Bármennyire körültekintően jártunk el a vásárlás folyamán, még így is előjöhetnek a rejtett hibák a lakásban. Előfordulhat például, hogy az egyik lefolyó annyira el van dugulva, hogy egyszer csak „felrobban”. Parkettaszegélynél kiderülhet, hogy hangyaboly van az összeeresztésnél.

Elég gyakori, hogy az átadás előtt végzett tisztasági festéssel eltakarják a kisebb repedéseket, amik aztán nagyokká nőnek. Ajtók-ablakok vetemedése sem ritka, általában erre sem figyelünk, amikor megnézzük a kiszemelt lakást.

Felújításkor jön elő a legtöbb rejtett hiba

Az Ingatlanmenedzser már hallott olyanról is, hogy egy fal teherbíró képességével volt baj, de ez csak akkor derült ki, amikor egy nagyobb könyvespolc rendszert szerelt fel az új tulajdonos. Elavult lehet egy elektromos vezetékrendszer is, a legritkább esetben nézzük meg ezt, mielőtt az árról tárgyalunk.

Kertes házaknál a kutakban elhelyezett vízátemelő eltömődése okozhat gondot, erre például csak akkor jöhetünk rá, ha kettős kimenetet alkalmazott az előző tulajdonos és mindkettőt egyszerre használjuk, például öntözünk a kertben és mosunk a házban.

Végzetes lehet a rosszul záródó kályha

Mit tehetünk?

Amennyiben a lakást használtan vettük és az előbb említett hibákat tapasztaljuk, úgy ez esetben hibás teljesítés miatt elsősorban kijavítást, kicserélést kérhetünk az eladótól vagy igényelhetjük a vételár leszállítását, végső soron pedig el is állhatunk a szerződéstől.

Szerencsésebb helyzetben vannak azok, akik újonnan épített lakást vásároltak, mivel ez esetben az átadás-átvételi eljárástól számított három éven keresztül tudják az esetlegesen fellépő hibák miatti jótállási igényüket érvényesíteni, közvetlenül az eladóval szemben – figyelmeztetett a Fogyasztóvédelmi Egyesültek Országos Szövetsége.

Érzékeny pont a fürdőszoba

Súlyos gondok Kanadában

Rejtett hibák nem csak Magyarországon vannak a lakásoknál. Egyebek között Kanadában sem rózsás a helyzet, felújításkor előfordul, hogy súlyos egészségkárosodást okoz a toxikus anyagok eltávolítása, mint például az ólomé vagy az azbeszté. Helyi szakértők szerint néhány régi festéknek akár felét is a mérgező, a fejlődő gyerekagyat károsító ólom teszi ki.

Tipikus kanadai házak

Egy átlagos, az 1930-as években épült kanadai lakóházban akár 200 kg ólom is felhalmozódhatott az évek során felvitt festékrétegek következtében. A szakértők hangsúlyozták, hogy az ólom addig viszonylag kevéssé ártalmas, amíg "békén hagyják", amikor azonban kicserélik a nyílászárókat vagy a falba fúrnak, akkor káros ólomtartalmú porral szennyeződhet a légtér.

A rákkeltő azbesztet az 1990-es évektől már nem alkalmazhatják Kanadában, ám addig 300-400 ezer lakásban használták szigetelésre. Az azbesztből mikroszkopikus szálacskák kerülhetnek a levegőbe, melyek belélegezve a tüdőbe jutnak.