A különben elvesző energia hasznosítását ígéri a több formában is létező hőszivattyús fűtési rendszer. A földből, levegőből vagy vízből kivont energiát a levegőkazánként is ismert berendezés olyan erős kompresszorral teszi elérhetővé, amely a beépített hőcserélő külső oldalán erős vákuumot hoz létre – ezzel lehűti a levegőt –, míg a másik oldalon nagy nyomást állít elő, ami a hőmérséklet emelkedését eredményezi. A folyamat végén a hőcserélő külső oldalán lévő közegből hőt vonnak el: a külső levegő tovább hűl, míg a belső felmelegszik. Egyes levegőkazánok – ahol a hőcserélő hidegebb oldalán akár mínusz 70 fok is lehet a hőmérséklet – még mínusz 20 fokos külső hőmérséklet esetén is képesek annyi hőt elvonni a környezettől, hogy a meleg oldalon lévő levegő alkalmas legyen egy ház vagy iroda fűtésére, és legfeljebb 55-60 fokos meleg víz előállítására. A hőszivattyúk többsége arra is képes, hogy a meleg hónapokban fordított üzemmódban, légkondicionálóként működjön, azaz a belső meleget a hőcserélő kijuttassa a környezetbe.

A hőszivattyú természetesen nem örökmozgó, a működtetéséhez áramra van szükség. Dvorzsák Lajos, a Thermo Kft. műszaki igazgatója szerint a mostani gáz- és áramdíjakat figyelembe véve az általánosan használt földgázkazánokhoz képest a levegőt használó hőszivattyúkkal 15-20 százalékos, a földenergiással – amely azon az elven működik, hogy adott mélység alatt a föld hőmérséklete télen melegebb, nyáron pedig hidegebb, mint a környezetben lévő levegő – 30 százalékos megtakarítás érhető el, a legösszetettebb, talajvizet használó vízhőszivattyúkkal pedig akár 50 százalékos is.

Áprilisban viszont az áramszolgáltatók egy része – egyelőre az Elmű és az ÉMÁSZ – bevezeti a geotarifát, amely a nap 24 órájából húszban kilowattonként 43,50 forint helyett 28 forintért adja a hőszivattyúk üzemeltetéséhez szükséges áramot. Ennek a kedvezményes tarifának több feltétele is van: csak a szolgáltató által jóváhagyott típusokra adják meg, a hozzá szükséges külön mérőszekrényeket kizárólag a szolgáltatók által regisztrált kivitelezők szerelhetik fel. Becslések szerint az új tarifát alkalmazva 30, 40, illetve 60-65 százalékos pénzmegtakarítás érhető el a különféle hőszivattyúkkal.

A hőszivattyús kazánok egy évtizede kezdtek elterjedni Európában. Jelenleg Németországban és Skandináviában a legnépszerűbbek, ott, ahol a magas telepítési költségek nem veszik el az építkezők kedvét, és ahol jelentős állami kedvezményekkel támogatják az ilyen fűtési rendszereket. Magyarországon az újonnan telepített fűtésrendszereknek legfeljebb 1-2 százaléka hőszivattyús. Ennek oka elsősorban az, hogy míg egy egyszerűbb gázkazán 100-200 ezer forintba, a csúcstechnológiát képviselő pedig félmillióba kerül, a jó minőségű hőszivattyús rendszerért beszereléssel együtt legalább 3-3,5 milliót kérnek. A legkorszerűbb, nagy teljesítményű hőszivattyúkat – amelyek egy része arra is alkalmas, hogy a rendszerbe telepített napelemekből vegyen elektromos energiát – jelenleg csak a leggazdagabbak tudják megfizetni. A nem robbanásveszélyes és nagyon kevés mozgó alkatrészt tartalmazó levegőkazánok legalább két évtizedig, de akár negyven évig is működhetnek csere nélkül, egy átlagos családi házban a jelenlegi feltételek mellett öt–tíz évre van szükség a befektetés megtérüléséhez.

Magyarországon egyébként az állam pályázatokkal támogatja a környezetbarát, alternatív fűtési rendszerek – így a hőszivattyúk – telepítését. Az idei pályázatok még nem jelentek meg, ám tavaly a magánszemélyek legfeljebb 1,2 millió forintot – illetve a beruházás összértékének legfeljebb 30 százalékát – nyerhették el a pályázatokon. A hőszivattyúk esélyeit rontja, hogy fűtésmodernizáláskor nem elég csak a gázkészülékeket felváltani hőszivattyús kazánnal. Mivel az így elérhető fűtési hőmérséklet alacsonyabb, mint a gázkazánok által termelté, ezek a rendszerek akkor a leghatékonyabbak, ha padló- vagy falfűtéshez alkalmazzák őket. Ahol pedig addig radiátorokkal fűtöttek, ott a korszerűsítéssel egyidejűleg meg kell növelni a fűtőtestek számát. A levegőkazánok által felmelegített vizet elektromos „rásegítéssel” elméletileg tovább lehet melegíteni, de ez bonyolultabbá teszi a melegvíz-szolgáltató rendszert.

Ahol még nincsen vezetékes gáz, Dvorzsák szerint pillanatnyilag leginkább ott van esélyük labdába rúgni az általuk forgalmazott berendezésekkel. Hosszabb távon persze mindenképpen drágulni fog a gáz, és nem lehet kizárni az ukrán–orosz gázvita megismétlődéséből fakadó, igencsak bizonytalan állapotokat – így Magyarországon is számítani lehet a hőszivattyúk elterjedésére. Jelenleg elsősorban a társasházak érdeklődnek irántuk, Skandináviában viszont már egész lakótelepeket is fűtenek ilyenekkel. „A hőszivattyús fűtés elterjedéséhez arra lenne szükség, hogy az állam támogatásokkal megnyissa ezt a piacot a kevésbé tehetősek előtt is” – mondja Dvorzsák, hozzátéve, a gázlobbi egyelőre elég erős ahhoz, hogy védelmezze érdekeit.

Forgó Zoltán, a Hév-Sugár Kft. tulajdonosa szintén a több állami támogatástól várná, hogy több hőszivattyús rendszert lehessen eladni Magyarországon. Mint a HVG-nek mondta, a forint leértékelődésével áraik rövid idő alatt 30 százalékkal emelkedtek, ennek ellenére is növekszik az érdeklődés. Hozzátette: természetesen a hazai piacon is megjelentek a jóval olcsóbb, 800 ezer–1 millió forintba kerülő kínai levegőkazánok is, de ezeket nem tartja megbízhatóknak. Ráadásul egy kínai szállítót, esetleges alkatrészcserekor, néhány év múlva nem biztos, hogy meg lehet találni.