A Daily Mail sokkal jobban kedvelte Stephen Hawkingot, mint amennyire Stephen Hawking kedvelte a Daily Mailt. A Mail tudományos témájú írásai még a brit bulvárlapok mércéje szerint is vagy nevetségesek, vagy felháborítóan gyengék voltak. Az újság hasábjai mindig is zsúfolva voltak tudományos témájú szalagcímekkel, ám ezeket a kutatási eredményeket a Mail újságírói a szenzáció kedvéért már-már a felismerhetetlenségig eltorzították, csak hogy minél jobban megragadják az olvasó figyelmét.

És senki sem ragadta meg az olvasó figyelmét Stephen Hawkingnál jobban, így az ő nevével különösen gyakran találkozhattunk a bulvárlap hasábjain – általában nem túl hízelgő formában. A professzort gyakran állították be a végítélet hírnökeként, aki az emberiség azonnali pusztulását vizionálta, hol a globális felmelegedés, hol az öntudatra ébredő robotok, hol pedig idegen civilizációk inváziója által. Gyakran maga Hawking volt egy-egy botrány főszereplője; sokat írtak afférjairól, házasságáról, vagy az állítólagos bántalmazásairól is.

De 2018 elején, nem sokkal Hawking halála előtt a Daily Mail még önmagához képest is rendkívül mélyre süllyedt.

„Bábura cserélték Stephen Hawkingot?”

– kérdezte a szalagcím. – „Az összeesküvéselmélet-hívők szerint a VALÓDI professzor HALOTT, és egy »báb« vette át a helyét – HAT érv, amely ezt alátámasztja.” A meglepően hosszú és részletes cikkben a bulvárlap érveket sorolt fel amellett, hogy a híres fizikust a ’80-as évek közepe óta egy imposztor helyettesítette.

A Mail felháborító cikke Hawking öregedésének feltételezett furcsaságait – különösen a fogsorának változását – sorolta érvként. Megemlítette továbbá, milyen meglepően hosszan túlélt egy olyan betegséggel, amelybe a betegek többsége jellemzően néhány év alatt belehal. Ezekből, illetve egyéb „bizonyítékokból” arra jutottak, hogy Stephen Hawking már rég meghalt, és a helyét egy dublőr vette át a nagyközönség előtt. „A hang, amelyet hallunk – így a szerző –, a NASA asztrofizikusainak üzeneteit közvetíti, amelyeket ők egy számítógépen gépelnek le. […] Bármit, amit el szeretnének hitetni a gyanútlan és esendő nagyközönséggel, Stephen Hawking rajongóival – azokkal, akik csüngenek minden állítólagos szaván.”

Ez az írás még a bulvárlapok szerzőinek bizarr, alternatív valóságából is kilógott. Ilyen területre csak egyetlenegy alkalommal merészkedtek korábban, majdnem pontosan 50 évvel ezelőtt. A bulvárlap 1969-ben olyan híresztelésekkel rukkolt elő, miszerint Paul McCartney, a Beatles zenekar tagja meghalt autóbalesetben, szerepét pedig egy dublőr vette át.

Azzal azonban, hogy Hawkingot Paul McCartney-hoz hasonlítjuk, nem teljesen ragadjuk meg hírnevének egyedi természetét. Az egész történelem során talán három vagy négy kimagaslóan elismert természettudóst ünnepeltek Hawkinghoz hasonlóan: Einsteint, Newtont, Galileit és talán még Darwint. A média és a legszélesebb nagyközönség számára Hawking az elme végső diadalának jelképévé vált. A legokosabb ember a világon, páratlan elme, aki élete legnagyobb részét az univerzum legmélyebb titkai feltárásának szentelte.

Ellentmondásra épülő portré

HVG Könyvek

A Mail felvetése, miszerint Hawkingot már régóta egy hasonmás helyettesíti, csupán a legbizarrabb és legszélsőségesebb megnyilvánulása volt annak a képnek, amely nyilvánosan kialakult róla az évtizedek során. A professzor portréja egy mind magasabbra tornyosuló ellentmondásra épült.

Egyfelől Hawking valami emberfeletti emberként jelent meg a világ előtt. Elméje annyira eltérően működött bárki másénál, hogy saját kategóriát képviselt, gondolatvilága az emberiség szokványos intellektusát meghaladó síkon mozgott. Másfelől mozdulatlansága miatt szinte élettelen tárgynak tűnt. Neurológiai betegsége lassanként teljesen megfosztotta mindenféle akaratlagos mozgás képességétől. Kommunikálni is csak számítógépes beszédszintetizátor segítségével, géphangon volt képes.

A felületes szemlélő számára valóban csupán hajszálnyira volt attól, hogy valamiféle szupertechnológiával előállított mesterséges, frankensteini teremtménynek, ne pedig egy valódi, élő és érző embernek tűnjön. Így a Daily Mail durván megfogalmazott mondanivalójában valóban volt némi igazság: néha tényleg nehéz lehetett eldönteni, hogy a számítógépéből felhangzó szavak valóban a kerekesszékben ülő alaktól származtak-e.

2018-as halálának idejére szinte lehetetlenné vált előhámozni Stephen Hawkingot, az embert a rárakódott szimbólumok vastag rétege alól. A nagyközönség szemszögéből Hawking inkább volt karikatúra, mint valódi, élő ember. Noha mindenki, aki ismerte személyesen, a valaha látott egyik legönfejűbb, legakaratosabb embernek írta le, a publikum előtti megjelenései mögött mégis rendkívül nehéz volt megismerni Hawking valódi szándékait és hiteles személyiségét.

A fenti cikk Charles Seife Hawking, Hawking című könyvének szerkesztett részlete. Lehetséges, hogy a Stephen Hawkingot körülölelő mítosz csak részben fedi a valóságot? A tudományos újságíró könyvében rétegről rétegre fejti fel, milyen elemekből épült fel a mítosz, vagyis hogyan lett Stephen Hawkingból ikonikus jelenség. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.