© Túry Gergely

Tovább húzódik az MSZP-s Burány Sándor (képünkön jobbra, Fodor Gáborral) által kezdeményezett ügynöktörvény parlamenti elfogadása, a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítás hétfői leszavazása miatt ugyanis a képviselő kérni fogja a jövő hétre tervezett zárószavazás elhalasztását. A kudarc oka, hogy a Fidesz-MPSZ képviselőinek csak egyharmada támogatta az alaptörvény módosítását, a többiek nagy része benn volt ugyan a Parlament épületében, illetve az ülésteremben, ám nem nyomott gombot, így nem jött össze a kétharmados többség. A nagyobbik ellenzéki párt magatartását az magyarázza, hogy elégedetlen a szöveggel. Képviselői korábban egy módosító indítványt fűztek a javaslathoz, amellyel szerették volna kizáratni a közhatalomból azokat, akik szabad akaratukból ügynökök voltak, illetve akik kapták az állambiztonsági jelentéseket, ezt azonban a parlamenti többség leszavazta.

Úgy látszik tehát, Kövér László érvei győztek a Fidesz-frakción belül: közismert, hogy az egykori nemzetbiztonsági miniszter mind az alkotmánymódosítást, mind a nyilvánosságpárti törvénymódosítást határozottan ellenezte. Nem is volt jelen a szavazáson, míg az ügynöktörvény-tervezetet eredetileg nem ellenző Demeter Ervin (aki a miniszteri székben Kövér utóda volt) benn volt, de nem szavazott. A módosításra voksolt ugyanakkor Répássy Róbert, az alkotmányügyi bizottság Fidesz-MPSZ által delegált tagja, bár a parlamenti vitában ő is számos fenntartást fogalmazott meg, a másik oldalról pedig például Medgyessy Péter is nemet mondott az alaptörvény kiigazítására.

"Újra beterjesztjük alkotmánymódosító javaslatunkat, azt szeretnénk ugyanis, ha a Fidesz-MPSZ állást foglalna, hogy támogatja vagy sem" - mondta a HVG-nek kedden Burány. Hozzátette: ha az ellenzéki párt tudatosan elzárkózik az alkotmánymódosítástól, akkor kíváncsi lesz az okokra is, például, nem az van-e lépéseik mögött, hogy takargatni szeretnének valamit. Felemlegette az MSZP-s politikus azt is, hogy a múlt héten éppen a Fidesz-MPSZ kérésére halasztották el a szavazást, mert a párt gondolkodási időt kért. Az ellenzéki párttal való közös alkotmánymódosítási javaslatot azonban megkérdőjelezi, hogy Burány nem az eredeti javaslatot nyújtja be, hanem egy olyan szövegváltozatot, amelyet módosító javaslatként a Fidesz-frakció hétfőn már egyöntetűen elutasított.

Ha az ügynöktörvény-tervezetet el is fogadnák egy végszavazáson a jövő héten, várhatóan rövid időn belül az Alkotmánybíróságon (AB) kötne ki. Az alaptörvényt azért kellett volna módosítani, hogy az 1990 előtt az állambiztonsági szolgálatok alkalmazásában álló, illetve velük együttműködő személyek adatai nyilvánosak lehessenek, ahogy az az ügynöktörvényben állna. Az AB gyakorlata szerint azonban a személyes adatok védelme a hálózati személyek esetében is előbbre való - hacsak nem közszereplők -, mint például a múlt megismeréséhez fűződő érdek.

© Az ügynök élete c. dokumentumfilm

A szocialisták kezdettől támogatták az alkotmány módosítását, míg a tervezetről velük egyeztető szabaddemokrata politikus, Fodor Gábor ellenezte azt. Ő azzal érvelt, hogy valójában politikai problémáról van szó, nem érdemes minden alkotmányjogilag kétséges esetben egyből az alaptörvényhez nyúlni. Végül azonban nem ez lett az SZDSZ álláspontja, a párt képviselőinek többsége nem értett egyet Fodorral, s úgy látták, hogy az a tisztább megoldás, ha az alkotmányban adnak zöld jelzést az állambiztonsági szolgálatokkal együttműködő és ott alkalmazott személyek adatainak nyilvánosságra hozatalához. A hétfői szavazáson végül csak három szabaddemokrata képviselő (köztük Fodor) szavazott az alkotmánymódosítás ellen, négyen pedig hiányoztak a voksolásról.

"Magas labdát dobnánk fel az alkotmánybíróknak" - magyarázta a halasztás okát Burány. A nyilvánosságpárti törvénynek az alkotmánymódosítás nélkül kevés az értelme, hisz korlátozott lenne a hatása: gyakorlatilag csak a közszereplőkre terjedne ki, kizárólag az ő esetleges érintettségüket lehetne nyilvánosságra hozni. Pedig a szabaddemokratáknak az utolsó pillanatban sikerült kiharcolniuk egy fontos paragrafus megszavazását. Korábban javasolták, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kötelezően tegyen közzé egyes dokumentumokat (HVG, 2005. április 9.). A bizottságokban ez az indítvány még egyharmados támogatást sem kapott, s akkor sem Burány, sem a kormány képviselői nem támogatták, ám végül sikerült a megegyezés, így Kuncze Gábor frakcióvezető - a házszabály speciális előírásának megfelelően - hétfőn írásban kérte, hogy a plénum mégis szavazhasson róla.

A levéltárnak a végszavazás előtt álló ügynöktörvény-javaslat szerint honlapján közzé kellene tennie a Belügyminisztérium személyzeti főosztályán vezetett nyilvántartásból az egykori titkos, "T" és szigorúan titkos, "SZT" tisztek kinevezési parancsait, az állambiztonsági szolgálatok iktatókönyveinek és az operatív tisztek munkanaplóinak digitalizált másolatait. Emellett mindazon 6-os kartonok másolata is napvilágra kerülne majd, amelyekhez van (vagy volt) beszervezési, "B" vagy munka-, "M" dosszié, s az sem gond, ha ezek eltűntek vagy megsemmisítették őket, elég, ha szerepelnek valamelyik iktatókönyvben. A törvénytervezetben ugyan nincs sorrend felállítva, melyik adatsor nyilvánosságra hozatalával kell kezdeni, ám a kinevezési parancsok, illetve a 6-os kartonok listájának összeállítására vélhetően nem kell túl sok idő. Az iktatókönyvek és munkanaplók digitalizálása és nyilvánosságra hozatala sokkal időigényesebb feladat, s ehhez a levéltár jelenlegi állománya és a rendelkezésére álló anyagi források nyilvánvalóan elégtelenek.

RIBA ISTVÁN