Az 1944 és 1969 közötti titkosszolgálati dokumentumok 82 százalékát, 36 778 hírszerzési és kémelhárítási irategységet adtak át az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁSZTL) az utóbbi hónapokban a nemzetbiztonsági szolgálatok - jelentette be Sipos Levente történész, az átadást felügyelő háromfős testület egyik tagja. A titkosszolgálatok által visszatartani kívánt 7977 iratcsomó közül a bizottság szúrópróbaszerűen 2070-et vizsgált át, s 339 esetben alaptalannak látta a titkos minősítés fenntartását. A testület jelentése szerint a kérdéses akták többsége azóta átkerült az ÁSZTL-hez, míg 50, máig vitatott sorsú dosszié elhelyezéséről a kormányban a titkosszolgálatok működéséért felelős Kiss Péter miniszter dönt majd. A titkos minősítés fenntartásáról végső soron a Fővárosi, illetve a Legfelsőbb Bíróság egy-egy kijelölt bírája jogosult határozni az ÁSZTL főigazgatójának kezdeményezésére. Sipos azzal tért ki a közelmúltban átadott, két és fél millió lap terjedelmű dokumentumanyag tartalmára vonatkozó HVG-kérdés elől, hogy a testület "nem kívánja tematizálni az iratállományt". Annyit közölt, hogy az egykori állambiztonsági szervek kitüntetett jelentőségűként kezelték Ausztriát, az NSZK-t, a Vatikánt és Izraelt. Az ÁSZTL-ről szóló törvény értelmében az 1970-1979 közötti állambiztonsági iratok esetében 2004. március 31-éig, az 1980-1989 közötti dokumentumok tekintetében 2005. március 31-éig kell dönteniük a titkosszolgálatoknak, mely dokumentumok titkosságát kívánják fenntartani.