagyvárosi jellegéből adódóan viszonylag kevés a zöldterület. Ezzel összhangban az agglomerációs zöldgyűrű védelmét szolgáló intézkedések magas társadalmi együttértést váltottak ki. A budapestiek közel tizede szerint elsősorban az agglomerációs zöldgyűrűt kellene óvni, vannak, akik az ipartelepeket számolnák fel (7 százalék), mások (szintén 7 százalék) pedig a Moszkva tér felújítását látják a város legégetőbb problémájának.

A csepeli új, nagy közpark létesítését – kevesebb városlakót érint – mindössze a megkérdezettek harmada érzi fontosnak. A Duna megközelíthetőségének javítását – elsősorban a budai alsó rakpart szélesítésének segítségével – a megkérdezettek fele tartja fontosnak.

A lakóterületi fejlesztések egyik legfontosabb eleme a lakótelepi panelfelújítási program állami támogatással, amelyet a budapestiek négyötöde tart fontosnak. Új városi lakóterületeket a megkérdezettek kétötöde alakítana ki szívesen fővárosi tulajdonú területeken (Csepel-észak, Mocsáros dűlő), bár e programelemet viszonylag kevesen érzik fontosnak, vélhetően, mert úgy látják, hogy elég sok lakóház épül a városban e nélkül is.