A korábbi számításokkal ellentétben valamivel nagyobb az esély arra, hogy a 2024 YR4 nevű aszteroida a Földnek ütközik. Pánikolni azonban felesleges.
A számítások szerint 1:2700-hoz az esély rá, hogy 157 év múlva összeütközik a Földdel az 500 méter átmérőjű Bennu aszteroida. A hatását az egész világon érezni lehetne.
A NASA elemzése alapján nem zárható ki teljes bizonyossággal, hogy elkerüli a Földet a 2024 YR4 nevű aszteroida. Igaz, a becsapódás valószínűsége meglehetősen kicsi.
A 2024 PT5 kódjelű aszteroida 57 napot át keringett a Föld körül, mire újra kilépett a gravitációs mezejéből. A csillagászok vizsgálata váratlan felfedezést hozott.
Svájci kutatók olyan struktúrát találtak a Csendes-óceán alatti földköpenyben, amikről nem tudják pontosan, hogy micsoda, és elvileg nem is lehetnének ott.
4,2 kilométer átmérőjű az az aszteroida, ami hamarosan eléri látszólagos fényességének csúcsát. Távcsővel könnyen megfigyelhető az objektum.
Az időjárási szélsőségek erősen megzavarták a globális vízkörforgást.
1859-ben olyan erős napkitörés történt, hogy a Napból kiáramló részecskék miatt kigyulladtak az akkor elterjedőben lévő távíróberendezések. Emiatt sokan úgy vélik, egy hasonló esemény ma, amikor a technológia jóval nagyobb mértékben átszőtte a mindennapokat, valóságos összeomlást váltana ki a társadalom mindennapi működésében. A kockázat nem nulla, de azért van mivel hűteni a kedélyeket.
Az aszteroidák követése a Naprendszerben azért is nehéz, mert a gravitáció miatt a fény elhajlik, így nem pontosan ott vannak az objektumok, ahol látni őket. Spanyol kutatók munkájának köszönhetően azonban ez most megváltozott.
A szoláris év és a naptári év közötti különbséget eddig még nem sikerült tökéletesen kiküszöbölni, de a Gergely-naptár közel van ehhez. De mi történne, ha nem lenne szökőév, és minden évben 28 napos lenne a február?
Az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének egyik eszköze lehet a regeneratív mezőgazdaság. Európában nincs hivatalos szabályrendszere, fő kérdésekben még a követői között sincs egyetértés.
A tudomány sokat vitatkozik arról, hogy az üstökösöknek milyen szerepük van abban, hogy a Föld óceánjai kialakulhattak, és egyáltalán: van-e ebben szerepe. A kérdés most eldőlni látszik.