2005. február. 07. 20:18 MTI Utolsó frissítés: 2005. február. 07. 20:30 Itthon

Levéltári törvénymódosítás: Buránynak megfelelne, Fodornak nem

A levéltári törvényt módosító javaslat a szocialisták által pontosított formában is megfelel MSZP és az SZDSZ által egyeztetett elveknek - mondta Burány Sándor hétfőn. Fodor Gábor szerint ugyanakkor az SZDSZ számára nem fogadható el, mivel az kiskapukat hagy.

A politikus a szocialisták ez évi első frakcióülése közben tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Fodor Gáborral (SZDSZ) nem a konkrét törvényjavaslatról egyeztetett, hanem a főbb elvekről, és ezeknek a benyújtott előterjesztés megfelel. A törvényjavaslat és a pontosítás egybeszerkesztett szövege tartalmi változtatást nem tartalmaz - a javaslat koordinátora, aki egyben az MSZP frakcióvezető-helyettese is.

Emlékeztetett arra, hogy a legelső változatban is hasonló változások voltak, és éppen a szabad demokraták javaslatára dolgozták át az előterjesztést, beemelve abba egy újra felállítandó iratátadó bizottság felállítását. Burány Sándor közölte, hogy az SZDSZ-szel való tárgyalást nem tekintik lezártnak, annál is inkább, mert a múlt héten Kuncze Gábor pártelnök elképzelhetőnek mondta, hogy támogatnák az alkotmánymódosítást. Kérdésre válaszolva Burány Sándor közölte: az SZDSZ-nek nem jelezték, hogy pontosították a javaslatot.

A törvényjavaslat pontosítása nem technikai, hanem érdemi jellegű, mivel kiskaput biztosítana a nemzetbiztonsági szolgálatoknak arra, hogy "önkényesen, igazi és komoly indokok nélkül" iratokat tarthassanak vissza - jelentette ki Fodor Gábor hétfői sajtótájékoztatóján. Ezzel a kiskapuval - tette hozzá - ki lehetne kerülni az iratátadást felügyelő, újra felállítandó bizottságot.

Fodor Gábor azt is elfogadhatatlannak minősítette az SZDSZ szempontjából, hogy a mostani változat szerint azokat az ügynököket, szigorúan titkos (szt) tiszteket, titkos megbízottakat sem lehetne megismerni, akik a rendszerváltás után is dolgoztak az állambiztonsági szolgálatoknál. Úgy vélte, hogy ez a miniszterelnök kívánságával is ellentétes. "Jelentős visszalépésről van szó ahhoz az ügynöktörvénnyel kapcsolatban benyújtott módosító indítványhoz képest, amit közösen dolgoztunk ki a szocialista párttal" - mondta, hozzátéve, hogy vasárnap meglepetéssel értesültek a javaslat megváltoztatásáról.    "A jelenlegi állapotában ez a Szabad Demokraták Szövetsége számára nem elfogadható" - szögezte le Fodor Gábor.

Arra a kérdésre, mi oka lehetett az MSZP-nek, hogy tartalmilag is módosította a javaslatot, Fodor Gábor azt mondta: nem szeretne ebben az ügyben találgatni, azt azonban megjegyezte: "az emberben természetesen van egy aggodalom arra vonatkozóan, hogy nyilván beindultak olyan erők és olyan politikai szerveződések a háttérben, amelyek abban érdekeltek, hogy egy bizonyos szeletét a múltnak ne ismerjük meg". Hozzáfűzte azt is: a miniszterelnöktől azt várják, hogy "hasson oda a pártjára (...), hogy egy olyan előterjesztést tegyenek le az asztalra elénk, amely mindazokat az elveket tartalmazza, amelyben megállapodtunk."

A szocialista frakció benyújtotta alkotmánymódosító javaslatát is, amely kimondja a múlt megismerésének fontosságát, és konkrétan utal az állambiztonsági szolgálatoknál 1990. február 10-e előtt keletkezett iratok nyilvánosságára - tette hozzá a szocialista politikus. "Úgy ítéljük meg, hogy bár viták vannak az alkotmánymódosítás szükségességéről, biztosra csak így mehetünk, hogy az eredeti terveinknek megfelelően a múltat megismerhetővé, ezáltal lezárhatóvá kívánjuk tenni" - mondta. Fodor Gábor ezzel kapcsolatban elmondta: az alkotmánymódosítással a szabaddemokraták továbbra sem értenek egyet.

Hirdetés
hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.