A bajorországi Pfarrkichenben lakó Haggemüllerék otthonának mindenki csodájára jár. Sokan irigylik őket, mert állandó lakójuk lett a meleg, miközben a család sem olajat, sem gázt, sem fát vagy szenet nem használ a fűtéshez.

-  A mostani rekordhideget nem is éreztük, nálunk senki nem fagyoskodott - fogalmazott büszkén a családfő, Peter Haggemüller, aki családjával együtt a hatvanas évek óta lakik az alsó-bajorországi városkában. A hagyományos kis családi házat azonban évekkel ezelőtt a legmodernebb energiatakarékos házzá építették át, a falakat újból szigetelték, s kicserélték az ablakokat is. Az átalakítás mintegy 60 ezer euróba került, s kereken két évig tartott. 

- Mi már fütyülünk minden energiaválságra - jelentette ki a családfő, aki elmondta, hogy az állandó meleget a talajból nyerik, ahol - néhány méter mélyen - folyamatosan 10 fok a hőmérséklet. Télen és nyáron egyaránt. Ebből kiindulva Haggemülleréknél egy szürke kis láda áll a pincében, azaz egy tulajdonképpeni vízpumpa, amely a talajvizet kilenc méter mélyről pumpálja felfelé. Az ebből kivont meleget azután egy kompresszor sűríti, s mindennek alapján nagymennyiségű energia szabadul fel. Ez az energia pedig elegendő az egész családi ház fűtésére és a meleg vízre is. Igaz, hogy a pumpa és a kompresszor működtetéséhez áramra van szükség - s télen többre, mint nyáron -, ennek költsége azonban maximálisan is csak egytizede az esetleges olajfűtés költségeinek.

Túlzás lenne azt állítani, hogy Haggemüllerék divatot csináltak, inkább az a helyes kifejezés, hogy a család követi a Németországban már hosszabb ideje tartó trendet. Bajorországban, de az ország más tartományaiban is mind erősebb az a törekvés, hogy az emberek a lehető legteljesebb mértékben függetlenek legyenek az olajtól vagy a gáztól. Egyre több német család tűzte ki célul, hogy a legkorszerűbb építőanyagok felhasználásával, tökéletes szigeteléssel, illetve az optimális energiahasználattal lemondhasson az említett tüzelőanyagokról, és ráadásul még pénzt is megtakarítson. S hogy ne okozhasson gondot számukra az, ha a világon bárhol bármelyik ország - ahogy az most is történt - egyik pillanatról a másikra elzárja a gáz- vagy az olajcsapot.



Németországi passzív ház: nem gond, ha az oroszok elzárják a gázcsapot

A még mindig gyermekcipőben járó különleges építménynek passzívház a neve, de elkeresztelték már intelligens háznak is. Alfons Lengdobler építészmérnök szerint az intelligens építkezésé a jövő. S ebből a szempontból föld és a nap melege jelenti az igazi kincset, amely minden évszakban és szinte minden mennyiségben rendelkezésre áll. Az újfajta építkezés egyik úttörőjének számító Lengdobler egyébként nem a talajvízből szivattyúzza az energiát, hanem azt a meleget használja fel, amelyet a talaj kisugároz, s mindezt még napenergiával "fűszerezi" meg. A napkollektorokat nem csupán a háztetőn helyezte el, hanem az oldalfalakra is szerelt belőlük, hogy a ferdébb beesési szögben érkező téli napsugarakat is optimálisan felhasználhassa. S nem érti, hogy a passzívház miért csak a családok körében terjed, s miért nem használják az eljárást a hatóságok például iskolák fűtésére is.

Az úgynevezett passzívház koncepciója a nyolcvanas évek legvégén svéd és német egyetemi professzorok, illetve építészek "agyszüleménye" volt. Az első ilyen energiatakarékos házat 1990-ben építették a németországi Darmstadt városában, s alig néhány évvel később a hesseni városban már intézetet hoztak létre a sajátos mozgalom felkarolására, illetve támogatására. Azóta mintegy 15 ezer passzívház jött létre, a legtöbb Németországban, Ausztriában és Svájcban, de Svédországban és Dániában is.

A darmstadti intézet szigorú paraméterei szerint az energiabarát passzívház olyan energiatakarékos épület, melyet passzív talaj, vagy napenergia fűt. Gyakorlatilag magától gondoskodik a kellemes hőmérsékletről, még a napsütésben szegény téli hónapokban is. Kiemelkedő hőszigetelésüknek köszönhetően nem igényelnek hagyományos fűtési rendszert. Sok helyütt van ugyan tartalékfűtés, az azonban ritkán kapcsol be, s akkor is csak annyi energiát fogyaszt, mint egy kávéfőző gép. Mindezzel párhuzamosan csak rendkívül kis mennyiségű környezetszennyező széndioxidot bocsát ki. Különleges anyagokból épül, s a hagyományos épületszerkezetekhez képest 80-90, vagy akár 100 százalék energiát takarít meg.

A passzívház koncepciója Magyarországon sem ismeretlen. Olyannyira nem, hogy tavaly Budapesten tekintélyes építészek tartottak fórumot a Műegyetemen. A történelemben első magyar passzívház konferencián az intelligens házak születésének okairól, azok szükségességéről és nem utolsósorban a már megvalósult példákról hangzottak el előadások, különös tekintettel a hőnyereség maximalizálására. Az előadók elsősorban a technika oldaláról közelítették meg a témát, de elhangzottak építészeti, ökológiai és szociális-gazdasági értékelések is. S a meghívott fő külföldi vendég, a darmstadti intézet igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy európai uniós értesülések szerint a passzívház-szabvány a károsanyag-kibocsátás korlátozása és az energiatakarékosság előmozdítása miatt előbb-utóbb az unióban is kötelezővé válhat. 
 
Az elmúlt napok "gázos" eseményei még inkább azt bizonyítják, hogy a passzívház mozgalmat immár aligha lehet passzívan szemlélni. 

Passzív házak Németországban

Internetes források szerint 15 ezer regisztrált passzív házat tartanak nyilván a világon. Németországban külön honlapjuk van az elkészült épületeknek. A portálra a tulajdonosok felvihetik az otthonok adatait. Jelenleg több mint ezer ilyen ház szerepel a szájton, az adatbázis különböző szempontok szerint kereshető.Bár a szakirodalom tartja magát ahhoz, hogy 1990-ben épült meg az első passzív épület, több forrás is megemlíti, hogy már a hetvenes évek végén, az olajválság után előtérbe kerültek az energiatakarékos megoldások, és kiadványok is születtek ebben a témában. Igaz, szervezett, intézményi keretek között Németországban kezdtek foglalkozni a passzív házakkal.