Hazánkban a legelterjedtebb hőszigetelő anyag a polisztirol, amit sokan csak hungarocellként ismernek, de a kőzetgyapot is hasonló népszerűségnek örvend. A polisztirol táblás kiszerelésben kapható, és a ház minden szegletében könnyen alkalmazható a padlótól a homlokzaton keresztül egészen a födémig.

Sokrétű használhatóságának és kedvező árának köszönhetően népszerű, egyetlen hátránya a kőzetgyapottal szemben, hogy légáteresztése rosszabb, mint a falazat többi anyagáé, így a pára nem tud a lakásból a falakon keresztül távozni, csak szellőztetéssel.

Polisztirol szigetelés egy újépítésű társasház födémjén

A kőzetgyapot vagy más néven ásványgyapot ezzel szemben csaknem a levegővel azonos páraáteresztő képességgel bír. Körülbelül 10 százalékkal drágább a polisztirol hőszigetelésnél, ám mivel ennek beépítése a polisztirolnál körülményesebb, ez tovább növelheti a költségeit. Ennek köszönhető, hogy leginkább csak födémek és tetőterek szigetelésénél alkalmazzák.


Jellemző hibák

A hőszigetelés alkalmazása többnyire megtakarítási szándékkal történik, ám gyakran előfordul, hogy a nagy spórolás közepette átesünk a ló másik oldalára. Az egyik jellemző hiba, hogy lépésálló szigetelés helyett olcsóbb, homlokzatra való anyagot vásárolunk.

Sokszor a kivitelező sem figyelmezteti a háztulajdonost ennek veszélyeire, sőt időnként éppen ő szorgalmazza a dolgot. Mivel a szerelőbetonra kerülő szigetelés óhatatlanul tömörödik a ránehezedő súly (beton, burkolat, bútorok) miatt, ezért mindenképp nagyobb tömörségű hőszigetelést kell választanunk.

A gyártók a homlokzati szigetelést 80-as számmal jelölik, míg a lépésálló minimum 100-as tömörségű. A homlokzati hőszigetelő anyag a rákerülő súlytól a vártnál nagyobb mértékben tömörödik, ezáltal az aljzatbeton megsüllyedhet, ami a burkolat rongálódásához vezet.

A túlzott spórolás a lábazati hőszigetelésnél is gondot okozhat. Tudvalevő, hogy éppen a lábazat van leginkább kitéve a nedvességnek: a felcsapódó esővízen kívül a talaj nedvessége is folyamatosan támadja. Ebből kifolyólag a hagyományos expandált hőszigetelő lemezek nem alkalmazhatók lábazatra, itt kizárólag a rendkívül alacsony vízfelvételi jellemzővel bíró, úgynevezett extrudált hőszigetelő táblák jöhetnek számításba. Amennyiben mégis homlokzatra való anyaggal oldjuk meg a lábazat szigetelését, számolnunk kell azzal, hogy a magába szívott nedvesség hatására hőszigetelő képességüket elvesztik, ezáltal hőhidak keletkezhetnek a belső térben, ennek pedig penészesedés lehet a következménye.

A penészesedés az újépítésű ingatlanoknál is ismert probléma, aminek a hőszigetelés túl korai felhelyezése a leggyakoribb oka. A sürgető átadási határidő gyakran arra készteti a vállalkozókat, hogy a falak teljes kiszáradása előtt leszigeteljék a homlokzatot, így a téglákban maradt nedvesség – mivel a hőszigetelő felé nem tud eltávozni – befelé igyekszik. A korszerű, csaknem tökéletesen szigetelő műanyag nyílászáróknak köszönhetően a nedvesség a belső térben „csapdába esik”, így a falak itt sem képesek kiszáradni, ezért jön a penész.

Vásárlásnál figyeljünk jól!

Egyesek építőanyag-kereskedésben vásárolják meg a szükséges hőszigetelő anyagot, mások inkább szakemberre bízzák az alapanyagok beszerzését is. Bármelyik csoportba tartozzunk, érdemes jó alaposan átvizsgálnunk a kapott árajánlatot. Az építőanyag-kereskedésben feltétlenül járjunk utána, hogy tételesen mit tartalmaz az ajánlat. A teljes rendszer ugyanis nem pusztán a hőszigetelő táblákból áll, a rögzítéshez szükség van még dübelekre, ragasztóra, üvegszövetre, lábazati indítósínre, ezek pedig tetemes plusz költséget jelenthetnek még.

Érdemes rákérdeznünk, értékesítenek-e teljes homlokzati rendszert, amihez a kiválasztott színű nemesvakolatot is megkapjuk. Általában ez a legolcsóbb megoldás, arról nem is beszélve, hogy teljes homlokzati rendszer használatával könnyebben érvényesíthető a jótállás is.

Magyarország legnagyobb épülete új szigetelést kap

Amennyiben a hőszigetelést végző szakember ad árajánlatot az alapanyagra, nála is utána kell járni, pontosan mit tartalmaz az ajánlat. (Bontást, megfelelő minőségű segédanyagokat, házhozszállítást, esetleg a törmelék elszállítását.) A különböző ajánlatokat csak akkor tudjuk összehasonlítani, ha ugyanazokat a munkafázisokat taglalják.

A hőszigetelő lapok ára függ azok vastagságától, egy 10 centiméteres lap négyzetmétere átlagosan 1300-1700 forintba kerül. Ezek az árak tartalmazzák a legjellemzőbb kiegészítőket, azaz a ragasztót és az üvegszövetet is. Az árak 2 centiméterenként körülbelül 20 százalékkal emelkednek vagy csökkennek. Nagy általánosságban kijelenthető ugyan, hogy a vastagabb egyben jobb is, ám itt sem érdemes túlzásokba esni; tapasztalatok szerint egy 10–12 centiméter vastagságú szigetelés általában a legmagasabb igényeknek is megfelel.

A hőszigetelés nem véletlenül tartozik a legnépszerűbb költségcsökkentő módok közé, ugyanis amellett, hogy gyorsan megtérül, a ház értékesítése során komoly értéknövelő tényező. Tőlünk nyugatabbra egyre gyakoribb, hogy az ingatlanközvetítők hőtérképes felvételt is csatolnak a ház fotója mellé. Ott régóta ismerik a nálunk csak mostanában felfedezett mondást: A házad annyit ér, amilyen a hőszigetelése.

A polisztirol, mint falazóelem

A polisztirol alapú szigetelés az anyag kedvező hőáteresztési mutatói okán világszerte elterjedt energiatakarékos technika. A hagyományos rendszerek esetében azonban számolni kell azzal, hogy a falazat megépítése után külön munkafázist jelent a homlokzat borítása, illetve  ez a módszer csupán a tartó szerkezetnek csak az egyik oldalát védi. Éppen ezért Európában egyre elterjedtebbek a polisztirol alapú úgynevezett masszív építési rendszerek, amelyek egyesítik a falazó elemeket és a szigetelő rendszereket. A modern építőanyaggal könnyebben és gyorsabban lehet építkezni, de a legfontosabb előnye az energiatakarékosság.

Építkezés a ProKoncept technológiával - szinte gyerekjáték

Nyugat-Európában egyre több úgynevezett passzív ház épül ezzel a technológiával. Ezeket a lakásokat minimális energiával lehet fűteni. Az energiával való takarékoskodás jelentőségét jól jelzi, hogy Németországban ezek az építési rendszerek állami támogatást is kapnak. A támogatás azon túl hogy segíti a lakosság energiaköltségeinek csökkentését, jótékonyan hat a környezetre is: a polisztirol alapú épületek kiváló hőszigetelésének  köszönhetően  50-90 százalékkal  kevesebbet használnak a Föld véges energiakészletéből, és ennyivel kevesebb káros anyaggal szennyezik bolygónk légkörét.

Készül a födém

Hazánkban a ProKoncept Zrt. gyártja az 1957-ben Németországban megalkotott polisztirol alapú falazó rendszert, amely - mivel a kidolgozása óta folyamatosan fejlesztik - ma már mindenféle épület megvalósítására használható.

A ProKoncept néven alkalmazott építési rendszer alapanyaga egy különleges, nagy szilárdságú, polisztirol keményhab zsaluelem. A „Lego-módszerhez” hasonlóan csak össze kell illeszteni az elemeket. Semmilyen segédanyagot vagy ragasztót nem igényel. Az összepattintott részeket, amelyek tulajdonképpen kiadják a fal alakzatát, ki kell önteni betonnal. Így egy kész és eleve tökéletesen szigetelt falazatot lehet létrehozni. A rendszer elemei igen könnyűek, így a mozgatásra fordított energia is jóval kevesebb, mint a hagyományos anyagok esetében.

A ProKoncept rendszer polisztirol alapanyagát a német BASF fejlesztésének köszönhetően egy grafitszemcséket tartalmazó, ezért hőtükörként viselkedő anyaggal, a Neoporral egészítették ki. Ennek köszönhetően 20 százalékkal jobb hőszigetelést biztosít a hagyományos, fehér polisztirol termékekhez képest. A tökéletes kétoldali szigetelésen túl a módszer komoly előnye a szerkezet masszív volta és földrengésbiztonsága is. A betonmag ugyanis térhálós szerkezetet vesz fel a kiöntés után, és a hozzáadott vasalat  miatt igen megbízható struktúrát ad. Egy 25 cm-es ProKoncept fal, amelynek a hőáteresztési mutatója 0,24 W/m2K, 60 cm vastag téglafalat képes helyettesíteni. Így a területnyereség családi házak esetében meghaladja a  10 m2-t is.
D.K., F.N.

Cikkünket támogatta: