A román EU-csatlakozási folyamatnak soha nem volt a sarkköve a megoldatlan kisebbségi kérdés, de az Európai Parlament (EP) magyar képviselői erőteljesen lobbiztak, hogy az országjelentés legalább dokumentálja a vonatkozó törvény elfogadásának halogatását, az államilag finanszírozott magyar nyelvű felsőoktatás és az egyházi javak visszaszolgáltatásának megoldatlanságát. "A kisebbség helyzete nem csatlakozási feltétel" - mondta idén májusban Olli Rehn az EP magyar képviselőinek, akiknek akkor közös lobbizással anynyit sikerült elérniük, hogy a jelentés tartalmazta: az unió figyelemmel kíséri a kisebbségi törvény sorsát Romániában. A jelentés sem a felsőoktatást, sem az egyházi ingatlanok kérdését nem említette, a kisebbségi törvényt pedig azóta sem fogadták el Romániában. A törvénynek a bukaresti parlamenten való átverésében talán már Markó Béla RMDSZ-elnök sem nagyon bízik, hiszen a minap bejelentette: pártja a törvényhozás döntésétől függetlenül létrehozza a kulturális autonómia tanácsát.

Az RMDSZ az erdélyi magyar elvárásokat hivatalosan a román kormány állásfoglalásában szeretné érvényre juttatni. Emellett Markó rendszeresen konzultál például Rehnnel, illetve a bővítési biztos román ügyekért felelős tisztségviselőjével. A HVG információi szerint a múlt héten Tőkés László református püspök vezetésével Brüsszelben járt küldöttségnek az RMDSZ-vezetés egyetértésével volt tagja a szervezet egy szenátora, illetve képviselője. Céljuk az volt, hogy legalább a tavaly őszi országjelentésben foglaltakat vegyék be a mostani jelentésbe is, hiszen a legutóbbi, 2006. májusi értékelés a kisebbségi kérdés iránt már szinte egyáltalán nem volt fogékony.