Marta Kos hosszan beszélt az Európai Unió bővítéspolitikájáról. A szerinte éltanulónak számító moldávok felvételét nem lehet Ukrajnához kötni. Kudarcként élné meg, ha ciklusa végére nem lenne több uniós tagállam. És ott van a Nyugat-Balkán is.
A magyar vétó miatt az Európai Unió fontolgatja, hogy leválaszthatja Ukrajna felvételéről a moldáv csatlakozási folyamatot – mondta Marta Kos, az EU bővítési biztosa a Szabad Európának adott interjújában.
Mivel Ukrajnával ellentétben Moldova EU-tagságát senki nem ellenzi a blokkon belül, így már folyik arról a diskurzus, hogy utóbbit el lehetne indítani az úton és megnyitnák előtte a csatlakozási tárgyalások első fejezetét – mondta a szlovén diplomata.
Pedig sok a párhuzam, a két ország Európa legszegényebbjei közt van, és Oroszország miatt csorbul a szuverenitásuk területi eleme. Mindketten a 2022-es ukrajnai orosz agresszió után nyújtották be csatlakozási kérelmüket, a tagországok pedig tavaly hagyták jóvá a csatlakozási tárgyalások megkezdését.
A párhuzam eddig is tartott, mivel a Kijevvel folytatott tárgyalások megrekedtek, miután a magyar külpolitika nemcsak, hogy minden platformon elutasította Ukrajna tagságát, hanem egyenesen kampánytémát csinál belőle. Pedig az ukrán EU-tagság különösen fontos kérdés jelenleg, mivel a kiszivárgott amerikai béketerv – a NATO-tagsággal szemben – nem zárja ki, hogy Kijev csatlakozzon az európai együttműködéshez, és ez ellen Oroszország sem emelt vétót.
Az uniós mechanizmusok miatt viszont Magyarország egymaga is meg tudja akadályozni Ukrajna EU-tagságát, így nincs értelme hozzá kötni Moldova sorsát – érvel a biztos. Kos azt is felemlegeti, hogy nem lenne példátlan az eset, tavaly például a korábban egy kalap alá vett Albánia és Észak-Macedónia ügyét választotta ketté az EU, és Szkopje vitás ügyei miatt csak előbbit engedte tovább.
A bővítésügyi biztos szerint optimista olvasatban még az is elképzelhető, hogy Moldova még a megbízatása végére, 2029-re rendes tag lesz. (Noha ez rekord rövid időt jelentene, és Moldova adottságai miatt valóban optimista a prognózis.)
Kos a bizottság kudarcaként értékelné, ha ebben a ciklusban nem bővülne új taggal az Unió – erre ott vannak a nyugat-balkáni országok is, még ha Ukrajna mostanában el is vitte a fókuszt róluk.
(Uniós csatlakozásról szóló tavalyi népszavazáson kevesebb, mint egy százalékponttal nyertek az igenek, ahogy az elnökválasztáson is szűk többséggel nyert a Nyugat-párti jelölt.)
Kos sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar kormány a pártpolitika oltárán játszadozik Ukrajna tagságával és „a Moszkva-barát Fidesz-kormány” konzultatív népszavazással hangol Ukrajna ellen. (Az alaptörvény értelmében rendes népszavazást nem is lehetne tartani nem a parlament hatáskörébe tartozó külpolitikai ügyekben, mint Ukrajna EU-tagságának kapcsán.)
