Hosszú időre bebetonozza a hatalomba a republikánusokat - ígérte a George W. Bush kétszeri elnökké választását irányító Karl Rove, ám a párt a múlt héten minden fronton vereséget szenvedett. A demokraták a kongresszus mindkét házában növelték két éve megszerzett többségüket - igaz, a szenátusban nem érték el az obstrukció megakadályozásához szükséges hatvan helyet -, a republikánus kormányzók száma 21-re csökkent, és a párt már csupán 14 állam törvényhozását ellenőrzi. Azzal vigasztalhatják csak magukat, hogy népszavazás nyomán három államban (Arizona és Florida mellett Kaliforniában) alkotmányban rögzítették a homoszexuálisok házasságának tilalmát.

A pártnak újra kell építenie a főleg a fiatalabb generációk által elutasított ideológiai bázisát, ami éles küzdelemhez vezethet a különböző irányzatok - a társadalmi kérdésekben konzervatív evangelizálók, az adócsökkentést abszolutizáló és a szabadpiaci dogmát védelmező libertáriánusok, az izolacionisták és a neokonzervatívok - között, amelyeket még Ronald Reagan kovácsolt a most széthullani látszó koalícióba. Az új arculathoz új vezér is kell, aki aligha lesz a pártelittel csak kényszerű érdekszövetséget kötött, vereségét nagyvonalú és patrióta beszédben elfogadó John McCain. Az ismeretlenségből az alelnökjelöltségbe emelt s nyomban a republikánus konzervatívok üdvöskéjévé vált Sarah Palin alaszkai kormányzót súlytalannak tartják. Ráadásul a választás óta további pletykák láttak napvilágot ismereteinek kiáltó hiányosságairól.

Palin politikai iskoláztatása azonban folytatódhat. Az alaszkai Ted Stevens hetedszer is megnyerte ugyan a szenátusi választást, ám korábban bűnösnek találták egy korrupciós ügyben, és lemondásra kényszerülhet. Akkor pedig az államában 90 százalékos népszerűségű Palin jó eséllyel indulhat a pótválasztáson, és Washingtonba kerülve visszatérhet a politikai reflektorfénybe. Ha viszont négy év múlva az elnökjelöltségre pályázna, számos riválisa lesz. Az aspiránsok között emlegetik az idén sikertelenül próbálkozott Mitt Romney mellett a Palin kiválasztása előtt az alelnökjelöltségre esélyesnek tartott Tim Pawlenty minnesotai kormányzót, valamint Louisiana első emberét, a 37 éves, indiai származású Bobby Jindalt.