Az előző tíz év tulajdonszerzésre irányuló támogatási rendszere nem folytatható, most a lakhatás lehetőségét kell megteremteni − mondta a Napi Gazdaságnak Horváth Csaba, az MSZP lakáspolitikusa. Véleménye szerint tragédia, hogy évi tízezer környékére csökkent az új lakások száma, miközben több tízezer lakás áll üresen, fizetőképes kereslet pedig nincs. Az új építést akkor lehet ösztönözni, ha a saját fizetőképességet csak kicsit kell megtámogatni − tette hozzá Horváth. A fő cél a bérlakásállomány növelése, a bérlakás azonban nem az építési mód vagy a tulajdonos függvénye, hanem a bérlő szociális helyzetéhez igazodó lakbértámogatás által meghatározott.

Az MSZP szerint a lakhatás támogatásakor a lakhatási költségek szintjét kell modellezni, ez nem lehet több, mint a bérlő bevételének 40 százaléka, s ehhez kell mérni az önkormányzati kiegészítés mértékét. A modell részeként az önkormányzat hosszú távú szerződést köthet a lakástulajdonosokkal, a kiszámíthatóságért cserébe a piacinál alacsonyabb árszinten, a bérlő felé pedig úgy állapítja meg a lakbértámogatás mértékét, hogy a költségei ne haladják meg a jövedelem 40 százalékát.

Az osztrák bérlakásprogram pozitív elemeit ülteti át otthonteremtési koncepciójába a Jobbik − válaszolta a lap kérdésére Z. Kárpát Dániel szakpolitikus. A program gerincét a magyar kkv-k által épített, 50-60 négyzetméter alapterületű, gyermekek nevelésére alkalmas méretű bérlakások alkotnák. Ezekre a bekerülési költségnél 5-10 százalékkal magasabb áron szerződnének a kivitelezőkkel, a tisztes bevétel pedig a magyar építőipar fellendülését támogatná − fogalmazott a szakpolitikus. A lakások bérleti díját jóval a piaci árszint alatt − az ötven négyzetmétereseknél ez havi 20 ezer forint körül lehetne − határoznák meg, s a 8-10 éves futamidő végén, az osztrák modellhez hasonlóan, a bent lakó a piaci árnál olcsóbban − az ötven négyzetméteresnél ez 6-7 millió forint körüli − meg is vásárolhatná a lakást.

A programba 2020-ig 80−120 ezer főt vonhatnának be, akár úgy, hogy megoldanák lakhatásukat, akár kivitelezőként vagy beszállítóként. (A lakhatást igénybe vevők köre becslések szerint 30-40 ezer fő lehet.) A megvalósításhoz szükséges forrást a 2020-ig az integrációra szánt 120 milliárd forint fele fedezhetné. Azaz a megvalósítási szakaszba jutva évi mintegy 10 milliárdot fordítana a párt erre a célra a becslések szerint.

A közösségi bérlakásszektor fejlesztése áll az LMP lakhatási koncepciójának fókuszában is − vélte Vágó Gábor országgyűlési képviselő, aki a rezsiköltségek csökkentésének fő eszközeként az energiahatékonysági beruházásokat, felújításokat említette. Átfogó lakáspolitikai reformterv alapelve egy világos, számon kérhető módon megfogalmazott, részletesen kidolgozott stratégia, a lakáspolitikai intézkedések költségvetési és elosztási hatásait mikroszimulációs modellekkel kell vizsgálni, az eredményt pedig nyilvánosságra kell hozni. Fontos, hogy a kormányzati struktúrában legyen egyértelmű felelőse − ideális esetben minisztere − a lakáspolitikának.

A lapnak nem sikerült érdemi információhoz jutnia a kormánypárt aktuális lakáskoncepciójával, otthonteremtési politikájával kapcsolatban. A Fidesz sajtóosztálya az illetékes szakpolitikus nevét sem tudta megadni. A kormánypárt otthonteremtési programjának eredményét amúgy is korai firtatni, az intézkedések érdemi hatását ugyanis Orbán Viktor kormányfő egy tavaly októberi rádióinterjújában két−három évre becsülte − igaz, fél-egy éven belül azért már várt némi eredményt. Az otthonteremtési program − az állami kamattámogatású hitelkonstrukció és a szocpol újraindítása, idén 6,5 milliárdos fedezettel − szükségességét egyebek mellett azzal indokolta, hogy a magyar gazdaság csak akkor lehet versenyképes az európai válság végeztével, ha van egy "robusztus, életerős, izmos" építőipara, anélkül ugyanis nincs jelentős gazdasági növekedés.