Figyelmeztetjük Borisz Tadics diktátort, hogy Szerbia sohasem bocsátja meg a hazaárulást. Az árulókat átok sújtja, emlékezzen csak arra, mi történt az Obrenovics királyi dinasztiával és Zoran Gyingyics miniszterelnökkel - fenyegette meg a szerb államfőt a minap Belgrádban Vjerica Radeta, a szélsőséges nacionalista Szerb Radikális Párt (SZRSZ) parlamenti képviselője. Míg Radeta nyíltan vállalja véleményét, honfitársai százszámra küldik név nélküli szitokhalmaikat a kormánytagoknak, illetve Tadicsnak. A levelek egy kaptafára íródtak: Tadicsnak és társainak meg kell halniuk, mert a hatóságok elfogták a boszniai szerbek egykori elnökét, a háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzsicsot, és arra készülnek, hogy - feltehetően még e héten, lapzártánk után - kiadják a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. A kiadást az őrizetbe vétel elleni fellebbezés lassította: a védők az utolsó pillanatban, péntek este adták fel egy vidéki postahivatalban.

A titkosszolgálat és a rendőrség megerősítette az állami vezetők őrizetét, s a névtelen leveleket már csak azért is komolyan veszik az illetékesek, mert 2003 márciusában Belgrád belvárosában fényes nappal lőtték agyon Gyingyics kormányfőt, aki 2001 nyarán Hágába juttatta Szlobodan Milosevics szerb, majd jugoszláv államfőt. Az utóbbi napok eseményei arra utalnak, egyes csoportok most is készek az erőszakra. Igazán komoly összecsapások egyelőre nem voltak ugyan a Karadzsics letartóztatását elítélő tüntetők és a rendőrök között, de a kövekkel és ököllel támadó nacionalisták több újságírót is összevertek. A következő napokban azonban folytatódnak a tüntetések, a radikálisok több tíz- vagy százezer embert akarnak összehívni, hogy megmutassák: a szerb nemzet ellenzi hősei elárulását. A tüntetések sikere szempontjából fontos lehet, miként foglal állást a nacionalistákhoz közelebb álló ortodox egyház. Az SZRSZ már felkérte ugyan az egyházi vezetőket, hogy támogassák Karadzsicsot, ám egyelőre csak egy magas rangú pap állt ki mellette.

Az ellenzék a parlamentben is igyekszik fenntartani a feszültséget. Miután az SZRSZ és a Vojiszlav Kostunica volt miniszterelnök vezette nacionalista Szerbiai Demokrata Párt több mint egy héten át végtelen beszédekkel akadályozta a törvényhozást - egyebek mellett az EU-val kötött stabilizációs és társulási egyezmény ratifikálását -, a parlament elnöke kéthetes kényszerszünetet rendelt el. Hasonló a helyzet a belgrádi önkormányzatban, ahol - ugyancsak az ellenzéktől tartva - elhalasztották a hétfőre kitűzött ülést. Ha a testület augusztus 22-éig nem ül össze, új helyhatósági választást kell kiírni, mert a májusi voksolás óta még a polgármestert sem sikerült megválasztani. A Karadzsics-ügy ugyanakkor aligha veszélyezteti az új kormányt: a volt boszniai szerb elnök nem annyira népszerű, hogy a belgrádiak tömegesen vonuljanak az utcára, s elérjék a koalíció széthullását. A koalíciós tag, a Milosevics által alapított nacionalista Szerbiai Szocialista Párt viszont hosszabb távon rosszul járhat, sok híve ellenzi a Hágával való együttműködést.

Kostunica is megszólalt a hét végén, aki minden bizonnyal tudott arról, hogy Karadzsics Szerbiában bujkál. Belgrád szerinte hibát követ el a kiadatással. "Szerbiát nem lehet a Hágával való együttműködésre kényszeríteni, ha az felmenti azokat, akik háborús bűncselekményeket követtek el szerb polgári személyek ellen" - mondta július eleji távozása óta adott első tévényilatkozatában.

Újabb letartóztatásokról beszélt közben Mirko Cvetkovics kormányfő, aki szerint hazája nem jutalomért cserébe vette őrizetbe Karadzsicsot, hanem azért, mert hisz a nemzetközi jogban, és eleget akar tenni kötelezettségeinek. Cvetkovics neveket nem említett ugyan, ám belgrádi források szerint Karadzsics egykori jobbkezére, Ratko Mladics tábornokra, a boszniai szerb hadsereg volt főparancsnokára gondolt. Függetlenül attól, vár-e jutalomra Belgrád, Olli Rehn, az EU bővítésért felelős biztosa a hét végén közölte: Szerbia akár már jövőre elnyerheti a tagjelölti státust.

A Cvetkovics-kormány a múlt héten úgy határozott, visszaküldi nagyköveteit azokba az államokba - köztük Magyarországra is -, amelyek elismerték Koszovó februárban kikiáltott függetlenségét. Vuk Jeremics külügyminiszter szerint a 11 nagykövet visszavezénylése nem kapituláció. "Nem adtuk fel elveinket, ám vissza kell szereznünk az EU-tagországok bizalmát" - jelentette ki Jeremics. A kabinet a NATO-hoz fűződő kapcsolatokat is igyekszik új alapokra helyezni. Míg Kostunica leginkább ellenségként kezelte a katonai szövetséget, a Cvetkovics-kormány úgy döntött, Belgrád aláírja a NATO és Szerbia közti információcsere-egyezményt.

NÉMETH ANDRÁS