HVG

Nem akarunk kétszer fizetni az egészségünkért, "Nem vagyunk kísérleti nyulak!", "Fel sem jövünk a tárnából, ha 65 évre emelik a nyugdíjkorhatárt", "Legyen a kormány mindenkié, ne csak a felső tízezeré" - ilyen és hasonló transzparensekkel vonulnak az utóbbi időben tüntetők ezrei a prágai kormány épülete elé a heti kabinetülések idején. A sípokkal, dobokkal felszerelkezett tüntetők a 32 szakszervezeti szövetséget, összesen 540 ezer tagot tömörítő Cseh és Morva Szakszervezetek Konföderációjának nyugtalansági hetek elnevezésű felhívására léptek akcióba a jobbközép koalíció reformpolitikája ellen. A tiltakozássorozat hétfőn az általános és középiskolák felében, 6 ezer intézményben folytatódott, ahol 130 ezer béremelést követelő pedagógus sztrájkja miatt szünetelt a tanítás, a nyugtalansági hetek záróeseményére pedig június 24-én kerül sor, amikor országszerte egy órára leállnak a vonatok, és a városokban sem lesz tömegközlekedés, a kórházakban és rendelőintézetekben pedig egész nap csak a sürgősségi eseteket látják el.

A reformerők időközben kisebbségbe kerültek a koalíción belül, a parlamentben az ellenzékkel azonos számú mandátummal rendelkező kormánypártok még saját képviselőik támogatására sem számíthatnak további intézkedések törvénybe iktatásához. Ráadásul éles viták dúlnak a kormánypártok között az amerikai radarállomás, az egyházi kárpótlás és a lisszaboni szerződés ratifikálásának a kérdésében is. A kormányt vezető polgári demokraták (ODS) rebellis képviselői a múlt héten meghiúsították a partner kereszténydemokraták számára létfontosságú egyházi kárpótlási törvény parlamenti elfogadását. A zöldeket a radarállomás és az egészségügyi reform osztja meg, utóbbit a kereszténydemokraták is ellenzik. És csak a polgári demokraták - Václav Klaus államfő, a párt tiszteletbeli elnökének egyetértésével - akarnak népszavazást tartani a szenátoraik kezdeményezésére az alkotmánybíróság elé került lisszaboni szerződésről.

A kormányválságot Mirek Topolánek kormányfő a legnagyobb példányszámú cseh napilapnak, a Mlada fronta Dnesnek adott hétvégi interjújában lényegében elismerte azzal, hogy közölte: a koalíció felbomlását okozhatja, ha nem sikerül feloldani a reformok megfenekléséhez vezető ellentéteket. Topolánek - akiről a minap kiderült, hogy cukorbeteg - azt is bedobta, koalíciós partnereinek távozása esetén készen áll egypárti kisebbségi kormányzásra. Politikai elemzők szerint Topolánek altatni fogja a reformokat, már csak azért is, mert ősszel önkormányzati és részleges szenátusi, jövőre pedig európai parlamenti választások lesznek. Pártja ugyanis jelentős hátrányban van a közvélemény-kutatásokban biztosan vezető legnagyobb ellenzéki párttal, a szociáldemokratákkal szemben. A népszerűségük tudatában rendkívül magabiztos, a kormány bukására és a 2010-ben esedékes választások előrehozatalára számító szociáldemokraták már most azzal kampányolnak: hatalomra kerülésük esetén azonnal hatályon kívül helyezik a szerintük társadalomellenes egészségügyi reformokat, és visszaállítják a kormány által megnyirbált szociális támogatásokat.

Lényegében ugyanazt mondják, amit a szakszervezetek követelnek: töröljék el a januárban bevezetett 30 koronás (közel 300 forintos) vizit-, illetve receptdíjat, a 60 koronás kórházi napidíjat, de ellenzik az egészségbiztosítók és a kórházak tervezett magánosítását, a nyugdíjkorhatár 65 évre, a minimális biztosítási idő 25-ről 35 évre való emelését is. A kormány szemére vetik, hogy gazdasági reformjai és adópolitikája, szociális intézkedései csak a gazdagok érdekeit szolgálják, a lakosság többségét megnyomorítják.

A feszültség máris az egészségügyi reform felpuhításához vezetett. A kereszténydemokraták és a zöldek nyomására a polgári demokraták (ODS) lazítottak a vizitdíjfizetés szabályain. Ősztől a csecsemők, januártól pedig a 6 évnél fiatalabb gyerekek után nem kell vizitdíjat fizetni, a 15 éven aluliaknál pedig 5 ezer koronáról 3 ezerre csökkentették az éves maximumot. Pedig az alkotmánybíróság - a szociáldemokraták kezdeményezésére - megvizsgálta a reformcsomagot, és egy apróságot leszámítva az egészet jogszerűnek találta, csak azt helyezte hatályon kívül, hogy a foglalkoztatottak betegségük első három napján nem jogosultak táppénzre.

A reformellenes hangulat közepette aligha jó hír, hogy a gazdaság veszített dinamikájából. A növekedés a térségben - Szlovákia után - a legmagasabb ugyan, ám a tempó észrevehetően lassult. A gazdaság az első negyedévben éves szinten 5,4 százalékkal bővült, az előrejelzések szerint a hazai össztermék (GDP) az idén épphogy 5 százalékkal emelkedik a tavalyi 6,6 után. Az első negyedévben - az élelmiszer-, a textil- és a dohányipar teljesítményének romlása miatt - 2002 óta először csökkent az ipari termelés. A korona erősödése drágítja a kivitelt, az export - három és fél éves növekedés után - márciusban 5,6 százalékkal esett vissza.

A munkanélküliség folyamatosan szűkül, olyannyira, hogy az autó-, a gép- és az elektronikai ipar már munkaerőhiánnyal küszködik. A lakosság ennek ellenére attól fél, hogy a konjunktúra megtorpanása, illetve a szociális reformok súlyos nehézségeket okozhatnak. Különösen az áremelkedés miatt aggódnak: az infláció 2001 augusztusa óta a legnagyobb magasságba, éves szinten 7,4 százalékra ugrott. A prímet Csehországban is az élelmiszerek vitték, a pékáruk az év eleje óta 30, a tejtermékek 40 százalékkal drágultak. Az utóbbi hónapokban az üzemanyagárak is magasra szöktek: a benzin literje 35-36 korona, 5 koronával több, mint tavaly év végén. Nőtt ugyan 10 százalékkal az első három hónapban az átlagbér is, ám az emelkedés jó részét elvitte az infláció, így a reálbérek csak 2,8 százalékkal lettek magasabbak.

KOKES JÁNOS / PRÁGA