Az átadásra szánt iratokat már előkészítették - mondta a nemzetbiztonsági szolgálatok illetékese csütörtökön. Tóth András, a nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő államtitkár kedden elmondta: most került napirendre az 1980-90 között keletkezett iratok átadása az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának. Hozzátette: a törvényben előírt és a levéltárnak szánt iratokat már december végére kiválogatták és előkészítették, most arra várnak, hogy fizikailag átadják azokat a levéltárnak, akár heteken belül. A törvény egyébként azt írta elő, hogy február 22-éig be kell fejezni az átadást.
 
Az iratok, amelyeket átadunk a levéltárnak, minden esetben eredetiek és pontosan mutatják, hogy az állambiztonsági szolgálatok annak idején hogyan dolgoztak, mit tettek - mondta. Megjegyezte: arról azonban senki nem tud felelősségteljesen nyilatkozni, hogy ezek az iratok teljes körűek-e. Az államtitkár felidézte: 1989-90 fordulóján az akkori vezetés iratmegsemmisítést rendelt el a szolgálatoknál, de ami megmaradt, azokat a szolgálatok megőrizték és készek arra, hogy átadják a levéltárnak.

Tóth András elmondta: nem minden, a szolgálatoknál lévő irat kerül át a levéltárba, mert a törvény arra kötelezte a nemzetbiztonsági szolgálatokat, hogy ne adjanak át olyan iratokat, amelyeknek még ma is van nemzetbiztonsági tartalma, amelynek nyilvánosságra hozatala nemzetbiztonsági érdekeket sértene. Az MTI úgy tudja, hogy az átadásra kerülő iratok között megtalálható a korabeli állambiztonság ügynökeinek és titkos kapcsolatainak jegyzéke, a szóban vagy írásban tett jelentések, az állambiztonsági tiszteknek ezekről a jelentésekről és jelentőkről készített feljegyzései.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára az 1997-ben létrejött Történeti Hivatal jogutódja. A Történeti Hivatal a Belügyminisztérium rendszerváltás előtti III/III-as, belső elhárítással foglalkozó csoportfőnökségének iratait gyűjtötte. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2003-ban jött létre. Az egész egykori III-as főcsoportfőnökség és más állambiztonsági szervek 1945 december 21. és 1990. február 14. között keletkezett iratait is gyűjti, jelenleg több ezer folyóméternyit. Az intézménynek tudományos feladatai mellett törvényi kötelezettsége az is, hogy adatokat szolgáltasson az átvilágító bíráknak, illetve, hogy megválaszolja az egyes állampolgári kérelmeket, elősegítse az úgynevezett információs kárpótlást.