Kutrucz Katalin a levéltár raktárában. Kevés az eszkimó, sok a fóka © Túry Gergely

Azzal, hogy az ügynöktörvény módosításáról a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) ugyan nyert némi időt, de a törvény hatálybalépését követően feladatai biztosan megnövekednek.  A jelenlegi feltételek mellett azonban ezeknek biztosan nem képes eleget tenni.

Az ÁBTL-t a 2003. évi III. törvény hozta létre, jogelődje az 1997-től létező Történeti Hivatal ugyan papíron megszűnt, de az intézmény továbbra is a VI. kerületi Eötvös utca 7-ben található. A levéltárnak otthont adó épületet a megnövelt feladatkörrel és egyre bővülő iratállománnyal dolgozó intézmény kinőtte, így szükséges vált a ház bővítése és átalakítása. Külön gondot jelentett, hogy a terézvárosi ingatlan műemléki besorolású, így a levéltár számára egyszerűbb és olcsóbb megoldásokra (ráépítésre, szerkezetátalakításra) gondolni sem lehetett. Ezzel együtt az egyszerűsített közbeszerzési eljárással zajló építkezés a törvény elfogadását követően két év alatt befejeződött.

Jelenleg az intézmény teljes dolgozói állománya 94 fő, és egyetlen állás sem betöltetlen – mondta el a hvg.hu érdeklődésére Kónyáné dr. Kutrucz Katalin, az ÁBTL főigazgató-helyettese.

Mádl Ferenc napokban benyújtott alkotmánybírósági beadványa alapjában kérdőjelezi meg a törvény egész célját: szerinte az alkotmányos ok nélkül tenné bárki részére hozzáférhetővé az információkat, s ez sérti a személyes adatok védelméhez fűződő jogot. Sem a múlt megismerhetősége, sem az egyre szaporodó ügynöklisták nem nyújtanak elégséges indokot a köztársasági elnök szerint arra, hogy a hálózati személyek, sőt a hivatásos alkalmazottak személyes adatai bárki számára megismerhetőek legyenek. Mádl úgy véli, az alkotmánymódosítás sem jelentett volna megoldást állambiztonsági iratok alkotmányos lényegében teljes körű nyilvánosságra hozatalához, amely pedig a kormánykoalíció deklarált célja volt.

"Honlapköteles" iratok

1) Az egykori állambiztonsági szervek iktatókönyvei, operatív tisztjeinek munkanaplói; 2) az ún. 6-os kartonok, ha az érintett személy beszervezési vagy munkadossziéja az ÁBTL-ben megtalálható; 3) a titkos ("T") és szigorúan titkos ("SZT") állományú tisztek kinevezési parancsai. Forrás: az elfogadott törvénymódosítás (kihirdetés előtt)

Az előzetes normakontroll azonban nem érinti az ügynöktörvény módosításának azon szakaszait, amelyek megnövelik az ÁBTL feladatait, így a köztársasági elnök beadványa ezek hatályba lépését csak lassíthatja, de nem akadályozza meg. Kutrucz Katalin szerint különösen nagy problémát jelent majd az intézménynek, hogy a törvény kötelezővé teszi számukra bizonyos iratfajták közzétételét az intézmény honlapján. Ráadásul a jogszabály azt is előírja, hogy milyen sorrendben kell azokat a világhálóra feltenniük.

A levéltár 2005-ig mintegy félmillió oldalnyi iratot digitalizált, a módosított törvényt által meghatározott iratok digitalizálása azonban a jelenlegi feltételek mellett évtizedekig eltarthat. Gyarmati György, a levéltár főigazgatója a Kovács Kálmán informatikai miniszterrel történt találkozóján meg március elején hangsúlyozta, hogy a levéltár iratainak csak mintegy 7 százaléka vonatkozik a volt ügynökökre, az áldozatok adatainak törlése után viszont a törvényjavaslatban szereplő iratok jelentős részének a digitalizálása és közzététele az interneten értelmetlen és felesleges volna.

Kutrucz szerint a személyes adatok védelméhez fűződő jogokra vonatkozó előírások miatt az iktatókönyvek például teljesen értelmetlenül kerültek be az új ügynöktörvénybe, hiszen a személyek neve helyett a világháló használói csak kitakart foltokat láthatnak majd.

Az ÁBTL-ben egyelőre nincsenek meg a feltételei tömeges digitalizálásnak és világhálós közzétételnek. Új embereket kellene felvenni, de őket már csak egymás fejére ültethetnénk – vázolja a helyzetet Kutrucz. A műemléképület újabb átalakítására már nemigen van mód, más épületbe pedig az érzékeny adatokat tartalmazó iratokat nem lehet átvinni. Reálisnak tűnik, hogy a levéltár a szomszédos Hunyadi téri piaccsarnok épületében terjeszkedjék tovább, de az újabb építkezéssel járna együtt. Nem beszélve a jelentős költségekről, amelyekről legkorábban is csak a jövő évi költségvetési törvény rendelkezhetne, hiszen az ÁBTL az Országgyűlés fejezetéhez tartozik. Legkorábban két év múlva készülhetnének el a munkálatokkal.

Ennél is nagyobb gondolt jelent, hogy a jelenlegi feltételek mellett az intézmény kötelező feladatai között súlyozniuk kell. A legfontosabbnak az egykori áldozatok és a kutatók kiszolgálását tartják, de közben a nemzetbiztonsági szervektől folyamatosan érkező, sokszor átláthatatlan anyagot is fel kellene dolgozniuk és hozzávetőleg 40-50 millió oldalnyi „törzsanyagot” is kutathatóvá kellene tenni. „Ha a feltételek ugyanazok maradnak, mint a maiak, akkor az új törvény hatályba lépése után az iratok internetes megjelenítését biztosan hátrébb soroljuk, mint az áldozatok és a kutatók kiszolgálását” – összegez a főigazgató-helyettes.