Az osztrák választó nem vevő a hecckampányra. Ezt a tanulságot vonták le politikai elemzők abból, hogy a vasárnapi grazi önkormányzati választáson a jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a vártnál gyengébben szerepelt. Pedig a mindinkább a jobboldal szélére tolódó párt drasztikus módszerhez folyamodott: iszlámellenes kirohanásokkal kampányolt. Susanne Winter, a párt egyik jogász végzettségű jelöltje - aki amúgy férje fogászati rendelőjében asszisztenskedik - a kampányzáró gyűlésen kijelentette: Mohamed ma pedofilnak számítana, mert egy 6 éves leánykával élt együtt. A Koránt pedig szerinte epilepsziás rohamában írta. Winter még azt is kifejtette, hogy az úgymond egyeduralomra törő iszlám vallást és Grazot megszálló gyakorlóit vissza kellene küldeni oda, ahonnan jöttek, pontosabban el kéne süllyeszteni őket a Földközi-tengerben.

A politikusnő már korábban is felhívta magára a figyelmet meghökkentő kijelentéseivel, mostani beszédének megírásában pedig állítólag Herbert Kickl segítette, aki egykor az FPÖ-ből két éve kivált Jörg Haider hasonló vehemenciájú beszédeit is szövegezte. Alighanem tudatos provokációról volt szó, azzal a céllal, hogy a Grazban 2003-ban mindössze 8 százalékot szerzett párt legalább megkétszerezhesse szavazatai számát. Winter kirohanásait a párt helyi ifjúsági csapatát irányító fia is erősítette, aki odáig ment, hogy Graz füves területeire "tréfásan" birkatartást szorgalmazott, mondván, a muszlim férfiak inkább azokon vezessék le nemi vágyaikat, mint hogy európai asszonyokat erőszakoljanak meg.

A kijelentéseket országszerte megdöbbenéssel fogadták, s tiltakozásképpen még az FPÖ néhány tagja is kilépett a pártból. Heinz-Christian Strache pártvezér viszont a szólásszabadságot emlegetve a szónok mellé állt, s csupán néhány nappal később - több, szintén felháborodott európai szélsőjobbos testvérpárt tanácsára - kezdett "szerencsétlen fogalmazást" emlegetni.

Az európai politikai elit - pártállástól függetlenül - a dániai Mohamed-karikatúrákat követő 2006-os világméretű felzúdulás óta tisztában van az iszlámellenes kirohanások veszélyével. Ausztria vezető politikusai - az államfőtől a miniszterelnökön át a külügyminiszterig - ezért is haladéktalanul elítélték Winter kirohanásait. A katolikus egyház feje, Christoph Schönborn azonban mindaddig hallgatott, amíg Erhard Busek volt alkancellár - ma a Délkelet-európai Stabilitási Paktum koordinátora - fel nem szólította állásfoglalásra. A politikai elit főleg Ursula Plassnik külügyminisztert méltatja, aki azonnal kapcsolatba lépett az osztrák iszlám szervezetek vezetőivel, s meggyőzte őket, hogy amennyire lehet, tartsák országhatárokon belül a botrányt. Eltussolni azonban már nem lehetett. Az arab nyelvű katari al-Dzsazira hírtévé meg is kereste az ausztriai iszlám vezetőket, akik igyekeztek visszafogottan kommentálni a történteket, ám a különböző radikális szervezetek fenyegető videóit, életveszélyes üzeneteit ők sem tudták elhárítani.

A választásokon egyébként a Szabadságpárt jócskán elmaradt a várakozásoktól, bár javított öt évvel ezelőtti eredményén (3,1 százalékponttal szerzett többet). A jogosultaknak csak mindössze 52 százaléka élt szavazati jogával (öt éve még 58), a többieknek az elemzők szerint a kampány hatására végképp elment a kedvük a politikától. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a résztvevők kétharmada - az OGM közvélemény-kutató intézet villámfelmérése szerint - nem vitatta Winter kijelentéseit.

Az iszlámellenességhez nem csak a szabadságpártiak nyúlnak. Alsó-Ausztria néppárti (ÖVP) tartományi főnöke, Erwin Pröll például nemrég Európától idegennek nevezte a minareteket, a párt főtitkára pedig egyenesen építési moratórium kimondását követelte rájuk. A grazi kijelentéseket követő felháborodás nyomán azonban elképzelhető, hogy a márciusi helyhatósági választásokra más építészeti célpontokat választanak. A második legnagyobb osztrák városban zajlott voksolás ugyanis az első erőpróba volt a 2006. októberi parlamenti választás óta, a következőre néhány hét múlva Alsó-Ausztriában kerül sor. A grazi eredmények egyébként - amelyek a számítógépes rendszer összeomlása miatt a szokásosnál nehezebben születtek meg - eltérnek az országos tendenciáktól. A nagykoalícióban szereplő ÖVP a szavazatok 38,6 százalékával győzött (1,5 százalékponttal többet szerezve az öt évvel ezelőttinél), a 2006-os választást megnyert kormányzati partner szociáldemokraták (SPÖ) viszont megalázó vereséget szenvedtek. Olyannyira, hogy a 19,8 százalék láttán helyi pártvezérük, Walter Ferk azonnal le is mondott.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS