Nehogy véletlenül megint zsidók essenek német fegyverek áldozatául - ez az aggodalom is ott lebeg annak hátterében, hogy a berlini kormány nem kíván harcoló szárazföldi alakulatokat küldeni a libanoni-izraeli határövezetbe. Mivel azonban Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter augusztus eleji közel-keleti útján maga Ehud Olmert izraeli miniszterelnök kért német katonákat azzal, hogy kormányának és népének nincsenek már előítéletei velük szemben, e szempont már nem lehet döntő. Pragmatikusabb érv, hogy a német hadsereg, a Bundeswehr katonái már így is sok válságövezetben békefenntartanak. Külföldön 7700 német katona szolgál, a legtöbbjük Szerbiában, Boszniában, Afganisztánban, Kongóban és az etióp partoknál. A nagykoalíció konzervatív védelmi minisztere, Franz-Josef Jung szerint a nagy elkötelezettség okán a Bundeswehr lehetőségei határára ért páncélozott helikopterekben és járművekben.

Egy múlt heti felmérés szerint a lakosság 59 százaléka ellenzi német katonák beékelését az izraeliek és a Hezbollah állásai közé. A harci bevetést ráadásul jóvá kell hagynia a parlamentnek, ott pedig nemcsak több ellenzéki párt, hanem a nagykoalícióban részes bajor keresztényszociálisok is elutasítják az ötletet. Jung hétvégi nyilatkozata szerint valószínűleg augusztus végére halasztják a döntést, kivárva egyúttal, mire jut a többi habozó szövetséges. Az valószínűnek látszik, hogy német rendőrök sem kerülnek a libanoni-szíriai határra, mert - mint Angela Merkel kancellár mondta - "nem küldjük embereinket bizonytalan kimenetelű kalandokba". A valószínű német hozzájárulás az lesz, hogy a haditengerészet a libanoni partoknál járőrözve - nem puszta megfigyelésre, hanem fegyveres harcra is felhatalmazva - igyekszik elvágni a Hezbollah fegyverutánpótlásának útját.

Az izraeli-libanoni háborúval is összefügghet a friss németországi terrorpánik. A napokban derült ki: pusztán a merénylők ügyetlenségének köszönhető, hogy július végén nem robbant fel egy-egy bőröndbe rejtett pokolgép két vonaton Dortmundban, illetve Koblenzben. Az egyik gyanúsítottat, egy vallásos szunnita libanoni főiskolást, szombaton vették őrizetbe Kielben. Diáktársai lehetséges motívumként említették, hogy fivérét a Libanonba behatoló izraeliek ölték meg. Könnyen lehet azonban, hogy nem egyszemélyes ügyről van szó. A biztonsági kamerák képei alapján körözik a másik tettest is, a bombagyártás körülményei miatt pedig a német hatóságok elképzelhetőnek tartják: egy Németországban jelen lévő terrorszervezet áll a háttérben. Wolfgang Schäuble belügyminiszter hétvégi nyilatkozata szerint Németország terrorfenyegetettsége még soha nem volt ilyen magas.