Egyre kevésbé jár pluszköltséggel, ám a gondos tervezést továbbra se tudjuk megspórolni, ha passzívházat szeretnénk építtetni -– a rezsiköltségünk viszont a tizede lesz. Az építészetben is egyre erőteljesebben teret kap a fenntarthatóság és az a szemlélet, hogy a környezetünknek is a lehető legkevesebbet ártsunk.
Épületeinkkel jobban szennyezzük a levegőt, mint azzal, hogy közlekedünk. A fenntartható jövő érdekében tehát minél gyorsabban át kellene állnunk a passzívházakra. De mitől is passzív egy ház, mennyivel drágább, és miért ad okot az aggodalomra, ha az olcsó passzívházas technológiájával Kína megpróbálja átrendezni a piacot? Szekér László építészt kérdeztük, aki kifejtette elméletét a zöld városokról is.
A becsületes magyar családok kaphatják meg a falusi csokot – írta a kormány. Csakhogy több szabály vagy épp a trükközőket segíti, vagy afelé mutat, hogy a tisztességtelenek helyett a szegényeket zárják ki.
A klímaváltozás már nemcsak a jegesmedvék és az unokáink problémája, hanem a mi életünket teszi tönkre jelen pillanatban is. A pániknak azonban nincs értelme, és idő sincs már arra, hogy politikusokra és nagyipari vállalatokra mutogassunk. A szakértők szerint jobb, ha már most átkalibráljuk a gondolkodásunkat, hogy fenntartható legyen az életvitelünk. Ez sok energiát fog igényelni, de egyszerűen nincs más választásunk.
2050-re a világ népességének kétharmada él majd városokban, ezért az épületek energiahatékonysága döntő fontosságú lesz.
Feiler József elmondja, miért nem működnek az energiahatékonysági pályázatok, és miért fog átlépni most már Albánia is felettünk.
Tényleg csak annyi, hogy "felkenik" a falra, és már kész, működik is. Gyakorlatilag 23, illetve 26 fokra be lehet állítani a szobák falának maximális hőmérsékletét az új típusú vakolattal. És a gyártó szerint 30 évig biztosan működik.
Engedélyezés előtt áll a Lasselsberger-Knauf legújabb fejlesztése, amelynek segítségével kánikulák idején klímaberendezés használata nélkül is 26 °C alatt lehet tartani az épületek belső hőmérsékletét. A rendkívül nagy hőelnyelő képességű vakolatot az idén négy budapesti lakásban tesztelték - a magyar fejlesztés jövőre forgalomba is kerül.
Egy csavarhúzóval alig négy nap alatt össze lehet szerelni és négyzetméterenként 200 euróba kerül. Na vajon mi ez? Nem, nem egy Ikea-bútor, hanem egy ház, mégpedig egy igen kedvező energiafogyasztással rendelkező épület. A dél-franciaországi Marseille-ben működő Multipod Studio már két éve azon dolgozik, hogy a könnyűszerkezetes épületkonstrukciót tökéletesítsék, egyelőre ugyanakkor még csak két épületet sikerült felhúzniuk. A hvg.hu a koncepció egyik megálmodójával, Corentin Thiercelin építésszel készített interjút.
Négy nap és egy vezetéknélküli csavarbehajtó szükséges egy úgynevezett pop-up ház összeállításához. A ház szerkezete szigetelő blokkokból és fa panelekből álló, ami állítólag igen jó szigetelési jellemzőket biztosít az ingatlannak.
A társadalmi infrastruktúra operatív program pályázatán elnyert 48 milliós támogatással és 8-10 millió forint saját tőkével építheti meg a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete a megye első, jórészt autistákat foglalkoztató passzívházát - olvasható a Magyar Nemzet keddi számában.
Az energetikai szempontból korszerűtlen építmények egyre nehezebben értékesíthetők, emellett a jelenleg felhasznált energiaforrások gyorsan szűkülnek, így az épületek tervezése és építése során egyre fontosabb az üzemeltetési költségek leszorítása. Jönnek a nullafogyasztású, sőt, az energitermelő épületek.