2005. július. 27. 19:49 Utolsó frissítés: 2005. július. 27. 19:49 Itthon

Orbán külpolitikai aktivitása

Kármentő akcióknak szánhatta Orbán Viktor Fidesz-elnök közelmúltbeli külföldi útjait. A kormányzásra készülő ellenzéki politikus igyekszik rendezni kapcsolatait az amerikai és az izraeli vezetőkkel.

Egy hónapon belül két országban - Izraelben és az Egyesült Államokban - igyekezett helyreállítani renoméját Orbán Viktor. Útjainak, szándékai szerint, belpolitikai üzenete is volt. Az izraeli látogatás vélhetően azt kívánta demonstrálni, hogy alaptalanul vádolják a Fidesz-MPSZ-t az antiszemitizmus eltűrésével, hiszen elnöke tárgyalóképes partnere a zsidó állam vezetőinek. Az amerikai vizit pedig bizonyára azt volt hivatva hazafelé bizonyítani, hogy Orbán nem persona non grata a világ legnagyobb hatalmának irányítói szemében.

Jórészt magának köszönheti a Fidesz-elnök, hogy ilyen üzenetek közvetítésére kényszerült. Izrael esetében egyszerűen nem vette figyelembe, hogy ez az ország a magyarországi holokauszt miatt különösen érzékenyen reagál az itteni belpolitikai küzdelemre. Miközben a volt kormányfő - részben a német uniópártok példáját követve - megpróbálta pacifikálni a szélsőjobboldalt, s a MIÉP radikális szavazóit leválasztani a militáns antiszemita rétegről, a szélsőjobb szavazóinak tett gesztusai negatív visszhangot keltettek sokak, köztük a magyarországi zsidóság vezetőinek körében. Ez pedig nyilvánvalóan kihatással volt az izraeli politikusoknak Orbánnal kapcsolatos véleményére.

Az Egyesült Államok vezetői körében 2001 szeptemberéig Orbán jó megítélésnek örvendett - Bush megválasztása után, ha lehet, még inkább, mint korábban. Ezt jelzi a 2001 májusában a miniszterelnök Orbánnak a republikánusok egyik legfontosabb politikai agytrösztje, az American Enterprise Institute által adományozott díj, aminek kapcsán fél órára fogadta őt az amerikai elnök is. 2001 szeptemberében azonban Orbán néhány napon belül két olyan döntést is hozott, amelyek után fagypontra hűltek a magyar-amerikai kapcsolatok. Egy nappal a New York-i terrortámadás előtt, 2001. szeptember 10-én határozott a kormány nemzetbiztonsági kabinetje arról, hogy amerikai F-16-os repülők helyett svéd Gripeneket állít harcrendbe. Az Egyesült Államok, amely számára nyilvánvalóan nem pénz-, hanem presztízskérdés volt a döntés - különösen a másnapi események fényében -, alaposan megorrolt a magyar félre.

A terrortámadás után pedig a globalista amerikai politika felelősségét emlegető Csurka István MIÉP-elnök szavaitól várt volna miniszterelnöki elhatárolódást az amerikai vezetés - hiába. Márpedig abban az időben Bush elnök és környezete kardinális kérdéssé tette a terrorral szembeni és Amerika melletti állásfoglalást, Orbán és tanácsadói azonban ezt, úgy tűnik, nem érzékelték. Ezután a magyarországi választásokig Bush elnök már nem is volt hajlandó találkozni a magyar miniszterelnökkel.

Kármentés a választások után (Oldaltörés)

A 2002-es választási vereség után nem sokkal megkezdődött a kármentés: az atlantista fideszes politikusok megpróbálták kimozdítani a kapcsolatokat a holtpontról. Úgy vélték, hogy nem építhet ki jó viszonyt az Egyesült Államokkal olyan európai politikai erő, amely nem elkötelezett Izrael biztonsága és szuverenitása iránt. Információink szerint e feltételezésből kiindulva a Fidesz nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a Magyarországra látogató izraeli politikusok Orbánnal is találkozzanak, s különösen fontosnak tartotta, hogy ápolják a párt kapcsolatait "természetes ideológiai partnerükkel", az izraeli kormánypárt Likuddal. Segítette a Fideszt az új budapesti izraeli nagykövetnek, David Admonnak az a törekvése, hogy az ellenzéki párttal is jó kapcsolatokat alakítson ki. Izraeli útja során, vezető kormánypárti politikusokkal való találkozói mellett, Orbán igyekezett meggyőzni az izraeli magyar zsidóságot - mint akik ismerik a diaszpóraélet gondjait -, hogy támogassák a Fidesz politikáját a határon túli magyarok ügyében. Ennek az útnak a Fidesz-agytröszt reményei szerint hatása lesz a magyar belpolitikában is: tompíthatja az antiszemitizmust emlegető vádakat.

Ami az amerikai vezetőkkel való kapcsolat felmelegítését illeti, a Fidesz külpolitikusai biztató jelnek tekintik, hogy Orbán a múlt héten Washingtonban bekerülhetett a Nemzetközi Demokrata Unió vezetőinek abba a szűkebb körébe, amellyel Bush elnök együtt reggelizett. A találkozó létrejöttében persze az is szerepet játszhatott, hogy az amerikai fél figyelembe vette, a volt miniszterelnök jövőre könnyen újra első számú vezetője lehet egy, az Egyesült Államokkal szoros szövetségben lévő országnak.

Jó személyes kapcsolatokat igyekszik ápolni a Fidesz-MPSZ az amerikai nagykövetség és a politikai háttérintézmények munkatársaival. Információink szerint sikerült megtalálni a hangot a budapesti amerikai nagykövettel, George Walkerrel, Bush elnök rokonával is. Útjára indította a Fidesz a Budapesti Atlanti Fórum nevű rendezvényt, amelynek keretében az itteni amerikai kolónia tagjai cserélhetnek eszmét ellenzéki politikusokkal, Orbán is kifejtette itt pártja álláspontját az iraki kérdésben.

2004 májusáig úgy tűnt, a vezető magyar ellenzéki párt fenntartásokkal ugyan, de támogatja Amerika Irak-politikáját. Akkor azonban - nyilvánvalóan a júniusi európai parlamenti választások miatt, azaz belpolitikai okokból - Orbán felülvizsgálta ezt az álláspontját, és 2004 végén már ellenezte a magyar csapatok iraki tartózkodásának meghosszabbítását. Az amerikai kormányzati vezetők szemében viszont az iraki háború támogatása továbbra is vízválasztó, Orbán barátkozási erőfeszítései tehát aligha hoznak gyors áttörést.

RIBA ISTVÁN

Hirdetés