A társaság és az Energia Klub közös felmérését ismertető közleményben hangsúlyozzák: a magyar háztartások energia- felhasználásának 50-70 százalékát a fűtés teszi ki, a megkérdezettek mintegy 80 százaléka pedig jellemzően hagyományos technológiával épült - nem, vagy csak részben szigetelt - ingatlanban lakik.
 
Kiemelik: az új, téglaépítésű lakások 72 százaléka, a felújított téglaépítésű lakások 68 százaléka, a panellakások 57 százaléka, az új építésű családi- és ikerházak 53 százaléka, a felújított családi- és ikerházaknak pedig 52 százaléka nem szigetelt, vagyis pazarolja a télen fűtésre, nyáron pedig hűtésre felhasznált energiát. Az épületek átlagos energiaigénye kétharmadára lenne csökkenthető korszerű szigeteléssel - mutatnak rá a cég tájékoztatásában.
 
A több mint 500 család megkérdezésével elkészült kutatás szerint az ingatlanjaikat az elmúlt 3 évben nem szigetelő tulajdonosok 46 százaléka öt éven belül már tervezi otthona energia-hatékonyabbá tételét. Az otthonaikat szigetelni tervező ingatlantulajdonosok 63 százaléka a homlokzat, 43 százaléka a tető, 19 százaléka a padló utólagos szigetelésével, míg 14 százaléka a nyílászárók cseréjével tervezi csökkenteni kiadásaikat - mutatnak rá a közleményben.
 
A tanulmány szerint az ingatlantulajdonosok elsősorban a szigetelőanyag minőségét és árát tartják szem előtt, de egyre többen vannak azok, akik környezet-, illetve természetbarát szigetelőanyagot választanak az otthonok energiahatékonysági fejlesztése során.
 
A közlemény emlékeztet: az energiahatékonyság gazdasági ösztönzőjeként már több EU-tagállam is adókedvezmények bevezetése mellett döntött, amely hozzájárulhat az építőipari foglalkoztatás bővüléséhez és a klímavédelmi célkitűzések eléréséhez egyaránt. A szén-dioxid kvóta eladásából Magyarország mintegy 20 milliárd forintos bevételre tesz szert, amit az államnak kötelező energiahatékonysági törekvések támogatására fordítania.