Hófödte csúcsként ragyog a pakisztáni törzsi területen lévő Ziarat nevű fehér márvány hegy, amelynek kitermelését sokáig törzsi viszálykodás és a pakisztáni kormány tehetetlensége akadályozta. Nemrég azonban megindult a fejtés, miután a Talibán harminc részre osztotta a hegyet a környező falvak között. Porciónként 1500 dollárt számolt fel, és ezzel azonnali 45 ezer dollárnyi készpénzhez jutott. A márvánnyal megrakott teherautókra egyenként 7 dollár adót vetett ki, amivel további napi 500 dollár bevételt ér el. Az olasz carrarai minőséghez mérhető márványért a törzsek is szép summát vágnak zsebre, de még a kormány is leszedi a sápot, amikor a kő a városi csiszolóüzemekbe kerül.

A hét részből álló autonóm törzsi övezet egyikében, Mohmand kerületben virágzó márványüzlet is jelzi, a tálibok biztos kézzel erősítik meg hatalmukat az ellenőrzésük alá vont területeken. Ráteszik kezüket a csempészetre, adót vetnek ki, sőt bíróságok felállításával, börtönök létesítésével, nyilvános kivégzésekkel saját igazságszolgáltatást is bevezetnek. A törzsek ellenkezését erővel letörik: eddig több száz helyi elöljárót öltek meg. A családokat arra kényszerítik, hogy egyik fiukat adják a tálib milíciáknak. Pakisztán-szerte toborozzák a fegyvereseket, de sokan Közép-Ázsiából érkeznek. A törzsek azért sem lázadnak fel ellenük, mert úgy gondolják, a kormány mögöttük áll. A pakisztáni vezetés 2001-ig a tálibok szövetségese volt, a terrorizmus elleni harcban az USA szövetségeseként fordult egykori potentátjai ellen.

Most azonban a pakisztáni kormány szembetalálta magát a szélsőségesekkel, akik ellen három fronton is háborúzik. Az utóbbi években kötött békemegállapodások kudarca, valamint az USA nyomása miatt a kormány idén augusztusban offenzívát indított a hét törzsi terület északi tagja, Badzsúr ellen, amely a szomszédos Mohmand kerületből kap utánpótlást. A második front a nyár elején nyílt a Szvat-völgyben, a harmadik pedig Pesavártól délre, a Kohat-alagútnál. A lakosság a 250 ezres menekültáradat révén is a saját bőrén érezheti az eddig több ezer áldozattal járó harcokat. Az ENSZ a napokban hazarendelte a fővárosban dolgozó diplomatái családtagjait, egy biztonsági szintre helyezve ezzel Iszlámábádot Kabullal és Bagdaddal. Elemzők szerint a szélsőségesek a kormánynak hadüzenetként, a Nyugatnak pedig figyelmeztetésként szánták a fővárosi Marriott Hotel elleni, 53 halálos áldozatot követelő szeptemberi öngyilkos merényletet, amelyet Iszlámábád Pakisztán szeptember 11-éjének nevez.

Erős amerikai nyomás nehezedik Aszif Ali Zardari elnökre, hogy vegye komolyan a terror elleni harcot. A kormány talán ezért nevezett ki a múlt héten új, a törzsi területeket jól ismerő és a terror ellen elkötelezett tábornokot a pakisztáni titkosszolgálat élére. A közvélemény mindazonáltal az afganisztáni háború és az USA-szövetség miatt egyre Amerika-ellenesebb, ezért a kormány nem járul hozzá, hogy az amerikaiak katonai akciókat hajtsanak végre területén. Pakisztáni katonák az utóbbi hetekben többször rá is lőttek a határon átrepült amerikai helikopterekre.