Óvatos a bukaresti kormány: nem indított zajos kampányt a remélt 2007. január 1-jei uniós csatlakozás népszerűsítésére. A szeptember elején országszerte kifüggesztett óriásplakátokon is többnyire csak az "Európai Románia" szlogen szerepel, a csatlakozás dátumát inkább nem írták rá. Szófiában sincs látható nyoma, hogy a balkáni ország gőzerővel készülne az uniós tagságra. A kormány inkább kifelé kommunikál, mindent elkövet, hogy javítsa az EU-n belül az országról kialakult, esetenként nem éppen pozitív képet. A bolgár sajtó viszont folyamatosan tájékoztatja a lakosságot a csatlakozással kapcsolatos információkról, nehézségekről, az országot ért kritikákról. Bukarestben sem titkolják a tagság esetleges hátulütőit, a kormány nem győzi hangoztatni, hogy gyökeres átalakítás hiányában az agrártermelők, a kis- és közepes vállalatok versenyhátrányba kerülhetnek az uniós, de még a hazai piacon is. A lakosságot azonban mindkét országban leginkább az foglalkoztatja, mely EU-tagállam nyitja meg előttük a balkáni szakemberek számára csábító béreket kínáló munkaerőpiacát.

Nem véletlen, hogy Románia és Bulgária egyelőre nem veszi készpénznek a jövő januári belépést. Olli Rehn brüsszeli bővítési biztos taktikai okokból megpróbált az utolsó pillanatig ködösíteni, bizonytalanságban - és ezzel nyomás alatt - tartani a két ország vezetését. "Szeretném, ha Románia és Bulgária 2007. január 1-jén csatlakozna" - tette nyilvánvalóvá álláspontját Rehn, ha arról faggatták, javasolni fogja-e a szeptember 26-án közzéteendő országjelentés a belépés egyéves elhalasztását. Egyúttal jelezte: a közösségi jog betartása fölött őrködő Európai Bizottság (EB) tagjaként gondoskodnia kell arról, hogy a két állam valóban felkészülten lépjen be. A csatlakozási okmány vonatkozó záradéka lehetőséget ad a halasztásra, ha fennáll annak a "komoly kockázata", hogy a két ország az adott időpontig "számos fontos területen" nem tudja teljesíteni a tagsággal járó követelményeket. Ám hiába igyekezett Rehn fenntartani a kételyeket, szeptember elején bizottsági berkekből egyszerre több csatornán keresztül is szivárogni kezdtek az értesülések, hogy egyik tagjelölttel szemben sem kívánnak élni a legerősebb szankció lehetőségével.

A Romano Prodi vezette előző EB bővítési felelőse, Günter Verheugen szeptember elején Düsseldorfban már kerek perec közölte: "A döntéshozatali folyamat befejeződött, Bulgária és Románia január 1-jén csatlakozik." Óvatosabban, de egyértelműen nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek Franco Frattini bel- és igazságügyi biztos is, aki szerint mindkét országot bátorítani kellene azzal, hogy nem késleltetik a felvételüket. Az EU soros elnöki tisztét ellátó Matti Vanhanen finn kormányfő pedig afelől nyugtatta meg Helsinkiben Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnököt, hogy Bukarest nyilvánvaló haladást ért el a 2007-es EU-tagság felé. Eközben Szergej Sztanisev bolgár kormányfő Brüsszelben a José Manuel Barroso bizottsági elnökkel és Rehnnel folytatott megbeszéléseit értékelve kijelentette: immár "reális cél" a 2007-es belépés. Az országjelentések jövő heti közzététele előtti napokban nem is az volt a kérdés Brüsszelben, mikor csatlakozik a két ország, hanem hogy milyen feltételekkel.

A halasztáson kívül a csatlakozási szerződésbe három másik biztosítékot is beépítettek. Az első, általános gazdasági védzáradék csak a belépés után vethető be - bármely tagállam kérésére, de legfeljebb három évig. A belső piaci, valamint a bel- és igazságügyi klauzula alapján viszont az EB már a csatlakozás előtt is hozhat védőintézkedéseket, amelyek akár a tagság első három éve után is hatályban maradhatnak, ha a kötelezettségek nem teljesülnek. Az EB tehát szüneteltethet olyan közösségi vívmányokból eredő jogokat, amelyek összefüggenek a tagállam hiányosságaival.

A bővítési biztos környezetében az a vélekedés kerekedett felül, hogy egy-egy jól irányzott védőintézkedés vagy a velük való fenyegetőzés a bolgár és a román reformfolyamat ösztönzése szempontjából többet ér, mint a csatlakozás elhalasztása. Tagállamként mindkét ország az uniós jogrend szokásos eljárásaival, mindenekelőtt a jogsértési procedúrával is kényszeríthető lesz a közösségi szerződések tiszteletben tartására. Ha pedig nem építik ki kellően a mezőgazdasági és a felzárkóztatási támogatások felhasználásához szükséges adminisztrációt, az EB részben visszatarthatja a pénzeket. Brüsszelben azt rebesgetik, az előírt adatbázisok híján jövőre a két tagállam akár az agrárkifizetések negyedétől is eleshet. Az automatikus vagy védzáradékból fakadó büntetések azonban olyan üzenetet hordozhatnak, mintha az érintett ország csak másodrendű tagja lenne az EU-nak. Az EB-t ugyanakkor most sem hagyta cserben az uniót már sok zsákutcából kivezérlő kreativitása: Barroso és Frattini a jogok felfüggesztése helyett "kísérő intézkedésekről" kezdtek beszélni, arról, hogy a kritikus területeken szakértői segítséget nyújtanak a két országnak.

Bulgáriának több a félnivalója, pedig a 2000 elején egyszerre indult csatlakozási tárgyalások akadályait gyorsabban és simábban vette, mint Románia. Az EB tavalyi országjelentésében viszont már az szerepelt, hogy Bulgária elveszítette előnyét. Idén tavasszal pedig - amikor a brüsszeli testületnek eredetileg döntenie kellett volna az esetleges halasztásról - kiderült, hogy Szófiával vannak a nagyobb bajok. Az EB nyitva hagyta a csatlakozás időpontját, és megfogalmazta a minimális feladatokat. A Bukarestnek címzett lista rövidebb volt, és technikai jellegű elvárásokra korlátozódott, Szófia esetében viszont nehezebben kiküszöbölhető strukturális problémák merültek fel, mint például a lassú, nem hatékony bűnüldözés és igazságszolgáltatás.

A szófiai kormánynak még pár napja is a bíróságok függetlenségét garantáló alkotmánymódosítással kellett vesződnie. Bár a nyáron pénzügyi visszaélés gyanújával büntetőeljárást indítottak egy-két magas beosztású hivatalnok ellen, a bővítési biztos szeptember elején, szófiai látogatásakor változatlanul azt hangoztatta, hogy Bulgáriának haladást kell felmutatni a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harcban. Szófia bizonygatja: a korrupció elleni harc jegyében augusztusban törvényt fogadott el arról, hogy a képviselők mellett 6 ezer magas beosztású állami tisztviselőnek, bírának, ügyésznek vagyonbevallást kell tennie. Az új főügyész tucatnyi olyan bűneset felülvizsgálatát rendelte el, amelyben évek óta halogatják a vádemelést. Statisztikai adatokkal is érvelnek: az idei első fél évben az alvilági viszálykodás miatt már csak két bérgyilkosságot követtek el a nyílt utcán, míg tavaly 18 ember esett ilyen áldozatául.

Románia viszont már-már nyeregben érezhette magát augusztus elején, amikor bukaresti inspekciója után Frattini dicsérte az igazságügyi és a határ-ellenőrzési reformok eredményeit. A Romániáról kialakult kedvező kép persze viszonylagos: Rehn és Frattini két hete levélben adott hangot nyugtalanságának, mert a bukaresti parlamentben elakadt két korrupcióellenes törvényjavaslat. Brüsszelt különösen aggasztja a köztisztviselők vagyonosodását ellenőrizni hivatott ügynökség körül kirobbant, a román kormánykoalíciót is erősen megosztó vita. A demokrata-liberális-konzervatív koalíció - melynek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is tagja - a brüsszeli értékelésre várva átmenetileg elásta a csatabárdot. Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes azonban már többször megjósolta: a csatlakozás után a koalíció szétesik, előrehozott választások várhatók.

Románia és Bulgária felvételével egyébként egy időre lezárul az EU bővítése. Legalábbis erre utalt még a nyáron a francia nemzetgyűlésben mondott beszédében Rehn, aki szerint még a legfelkészültebb tagjelölt, Horvátország csatlakozása sem valószínű 2010 előtt. Törökországgal és a Nyugat-Balkán államaival pedig - melyek közül egyelőre csupán Macedónia kapta meg a hivatalos tagjelölt státust - még tovább tarthatnak a tárgyalások. A legnagyobb fejfájást Törökország okozza: Ankara változatlanul fenntartja az embargót az EU-tag Ciprusi Köztársaság hajóival, illetve repülőgépeivel szemben. Brüsszelben senki sem hiszi, hogy Ankara a jövő évi választások előtt bármilyen engedményt tenne, ezért elkerülhetetlennek látszik a válság - ha nem is a tárgyalások egészének, de egyes fejezetek megnyitásának a felfüggesztése.

IRHÁZI JÁNOS / ARAD