Feiler József elmondja, miért nem működnek az energiahatékonysági pályázatok, és miért fog átlépni most már Albánia is felettünk.
Mit jelent rezsiköltségben kifejezve, hogy lassan tíz éve passzívházban él? – teszi fel a kérdést a HVG e heti száma Feiler József klímakutatónak. „Azt, hogy havonta csupán egyetlen csekket, egy hatezer forintos villanyszámlát kapok” – hangzik a válasz.
A szakemberrel készített interjúból kiderül, hogy a piacot csak pillanatokra felpörgetni képes energiahatékonysági pályázatok a folyamatosság és a kiszámíthatóság hiánya miatt inkább károsak, mint hasznosak, és hogy Magyarországnak annyira nincsenek hosszú távú elképzelései a megújuló energiák használatában, hogy lassan Albánia is átlép felettünk.
Pedig nincs mese, az uniós szabályok szerint 2020 után már csak „majdnem” passzívházakat lehet majd építeni Magyarországon is. Ha kíváncsi, hogy a szakember szerint mire lehet számítani, a HVG e heti számában közölt interjúban elolvashatja.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.