HVG

"Álomköltségvetés" benyújtásával Jan Peter Balkenende kormánya lényegében megnyitotta a választási kampányt - állapította meg a minap egybehangzóan a holland sajtó. A hagyományokhoz híven ugyanis szeptember harmadik keddjén Beatrix királynő Hágában megtartotta a következő év fő kormányzati célkitűzéseit tartalmazó trónbeszédét, majd a pár hónapos megszakítással 1994 óta hivatalban lévő Gerrit Zalm pénzügyminiszter átadta a képviselőknek a 2007-es büdzsé tervezetét. "Szép záróakkord három év erőfeszítései után - fogalmazott a Financieele Dagblad üzleti napilap, amely szerint nehéz nem választási programként tekinteni a törvényjavaslatra. - A számok világosan üzenik: hagyjátok Jan Peter Balkenendének, hogy befejezze a dolgát." "Hároméves rémálom ért véget" - sommázta a helyzetet a balközép Volkskrant napilap. A többéves fiskális szigor nem volt hiábavaló, megszűnt az állami túlköltekezés, és lendületbe jött a gazdaság. A kérdés csak az, értékelik-e mindezt a polgárok, amikor november 22-én az urnákhoz járulnak.

Egy lyukas garast sem adtak volna Balkenende Kereszténydemokrata Szövetségéért (CDA) és partneréért, a jobboldali liberális Szabadság és Demokrácia Néppártért (VVd), amikor a Demokraták 66 (D66) elnevezésű centrista tömörülés kihátrált a 2003 óta hatalmon lévő koalícióból, és június 30-án a miniszterelnök beadta lemondását. A kormányválságot a bevándorlási politika körüli vita váltotta ki. Balkenende ugyanis a D66 követelése ellenére sem volt hajlandó meneszteni a bevándorlásügyi tárca éléről a liberális Rita Verdonkot, akit idegengyűlölettel vádoltak, mert május derekán csaknem megfosztotta állampolgárságától a - hamis adatokkal 1992-ben menekültstátust kért - szomáliai származású Ayaan Hirsi Alit, saját pártjának parlamenti képviselőjét (HVG, 2006. május 27.).

A koalíció azonban már tavasszal is kapott figyelmeztetést. A március eleji helyhatósági választásokon látványosan előretört a szociáldemokrata párt (PvdA), miközben a négy évvel korábbinál rosszabbul szerepelt a bevándorlás és a közbiztonság témáját meglovagoló szélsőjobboldal. Vagyis a választók elsősorban az 1960-as évek dereka óta példátlan megszorító intézkedéseiért büntették a kereszténydemokrata-liberális koalíciót.

Legfeljebb abban bízhatott Balkenende, hogy az idén elkezdett nadrágszíjlazító politika az eredetileg 2007-ben esedékes következő parlamenti választásig megfordítja a közhangulatot. Úgy tűnik azonban, a Hollandia háború utáni történetében a legnépszerűtlenebbnek mondott kormány bukása sem húzta keresztül Balkenende reményeit, aki a D66 külső támogatását élvező kisebbségi ügyvivő kabinet élén a választásig a helyén maradt. Segítségére van, hogy a holland gazdaság minden várakozást felülmúlva teljesít: a legfrissebb adatok szerint az idei második negyedévben 2,8 százalékkal bővült a hazai össztermék (GDP), az első hat hónapban pedig csaknem kétszer akkora volt a növekedési ütem, mint egy évvel korábban. Hivatalos előrejelzés szerint a GDP 2006-ban 3,25, jövőre pedig 3 százalékkal nőhet. Lendületes a lakossági fogyasztás, felpörögtek a beruházások, az euróövezet országaiban erősödő kereslet pedig ösztönzi az exportot, miközben egy év alatt 15 százalékkal csökkent a munkanélküliség. A lakosság közérzete is megváltozott. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 45 százaléka számít arra, hogy a következő egy évben gyarapodni fog a jövedelme, 2005 őszén még csak egyötödük vélekedett így. Tavaly a válaszadók 54 százaléka gondolta úgy, hogy egy másik kormány mellett jobban menne a gazdaság, ma már csak 42 százalék véli így.

Ebben a bizakodó légkörben a vaskezű Zalm pénzügyminiszter olyan büdzsét tett le az asztalra, amellyel kihúzta az ellenzék lába alól a talajt. Alig két és fél évvel azután, hogy az EU pénzügyminiszteri tanácsa túlzottdeficit-eljárás alá vonta Hollandiát, a kormány nemcsak egyensúlyba hozta az államháztartást, hanem jövőre közel 131 milliárd eurós bevétel mellett már 0,2 százalékos többletet irányzott elő. Az államadósság negyedszázada először jövőre lesz kevesebb a GDP 50 százalékánál, miközben átlagosan 1 százalékkal nő a háztartások vásárlóereje. A társasági nyereségadó 29,6-ról 25,5 százalékra csökken, és a további adó- és járuléklefaragásokról is szó van.

A könnyítések oroszlánrészét abból az 1 milliárd eurós visszatérítésből finanszírozzák majd, amelyet a kormány a hétéves uniós pénzügyi tervről folytatott 2005. decemberi tárgyalásokon alkudott ki. Az egyik mértékadó holland gazdaságkutató intézet, a hágai CPB ugyanakkor megjegyzi: az államháztartás azért lehet már az idén is nullszaldós, mert a magas energiaárak miatt 6 milliárd euró rendkívüli bevétel származott a gázkitermelésből, ami elfedi a büdzsé belső szerkezeti problémáit. Az intézet éppen ezért elhamarkodottnak tartja a bevételek megnyirbálását.

A tavasszal még a kormányfői szék egyértelmű várományosának tekintett Wouter Bos szociáldemokrata vezér a törvényhozás múlt heti költségvetési vitájában kénytelen volt elismerni: a Balkenende-kormány olyan örökséget hagy maga után, amelyre építeni lehet. A szociális igazságosság szempontjai ugyanakkor szerinte háttérbe szorultak. A foglalkoztatottság növekedéséből leginkább éppen a szociálisan leghátrányosabb helyzetben lévők, a pályakezdők, a tartós munkanélküliek és a bevándorlók profitálnak - szólnak Balkenende érvei. A kormányfő nem tagadja, hogy a túlköltekezés megfékezése óriási áldozatokat követelt a lakosságtól, de szerinte megérte. Úgy tűnik, a választók is méltányolják a távolról sem karizmatikus, kommunikációs botlásai miatt sokat bírált, olykor gúnyosan Harry Potterként emlegetett Balkenende állhatatosságát és államférfiúi magatartását. A legutóbbi felmérésekben ő és Bos, illetve a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták már fej fej mellett állnak. És immár nem elképzelhetetlen, hogy ismét Balkenende alakíthat kormányt.

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL