HVG Könyvek HVG Könyvek 2022. november. 20. 19:15

BRAIN FOODS: ételek a megfelelő agy- és bélműködéshez

Az emésztőrendszert ma már nemcsak táplálékfeldolgozó gépezetnek tekintjük, hanem egy komplex rendszernek, amelynek képességei talán az összes többi szervét meghaladják. Részlet a Terítéken a lélek című könyvből.

Újabban a kutatók a bélrendszert második agyként szokták emlegetni, mert a két terület szoros kapcsolatban áll, és szinte egyformán nagy befolyással van az érzelmeinkre, hangulatunkra. Legtöbbször bél-agy tengelynek nevezik ezt az együttműködést, Uma Naidoo, a Harvard Orvosi Egyetem táplálkozáspszichiátere pedig egyenesen „bél-agy románcról” ír.

Emeran A. Mayer német származású orvos több évtizedet töltött az agy és az emésztés kutatásával. The mindgut connection (A bél-agy tengely) című könyvében felidézi, hogy hosszú időn keresztül úgy tekintettünk az emésztőrendszerre és az egész emberi testre, mint egy gépezetre. Megeszünk valamit, megrágjuk, lenyeljük, a gyomrunk lebontja, majd a táplálék egy részét hasznosítjuk, a többit pedig kiválasztjuk. Jól érthető folyamat, orvosok generációi tanulták így. Egészen mostanáig.

Az új szakirodalom – többek között Mayer könyve is – arról számol be, hogy bélrendszerünk szerepe a testi-lelki jóllétünk vonatkozásában sokkal nagyobb és összetettebb, mint hittük. A bélflóra például képes hatni az alapérzelmeinkre, a fájdalomérzetünkre, a társas kapcsolatainkra, döntéseinkre – és nem csak az ételekkel kapcsolatosakra!

A belekben található a szervezet szerotoninkészletének 95 százaléka. Ez az a neurotranszmitter, vagyis ingerületátvivő, amely – amellett, hogy a belek összehúzódásában és a táplálék feldolgozásában vesz részt – kulcsfontosságú szerepet játszik az alvás, az étvágy, a fájdalomérzet, a hangulat és az általános közérzet alakulásában. A szerotonin alacsony szintje a depresszió kialakulásában is közrejátszik.

Az emésztőrendszer tehát egyértelműen előléptetésben részesült. Már nemcsak táplálékfeldolgozó „gépezetnek” tekintjük, hanem egy komplex, rendkívül fejlett rendszernek, amelynek képességei talán az összes többi szervét meghaladják. Saját, több százmillió idegsejtből álló idegrendszerrel rendelkezik – ezt hívják enterális idegrendszernek, és ezt nevezik újabban – metaforikus értelemben – második agynak is.

Az agy és a belek folyamatosan kommunikálnak egymással a bolygóideg (nervus vagus) segítségével. Ez a hosszú, a legfontosabb belső szerveinket érintő ideg szerepet játszik a táplálék továbbításában és emésztésében, és biztosítja az agy és a belek közötti információ kétirányú áramlását. Fontos, hogy emlékeztessük magunkat erre a kétirányúságra: ha az agyunk működése hat a belekre, a bélrendszerünk állapota is befolyásolja az agyi működést.

A bélrendszer által gyűjtött információ 90 százaléka nem tudatosul. Az emberek többsége nem elemzi túl részletesen a belei üzenetét, maximum az éhséget, a jóllakottságot és a kelleténél hevesebb evészet-ivászat jeleit vesszük észre – de ezeket sem minden esetben, és sokszor nem is kellő időben. Pedig megnövelt figyelemmel és tudatossággal, a testünk gyakoribb monitorozásával többet elcsíphetnénk a bennünk zajló élettani párbeszédből.

BRAIN FOODS

HVG Könyvek

Összegzésként érdemes megemlíteni az Uma Naidoo által összerakott BRAIN FOODS mozaikszót. Ennek segítségével megjegyezhetjük, melyek azok az ételek, amelyekkel sokat tehetünk a megfelelő agy- és bélműködésért, és ezzel együtt a jobb hangulatért.

B: berries and beans, azaz bogyós gyümölcsök és hüvelyesek. Egy kis tál áfonya, ribizli, eper, szeder vagy málna önmagában is remek desszert. Babból, borsóból, lencséből pedig rostokban és vitaminokban gazdag fogások készíthetők.

R: rainbow colors of fruits and vegetables, azaz fogyasszunk minél színesebb gyümölcsöket és zöldségeket! Közben pedig ne feledkezzünk meg arról, hogy a legfontosabb szín a zöld. Nagy, sötét levelek, saláták, mikrozöldek: mindegy, csak legyen valami zöld a tányérunkon.

A: mint antioxidánsok. A már emlegetett színes zöldségek és bogyós gyümölcsök mellett például a magas kakaótartalmú étcsokoládé is sok antioxidánst tartalmaz.

I: include lean proteins and plant based proteins, azaz a sovány húsokból (szárnyasok, halak, tenger gyümölcsei) származó fehérjék és a növényi eredetű fehérjék (például tofu, lencse, csicseriborsó) szintén fontosak a megfelelő agyi működéshez.

N: nuts, vagyis diófélék. Napi kb. 40 gramm olajos mag létfontosságú vitaminokkal és ásványi anyagokkal látja el a szervezetünket.

F: mint fiber, fish, fermented food. Angolul három lényeges étrendi elem is „F” betűvel kezdődik: a rostok, a halak és a fermentált (erjesztett) ételek. A rostok segítik az emésztést, a halak többek között a szív- és érrendszer karbantartásában, az anyagcsere helyes működésében, a csontok és a bőr egészségében szerepet játszó ómega-3 zsírsav miatt fontosak, az erjesztett zöldségek vagy a kefir pedig a bélflóránkat védő baktériumkultúra miatt.

O: azaz olajok. Részesítsük előnyben az olívát vagy az olaj természetes forrásait (például az avokádót vagy az olajos halakat).

O: mint ómega-3 zsírsav, amely nagy mennyiségben megtalálható a lazacban, makrélában, tonhalban, de növényekben is: például a chiamagban, a méltatlanul hanyagolt kelbimbóban vagy a dióban.

D: dairy, vagyis tejtermékek, amelyek a már említett fehérjetartalom és baktériumkultúra miatt fontos tápanyagok.

S: spices, tehát fűszerek. Nincs olyan étel, amit ne dobna fel néhány jól megválasztott fűszer. Az agyműködés serkentése szempontjából a kurkuma, a fekete bors, a sáfrány, a pirospaprika, az oregánó és a rozmaring a legelőnyösebbek.

A fenti cikk Czecz Fruzsina Terítéken a lélek című könyvének szerkesztett részlete.

Miért idéz fel ennyi emléket egy-egy íz? Mit együnk, hogy csökkentsük a depresszió esélyét? Létezik-e hatékony fogyókúra? Czecz Fruzsina tanácsadó szakpszichológus, gasztropszichológiával foglalkozó ételrajongó szerző tudományos eredményekkel illusztrálva mutatja be a gasztronómia és a mentális egészségünk közötti összefüggéseket. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.

Élet+Stílus hvg.hu 2024. november. 30. 10:00

„Elájult, és akkor jött rá, hogy valami nem stimmel” – Kösz, jól: kiégés és stressz a magyar munkahelyeken

<strong>Milyen személyiségjegyek jellemzik a munkamániásokat, és mi lehet az oka, hogy Magyarországon a civil szférában dolgozik a legtöbb munkafüggő</strong>? Mennyire az egyén, és mennyire a munkáltató felelőssége, ha a munkamánia eluralkodik, és függőséggé, kiégéssé válik? <strong>Mi a közös Karácsony Gergelyben és Donald Trumpban?</strong> A Kösz, jól vendége volt Kun Bernadette pszichológus és Merész István, az Allianz-Trade vezetője.