Ingatlan hvg.hu 2018. július. 25. 13:56

Utálják az újépítésű lakásokat a magyarok, mégis viszik, mint a cukrot

Több tízezer közösségimédiás bejegyzés elemzéséből derítette ki egy friss kutatás, hogy a felhasználók 70 százaléka negatívan ítélkezik az új építésű lakásokról.

Az elmúlt két év közösségi média tartalmait vizsgálták az Ynsight Research kutatói, hogy kiderüljön, miképp gondolkodnak a mai újépítésű lakások vásárlói, és honnan ered az építőipari vállalatokkal szembeni bizalmatlanság.

A vizsgált 36 ezer, 2016 és 2017 során megjelent bejegyzés 70 százaléka negatívan ítélkezik az újépítésű otthonokról – idézi az Építészfórum az Ynsight Research kutatását. A „közhangulatért” elsősorban a kivitelezők iránti bizalmatlanság, illetve a hazai szabályozási környezet tehető felelőssé.

Az újépítésű lakások megítélését Magyarországon érdekes kettősség jellemzi: bár a friss tulajdonosok a közösségi médiában előszeretettel hangsúlyozzák, hogy milyen előnyökkel jár egy új építésű lakás, az összkép mégis negatív. Az Ynsight szerint emögött komplex társadalmi és médiahasználati jelenségek húzódnak meg, mivel az online tér személytelenségében könnyebben terjednek a negatív vélemények, félinformációk és tévhitek.

A legtöbb negatív komment a csok értelmezési nehézségei, illetve feltételeinek változása, valamint az áfakedvezmény kapcsán fogalmazódott meg, de a kivitelezők szakértelmét és szándékait is gyakran övezik kételyek. 20116-ban a csok, 2017-ben pedig a közműcsatlakozások ingyenessé válása volt a top téma.

Az elemzés szerint a lakásvásárlásánál fontos tényező a fenntarthatóság, a rezsi, a jövőbeni megtérülés és a hosszútávú nyereség. A vásárlás legtöbbször a jelenlegi kiszámíthatatlanság miatti frusztráció, vagy az árak jogosságáról alkotott szubjektív vélekedések miatt marad el - azaz egy-két, az adott projekt túlárazottságáról szóló laikus komment is elriaszthat potenciális vevőket.

Tudatos otthon
Hirdetés
hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.