Szellem

HVG Hetilap HVG

A világot jelentő táblánál

„A tanár legyen kicsit színész is”, azaz ne rakja rá a gyerekekre az érzelmeit, a gondjait, a hisztijét, amikor „a világot jelentő táblánál” áll, ugyanakkor ne féljen az emberi megnyilvánulásoktól és az esetleges bakizástól sem, mert ezektől lesz hiteles, ezekre fognak emlékezni a diákok, ráadásul a hiba konstruktív dolog is lehet, el lehet belőle indulni – vallja Kosztolányi József. Matematika–fizika szakos középiskolai tanári diplomájának megszerzése után 24 éven át tanított a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban, 1993-tól a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) oktat szakmódszertant (a „matematikatanárok tanára”), jelenleg az SZTE Bolyai Intézetének egyetemi docense. Számos tankönyv, feladatgyűjtemény társszerzője, alkotó szerkesztője, aktív szereplője a tehetséggondozásnak, országos versenyek szervezésének. Évtizedek óta a Bolyai János Matematikai Társulat oktatási szakosztályának elnöke. Több szakmai és állami díj mellett tavaly decemberben vehette át a kiemelkedő természettudományos oktatási tevékenységért járó Rátz Tanár Úr-életműdíjat. Középiskolás kora óta amatőr színjátszó, tagja a Szegedi Egyetemi Színház társulatának.

HVG Hetilap HVG

Ez Caesar! Ez?

Habár időben és éppígy a műveltségünkben is eltávolodtunk az ókortól, azért a ma embere is képes akár első pillantásra ráismerni Julius Caesar, Augustus vagy Nero portréjára. Minek köszönhető ez? És vajon tényleg azokat a császárokat mutatják az ezerszer lemásolt és reprodukált ábrázolások, akiket a láttukra meg szokás nevezni? Ilyen és ehhez hasonló kérdések során vezeti végig az olvasót az elismert ókortörténész, Mary Beard Tizenkét császár című ikonográfiai kalandregénye. Merthogy az ábrázolások, a csoportosítások és (téves) azonosítások évszázadokon és korokon átívelő történetét elbeszélő munka nem csupán a szűken vett témájáról, azaz a Julius–Claudius- és a Flavius-dinasztia, meg az e kettő között oly rövid ideig uralkodó Galba, Otho és Vitellius portréinak históriájáról ad kimerítő beszámolót. Arról is meggyőzhet, milyen ingoványos – és egyszersmind megunhatatlanul szórakoztató – terep a történeti megismerés munkája, s hogy a mégoly megalapozottnak tűnő, kétely nélküli bizonyosság is milyen hamar válhat megmosolyogtatóvá. S mindeközben Beard művészettörténeti esettanulmányok és gyöngyszemek sokaságát kínálja az olvasóknak, például nagystílűen felvázolva azt a korszakos hatást, amelyet az élveteg Vitellius császár mellszobra tett megannyi európai képzőművészre, akik római orgiák sűrűjébe csak úgy odafestették ezt a rút, de oly kifejező arcot, mint az Utolsó vacsora ábrázolások szélére.

HVG Hetilap HVG

Képformálás

Augustus császár nem volt az ókor Mussolinije, ellenben a Duce szívesen láttatta volna magát modern kori Augustusként. Egy diktátori póz, amelynek a napi propagandán túl tartós a hatása.

HVG Hetilap HVG

A megalázás művészete

Hogyan lesz az egykor bátor, szuverén művészből a rendszer, és nem is akármilyen rendszer kiszolgálója – ezt mutatja meg G. W. Pabst filmrendező sorsán keresztül Daniel Kehlmann új, magyarul Mozgókép címmel hamarosan megjelenő regénye.

HVG Hetilap HVG

Elkapart sebhely

„Város méretű traumákról kevés színdarab szól, ez ilyen. Igyekszem, hogy a Vasgyári eklógák minél több emberhez eljusson, hiszen ez a tavaly elhunyt szerzőtársamnak, Kabai Lórántnak is az öröksége” – mondja a költő, aki a miskolci szürkeséget zöldre és fényre cserélné.

HVG Hetilap HVG

Éltető munkamánia

„Az a jó mondat, amelyik mellől tíz másikat kihúztam. Abban az egyben összpontosul mindaz, ami a másik tízben nem tudott kibontakozni. Sűrítés, lecsupaszítás. Pattogó mondatokat követő hosszabb lélegzetűek adják a szöveg zeneiségét.” Sándor Iván Kossuth-díjas regény-, dráma- és esszéíró ars poeticája ez. 1930-ban született, a Szálasi-korszakot bujkálva élte túl. Miután 1948-ban leérettségizett, a Magyar Diákok Nemzeti Szövetségének osztályvezetője lett. Politikai megbízhatatlanságára hivatkozva 1952-ben letartóztatták, 1953-ban, az első Nagy Imre-kormány idején rehabilitálták. 1954-től a Budapesti Műszaki Egyetem lapjának szerkesztője volt, 1956. október 23-ára virradó éjszaka az országban elsőként – A Jövő Mérnökében – nyomtattatta ki az ifjúság forradalmi követeléseit. A Film Színház Muzsika című hetilap újságírója volt, majd 1975-től 1989-ig főszerkesztő-helyettese. Azóta szabadfoglalkozású. Riportokat, tárcákat 1953-ban kezdett írni. Mára 42 kötete jelent meg. Tavaly kiadott Tiltott terület című könyvét egy évvel előzte meg a Szakadékjátszma című, amelyben sakkjátszmaként tekint a történelemre. Nemsokára napvilágot lát az elmúlt két évben született esszéiből összeállított kötet, és következő regényének első fejezete is elkészült. Egyik alapítója a Szépírók Társaságának. 2013 óta tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

HVG Hetilap HVG

Pásztorok

„Tanár vagyok, ezért mindig fontosnak tartottam, hogy foglalkozzak az irodalmi utánpótlással. A rendszerváltás előtti vidéken a fiatal írók nem jutottak mentorhoz, nem tudták megmutatni a szövegeiket” – mondja Zemlényi Attila, a Műút folyóirat egykori főszerkesztője, aki részt vett a Deákpoézis versenypályázat életre hívásában, majd a Szöveggyár tábort vezette Kabai Lóránttal, ahol középiskolásokat mentoráltak. Elmondása szerint ott formálódott a Vasgyári eklógák című dráma, a táborokat is a gyár területén szervezték. Kabait jóval korábban ismerte a borsodi Bruthália Alkotókörből. „Lóri már középiskolásként is jókat írt” – emlékszik vissza Zemlényi a 45 éves korában elhunyt barátjára, a költőre, íróra, vizuális művészre, akit még életében számos díjjal jutalmaztak. Többek között a Fiatal Írók Szövetsége által alapított Csáth Géza-díjjal, Sziveri János-díjjal. Miskolctól a Szabó Lőrinc-díjat, későbbi lakhelyétől, Erzsébetvárostól pedig az Erzsébetvárosi Irodalmi Ösztöndíjat kapta meg. Utolsó elismerését a Zemlényivel közösen írt Vasgyári eklógák színdarabbal nyerte el a Miskolci Nemzeti Színház drámapályázatán. A városdrámát a miskolci színházban játsszák, a következő előadás február 16-án lesz. A mű fiktív és valós eseményeken keresztül mutatja be a miskolciak közös traumáját: a vasgyár megszüntetését, „elkaparását”. A szerzők magukat is elhelyezték a történetben: két pásztorként, akik kívülről szemlélik az eseményeket. „Jártam a gépgyár rémteli romjai közt, hol sorsokat vájt a penész zöld vasfalakra” – így kezdődik a pásztorok beszélgetése, ami a szerzők személyes élménye a húsz éve üresen kongó gyárépületről.

HVG Hetilap HVG

Nézőpontok

Boross Martin a STEREO AKT nevű színházi alkotócsoport alapítója, művészeti vezetője. A Junior Prima-díjas, 36 éves rendező munkáit már több mint 13 ország 40 városában láthatta a közönség. Színházi dramaturg szakon szerzett diplomát 2012-ben a SZFE-n. Eddigi 20 előadása mellett rendezett játék- és dokumentumfilmet, rövidfilmeket, operát is. Előadásaira jellemzőek a részvételi, interaktív formák, dokumentumok használata alapanyagként és a közéleti, politikus témaválasztás. Filmkészítéssel 2017-ben kezdett foglalkozni, a Nyersanyag az első játékfilmje.

HVG Hetilap HVG

Tanult nemzet

Nagyjából 14,5 millióan vallják magukat palesztinoknak a világon, ebből 5 millióan Ciszjordániában és a Gázai övezetben, 2 millióan Izraelben vannak. Így a palesztinok több mint fele menekültként főként Jordániában, Libanonban és Szíriában, illetve kivándorlóként a világ más országaiban él. A gázai palesztinok többségét is az 1948-as arab–izraeli háború menekültjei, illetve az otthonukat elhagyók leszármazottai alkotják – ezért is mondják, hogy a palesztin az egyik legnagyobb menekültnemzet a világon. Az Izraelben élők többsége inkább izraeli arabnak mondja magát, de elkötelezett a palesztin ügyért, az önálló állam megteremtéséért.

HVG Hetilap HVG

Itt is, ott is

Prikler Mátyás Pozsonyban született, az ottani Színművészeti Egyetem játékfilmrendező szakán diplomázott, de 2005-től vendégdiákként egy évig Szász János és Janisch Attila osztályában is tanult az SZFE-n. Köszönöm, jól című kisjátékfilmje diplomaként készült, majd beválogatták a cannes-i filmfesztivál Cinefondation programjába, és 2010-ben megkapta a Szlovák Filmakadémia legjobb rövidfilmnek járó díját. Ugyanezzel a címmel készült nagyjátékfilmje 2013-ban. Ezután főleg producerként, koproducerként dolgozott szlovák és magyar filmekben, többek között Hajdu Szabolcs Délibáb, Kálmán-nap, Kis Hajni Külön falka és Reisz Gábor Magyarázat mindenre című alkotásában. Második nagyjátékfilmes rendezése a szlovák–magyar–cseh koprodukcióban készült Hatalom.

HVG Hetilap HVG

Betonút a lovagkorba

A vár fénykora Nagy Lajos király uralkodására tehető, de már a török hódoltság alatt romos volt, maradék hadászati jelentőségét a Rákóczi-szabadságharc idejére veszítette el. A rom az évszázadok folyamán fogyatkozott, a környékbeli házak építőanyagává vált, csak a hatalmas tornyokkal nem bírtak. A modern műemlékvédelem XIX. századi születésétől kezdve igyekeztek rekonstruálni a magyar lovagkor legfontosabb helyszínét, de pénz sohasem volt rá. Az ötvenes évekre már nem lehetett tovább halasztani a romok állagmegóvását, Ferenczy Károly építész azonban a visszaépítés helyett a velencei charta szellemében romként konzerválta a várat a hatvanas években. Csak olyan műemléki elemeket épített vissza, amiket száz százalékig lehetett bizonyítani, de azt is az eredetihez képest más anyagból, téglából, műkőből. A statikai célú és a múzeumi funkciót szolgáló kiegészítéseket kortárs építészeti megoldásokkal valósították meg, amelyeket még inkább kiemelt a műemléktől idegen vasbeton, üveg és fém használata.

HVG Hetilap HVG

Ösztönös munka

A József Attila- és Füst Milán-díjas költő, műfordító családjában szinte mindenki bölcsészettudománnyal foglalkozik, 2012-ben elhunyt édesapja a József Attila-díjas Géher István költő, műfordító és irodalomtörténész volt. Ő maga 2011-ben kapta meg a József Attila-díjat. Az 51 éves irodalmár 1997-ig a Láthatatlan Kollégium tagja volt, ahol többek között Gergely Ágnestől, Ferencz Győzőtől tanulhatott. Doktori disszertációját az agy tudattalan szimmetriaábráiról írta. Tanított a budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumban, jelenleg docens és a kreatív írás/alkalmazott irodalom specializáció egyik vezetője a Károli Gáspár Református Egyetemen.